Bjarke Ingels alapjaiban forgatná fel a világ építészetét, megoldva ezzel a Földi élet fenntarthatóságát
Bjarke Ingels dán építész, a Bjarke Ingels Group (BIG) alapítója mindig nagy fába vágja fejszéjét. Sokan tartják őrült tudósnak, aki nem elégszik meg azzal, hogy épületeket tervez, nagyobb célok lebegnek a szeme előtt. Ingels mindig csavar egyet a dolgokon – olykor szó szerint –, így került sípálya a BIG által tervezett koppenhágai Amager Bakke erőmű tetejére, és így készült LEGO kockákat idéző székház a dán LEGO cég számára, de a Holdon történő életforma kialakításához szükséges épület létrehozására is tett már javaslatot a sztárépítész.
Nem kisebb dolgot, mint a Föld megmentését vette fejébe Ingels, amihez egy mestertervet is kidolgozott. A Time magazinnak mesélt koncepciójáról, miszerint ha komplexen szemléljük a világot mozgásban tartó erőket, és rámutatunk ezek összefüggéseire, olyan válaszokat adhatunk rájuk az építészet és az urbanisztika eszközeivel, melyek megoldást mutatnak a környezeti problémákra. Meglátása szerint, ha abban gondolkodunk, hogy mit tehetünk egy ház építése során, nem sok lehetőség áll rendelkezésünkre. Telepíthetünk persze napelemeket a tetőre, ezzel azonban lényeges előrelépést nem teszünk egy globális probléma, a klímakatasztrófa megoldásáért.
Ha egy lakóépületnél nagyobb egységet, például egy városrészt vizsgálunk, észre vehetünk rendszer szintű jelenségeket, így olyan megoldásokra is lehetőségünk nyílik, mint egy nagyobb kerület vízellátásának megtámogatása az esővíz gyűjtésével.
Ingels meglátása szerint minél nagyobban gondolkodunk, annál hatékonyabb megoldásokat dolgozhatunk ki a környezet védelme, fenntarthatósága érdekében. A dán építész következtetése szerint, ha az egész bolygó működésére tekintünk, és azt vesszük alapul, komolyabb eredményeket érhetünk el. Ingels egy olyan redesign-t hajtana végre a bolygón, mely hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az erőforrások védelméhez.
A sztárépítész nem a levegőbe beszél, a Masterplanet költségvetést és megvalósíthatósági tervet is magában foglal. A BIG nagyszabású projektje ezen túl figyelembe veszi a meglévő és működő rendszereket is, mint a műanyag-újrahasznosító üzemek munkáját, de azokat a már megfogalmazott teóriákat is szem előtt tartja, mint a tengerszintemelkedés miatt létrehozandó lebegő-városok ötlete. A folyamatban lévő vagy már bevállt módszerek beépítése a projektbe szintén a fenntarthatóságot szolgálja.
A fenntarthatóság kérdése nem újkeletű Ingels számára. A TEDxEast 2011-es előadásán a hedonista fenntarthatóság elméletéről beszélt, kifejtve, hogy miként csökkenthető az ember környezetre tett hatása amellett, hogy életminősége növekszik. Ennek szemléltetéséhez előadásában a füstkarikákat fújó gyárkéménytől a sípályával ellátott hulladékégetőig több tervét is megmutatta.
És, hogy miért gondolja úgy Bjarke Ingels, hogy az építészek kezében van a Föld jövője? A politikusok cilusokban, tehát rövid távon gondolkodnak. Az aktivisták nagyon jók abban, hogy egyes témákat fókuszba hozzanak, arra azonban már sok esetben nincs kapacitásuk és hatáskörük, hogy megvalósításig vigyenek ügyeket. A klímaszakértők pedig bár komplexen látják a problémát, nem vállalkozók, így nem helyezik át a gyakorlatba az elméletben kidolgozott elképzeléseket. Ingels szerint az építészek azok, akik képesek arra, hogy az érintett felek igényeit közelítsék egymáshoz, elméleteiket pedig átültessék a gyakorlatban. Hogy valóban az építészek lesznek-e azok, akik megállítják a klímaváltozás folyamatát és megmentik a Földet, egyelőre nem tudjuk, abban azonban bízhatunk, hogy ők is sokat tesznek azért, hogy fenntartható világban éljünk.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
