A Vikár & Lukács Építész Stúdió gondolatai
A közelmúltban hirdettek eredményt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére kiírt pályázaton. Nem mindennapi építészeti feladatról van szó, amelynek itthon egyáltalán nincsenek előképei. Kíváncsiak voltunk, milyen gondolatok vezették a tervezőket, ezért felkértük a nyertes és díjazott pályázókat, osszák meg velünk mi minden inspirálta őket. Minden csapat ugyanazokra a kérdésekre válaszolt, reméljük tanulságos és gondolatébresztő lesz olvasóink számára is. A közlés nem a díjazás, hanem a válaszok beérkezésének sorrendjében történik. Következzen a megvételt nyert Vikár és Lukács Építész Stúdió tervezőinek véleménye.
Milyennek kell lennie szerintetek egy korszerű építészeti múzeumnak?
Olyannak, ami sokfajta és változatos helyszínt tud biztosítani arra, hogy az ország építészeti múltját, jelenét és jövőjét képes legyen bemutatni, a szakmagyakorlástól az elméleti és történeti kutatásokig, a társadalmi relációktól a média szerepéig. Ez a hely egy olyan vonzó és szerethető kulturális helyszín is kell legyen, ami a szakma iránt érdeklődő vagy elkötelezett látogatókon túl megszólítja a nagyközönséget is. Fontos kapcsolódási pont kell legyen a szakma és a társadalom közötti, az elmúlt 80 évben megszakadt párbeszéd helyreállításában is, ezért annak az oktatástól, a szemléletformáláson át a kommunikációig terjedő feladataiban is részt kell vállalnia. Itt mindenkinek meg kell értenie, hogy csak az egymást értő, egymásra figyelő közegben tud hosszabb távon az állami és magán megrendelő, (szélesebb értelemben a társadalom) és az építész eredményesen együttműködni. Ebben a folyamatban az építész igénybevételének módja szerintünk egyben a jövő építészeti minőségének záloga is. De ez egy másik beszélgetés témája...
  |
Hogyan lehet az építészetet kiállításon bemutatni a 21 században?
Az építészeti múzeum tartalmi tematikája és a bemutatás eszköztára fontos, de ez szerintünk egy másik szakma, így alapvetően nem az építész feladata. A jól megválasztott és okos kurátoroké és a 21. század kommunikációs technikáinak szakértőié itt a lehetőség és felelősség. A mi dolgunk velük együttműködve ehhez a lehető legrugalmasabb és legjobb környezet létrehozása.
Mi a múzeum feladata? A gyűjtés? A gyűjteménykezelés? A kiállítás? Ti mire fókuszáltatok a tervezés során? Voltak-e nehézségek a kijelölt helyszín illetve program vonatkozásában?
A pályázat során a program adott volt. Azt mi alkalmas kiindulásnak gondoltuk egy jó építészeti, művészeti múzeum létrehozásához, ezért indultunk. A különböző funkciók egymást kiegészítő, de egymástól független szövete tűnt számunkra a legjobb megoldásnak: a földszinten a helyhez igazodó átjárható, zöld ’liget’ szabadságát ötvöztük az emeletek konkrét funkcióival, azok téri összekapcsolása mellett.
  |
Ami a formai kérdéseket illeti: ikonikus jelre van szükség, vagy semleges, befogadó, jól működő épületre, amely tartalmával kommunikál?
Fontos kérdés, hogy egy ilyen épület milyen szerepet kell betöltsön, milyen arcot kell mutasson. Meggyőződésünk, hogy a mi feladatunk a működési lehetőségek és a hely szerethetőségének minél teljesebb biztosítása, és nem a 21. századi magyar építészet manifesztálása a mi munkánkon keresztül. Persze csábító a ’jel’ létrehozása is, de csak a napi/aktuális tartalomtól független módon. Elgondolkoztató, hogy az épület maga kell-e legyen a múzeum 1. számú műtárgya? Ezzel együtt az új múzeum határozottan és egyértelműen a mai kor építészetét kell demonstrálja, de nem márka, vagy stílusjegyként, hanem a tartalom neutrális hordozójaként, megerősítve a kortárs építészbe vetett, méltatlanul elvesztett (vagy eljátszott?) bizalom helyreállításának ígéretét.
Voltak e előttetek külföldi vagy hazai példák?
Természetesen. Már az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának tervezésével eltöltött 12 évben is részletesen áttekintettük a haza is a nemzetközi gyakorlatot, vagyis a mai múzeumok lehetséges és elvárt tartalmát, tematikáját és a közönséggel való viszonyát. A környezet felé nyitás tekintetében ezt a tavaly átadott Balatonfüredi Modern Műtár (MOMÜ) tervezésnél is kipróbálhattuk.
A világban megépült, az Építészeti Múzeumnál is irányadónak tekintett példákon túl – mint pl. a Helsinki Guggenheim Múzeum pályázat nyertes terve, Moreau Kusunoki Architectes, vagy a Fujimoto által tervezett Musashino Art University Museum and Library – volt alkalmunk korábban a londoni Victoria és Albert Múzeum kurátoraival is beszélgetni, de mostanában egyeztethettünk a New York-i Local Projects irodával is az általuk tervezett kortárs amerikai múzeumok tartalmáról és legkorszerűbb kommunikációs eszközeiről is. Abban biztosak vagyunk, hogy ma a korábbi múzeumi gyakorlattól eltérő környezet, tartalom és tartalomátadási mód szükséges a közönség számára, aminek a megléte a siker szempontjából fontosabb, mint bármikor korábban.
Rajzok és további látványtervek a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
