Sou Fujimoto japán építésszel beszélgettünk a Magyar Zene Házáról.
Új kulturális intézmény, közösségi tér, a zenei csodák palotája - már javában zajlik a Magyar Zene Háza magasépítése. Az épületet tervező Sou Fujimoto nevéhez a világhíres épületek mellett számos művészeti installációs projekt is kötődik, munkáit rendszeresen díjazzák a nemzetközi pályázatokon, és olyan épületeket tervezett, mint a tajvani "Ázsia Eiffel-torony” vagy a londoni Kensington Gardens területén 2013-ban megtalálható Serpentine Pavilon. Természet-ihlette, légies épületeit világszerte elismerik. Budapesti látogatása alatt a Magyar Zene Háza különleges megoldásairól, a természet és az építészet fúziójáról és az építész felelősségéről beszélgettünk.
Mik jelentették eddig a kihívást a Magyar Zene Háza épületének tervezésében, és ezekre milyen válaszokat, megoldásokat talált?
Sou Fujimoto: A Liget Budapest Projekt keretében épülő Magyar Zene Háza pályázatának megnyerését követően megkezdődött a közös együttműködés a magyar partnerekkel (M-Teampannon). Az intézmény tartalmi elemeinek pontosítása után az eredeti terveken kisebb módosításokat végeztünk, de alapvetően azt mondhatjuk, hogy a pályázati tervekben elképzelt épület valósulhat meg itt, a Városligetben. A legnagyobb kihívást talán az akusztika jelentette, hiszen a ház egyedülállóságát adó transzparencia miatt az épület oldalfai üvegből készülnek. A projekt indulásakor felkerestük a világ egyik legjobb akusztikai cégét, a japán Nagatát, hogy segítségükkel, és természetesen a magyar partnerekkel közösen oldjuk meg ezt a feladatot. Nehéz, de izgalmas kihívás volt. Úgy érzem, hogy végül egy olyan megoldást találtunk, ami mind az akusztikai, mind a designt, és a transzparenciát érintő kérdéseknek megfelel.
Mitől lesz újszerű ez az épület?
S.F.: Egy üveg koncertterem önmagában is innovatív megoldás, de az épület belső és külső része fölött lebegő tető is egyedülálló lesz, hiszen egy nagyon különleges környezetet, egy köztes teret hoz majd létre kint és bent között. De említhetném a tetőn kialakított nyílásokat, az úgynevezett fénykutakat is, melyek hasonlóan a fák lombjaihoz áteresztik a napfényt az épület belső, föld alatti szintjére is. Ez a megoldás is segíti legfőbb elképzelésünket, azaz a természet és az épített környezet összeolvadását, a harmónia megteremtését. Talán ezek azok az ötletek és megoldások, amiknek köszönhetően az épület egybeolvad majd közvetlen környezetével.
  |
Építészeti hitvallásának fontos része a természet és az építészet fúziója és a kísérletezés. Mindez hogyan ölt formát a Magyar Zene Háza épületében?
S.F.: A Magyar Zene Háza alapvetően tiszteletben tartja a környezetét. A tervezés során kifejezetten törekedtünk arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal harmonikus átmenetet alakítsunk ki a természetes és a mesterséges környezet között. Miután a látogatók beléptek az épületbe, továbbra is úgy érezhetik majd, mintha a parkban lennének. A ház legfontosabb eleme a tető, amely egyszerre nyújt védelmet az intézményben zajló programoknak és teremt kapcsolatot a természettel.
Ezzel a lebegő, lukacsos tetővel megteremtettük a külső és belső tér összeolvadását.
Az épület kialakításánál törekedtünk a könnyedségre, légiességre is, éppen ezért a nagyobb teret és belmagasságot igénylő kiállítóteret a föld alatti szinten helyeztük el. Az üveg oldalfalakon keresztül beszűrődik a természetes fény, míg az épületből bárhonnan láthatjuk a természetet. A hallgatóságnak egy koncert során így olyan érzése lehet, mintha a zenészek a parkban, a természetben muzsikálnának.
Amikor adott egy pályázati kiírás, konkrét követelményekkel, hogyan lehet valamilyen plusz értéket belevinni?
S.F.: Számomra nagyon hasznos és óriási segítség, ha a megrendelőnek konkrét elképzelései vannak. Persze nagy kihívás, hogy a kiírásban szereplő követelményeket, hogyan tudjuk lefordítani a tervezés során. A Városliget Zrt. pályázati kiírását olvasva úgy éreztem, hogy a megrendelő valóban komolyan gondolja az elképzeléseit. Ez minket is arra ösztönzött, hogy nagyon komolyan vegyük a tervezést, és minél részletesebben dolgozzuk ki a terveket.
Mi ma az építész felelőssége?
S.F.: Jobb és élhetőbb terek kialakítása, számomra legalább is. Az életünk és szokásaink folyamatosan változnak az új trendeknek és a technológia fejlődésének köszönhetően. Ennek megfelelően az építészetben is szükség van a változásra, hogy használható, jó élettereket hozzunk létre a jövő generációja számára. Frissítenünk kell gondolkodásunkat arról, hogy milyen igényeink vannak a környezetünkkel kapcsolatban.
A természetes környezet egyre fontosabb számunkra, éppen ezért tartom elsődlegesnek az épített és a természetes környezet integrálását. Számomra az a legfőbb kérdés, hogyan tudjuk ezt a két környezetet egymással harmóniában kialakítani.
Az adott helyszín tisztelete egy másik fontos feladat. Úgy kell létrehoznunk új tereket, épületeket, hogy abban a hely kultúrája, történelme, illetve az ott lakók életstílusa is megjelenjen, miközben természetesen az éghajlati kihívásokat is figyelembe vesszük. Így tényleg olyan környezetet alakíthatunk ki, amiben felfedezhetik saját magukat is az emberek, és akár még büszkék is lehetnek rá.
A Magyar Zene Háza kivitelezési munkálatai menetrend szerint haladnak, az egykori Hungexpo használaton kívüli, elzárt irodaházainak helyén a tervezett ütemben épül a Liget Budapest Projekt keretében. Zajlik a magasépítés, így egy éven belül már szerkezetkész állapotban lesz a különleges épület, melynek terveit nemzetközi tervpályázaton a magyar és nemzetközi zsűri 168 pályamű közül választotta ki.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
