A World Green Building Council jelentése megmutatja, hogyan lehet mindezt elérni.
A World Green Building Council több mint 80 szervezet támogatásával elkészült új jelentése megmutatja, milyen lépések szükségesek az épületek és az építőipar forradalmasításához a nettó nulla kibocsátású jövő irányába az életciklusra vetített összevont karbonkibocsátás megszüntetése révén.
10. alkalommal megrendezett Nemzetközi Zöld Építés Hete (World Green Building Week) részeként a World Green Building Council (WorldGBC) merész új elképzelést tett közzé arról, hogyan érhetnek el az épületek és az infrastruktúra 2030-ra 40%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást világszerte, illetve hogyan produkálhatnak az épületek 100% nettó nulla karbonkibocsátást 2050-re.
Az épületek és az építkezések együttesen a világ összes karbonkibocsátásának 39%-át teszik ki, melyből az üzemeltetési (az épületek fűtésére, hűtésére és világítására felhasznált energiából származó) kibocsátások 28%-ot fednek le. A fennmaradó 11% az összevont karbonkibocsátásból vagy az épület teljes életciklusa során alkalmazott anyagokhoz és építési folyamatokhoz köthető „előzetes” karbonkibocsátásból származik. A WorldGBC-nek az ágazat teljes karbonmentesítésére vonatkozó elképzelése megköveteli mind az üzemeltetési, mind az összevont karbonkibocsátás felszámolását.
„Az életciklusra vetített összevont karbon előtérbe hozása” c. jelentés ezt a nagyra törő célt terjeszti elő amellett, hogy bemutatja azokat a megoldásokat, amelyek a teljes építőipari értéklánc azonnali intézkedéseinek felgyorsítását elősegítik. A célkitűzést fejlesztők és építőipari vállalatok, pénzügyi intézmények, városok és kormányok, valamint a beton-, acél- és faipar, és még sok más szervezet támogatja.
A jelentés célja, hogy az összevont karbonkibocsátás kezeléséhez társított nehézségeket tisztázza azzal, hogy felszámolja a bonyolult terminológiát és megalkot egy közös nyelvet a nettó nulla összevont karbon fogalmának meghatározása érdekében.
A múltban az összevont karbonkibocsátást nem vették figyelembe, de ahogyan azt az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) mérföldkőnek számító kutatása mutatja, az összes szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése a következő évtized során kritikus fontosságú ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5oC-on tartsuk. Az előzetes karbonkibocsátás kezelése tehát alapvető fontosságú az éghajlati válság elleni küzdelemben, mivel az új építések 2060-ra várhatóan megduplázzák a világ épületállományát, tovább növelve a jelenleg tapasztalható karbonkibocsátást. Ezért az új jelentés az ágazat egészének összehangolt fellépésére szólít fel, hogy drasztikus változásokat vezessenek be az épületek tervezésének, építésének, használatának és bontásának módjára vonatkozóan.
A WorldGBC egyértelmű cselekvési utat mutat be, melyet a teljes értékláncban szereplő tervezők, befektetők, gyártók, kormányok, civil szervezetek és kutatók követni tudnak a szénmentesítés felgyorsítása, a jelenlegi piaci akadályok felszámolása és a piac számára biztosítandó alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatív megoldások kidolgozása érdekében. A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy csak akkor következik be változás, ha az iparág közös együttműködésében radikális eltolódás történik a piaci átalakulás lehetővé tétele érdekében.
Az általános nettó nulla karbonkibocsátási normákra való áttérés azonnali fellépést igényel, hogy elérhetővé váljon egy fokozottabb tudatosság, innováció, az összevont karbontartalom számítási, nyomon követési és jelentési folyamatainak javítása, az ipar önkéntesen vállalt csökkentési céljainak megvalósítása és az új jogszabályok városi, nemzeti és regionális szinten történő bevezetése. Szükség van továbbá olyan megközelítésekre is, mint a meglévő eszközök maximális felhasználása, bontás helyett a felújítás támogatása és új, körkörös üzleti modellek keresése, amelyek csökkentik a szén-dioxid-igényes nyersanyagoktól való függést. Az ágazatközi együttműködés elindítása érdekében a WorldGBC az ipar és a politikai döntéshozók erőteljes támogatásával új nemzeti és ágazati ütemtervek kidolgozására szólít fel, hasonlóan például a Finnországban, a Norvégiában és a Svédországban elkészített ütemtervekhez.
A nulla karbonkibocsátású célok elérésének megvalósíthatóságát a jelentés az építőipar egész területéről származó, létező bevált gyakorlatok esettanulmányaival támasztja alá. A tervezésben és megvalósításban részt vevő egyes vállalkozások már elkötelezték magukat az ambiciózus egyéni vagy nemzeti karbonmentesítési stratégiák mellett. Például a Skanska nagy fejlesztői és kivitelezői csoportként komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy lehetővé tegye a projektek teljes életciklus-hatásának értékelését. Az anyagbeszállítók szintén vezető szerepet töltenek be. A HeidelbergCement elkötelezett amellett, hogy karbonsemleges termékeket fejlesszen 2050-re, míg India egyik vezető cementgyártója, a Dalmia Bharat Cement pedig azért dolgozik, hogy 2040-re karbonnegatív cégcsoporttá váljon.
A városok is fontos szerepet játszanak az új innovációk és szemléletmódok előmozdításában. Norvégiában Oslo köteleződött el a szervesanyagmentes építkezések mellett. A kanadai Vancouver az éghajlatváltozásra adott válasz részeként vállalta, hogy az új épületekben 2030-ra 40%-kal csökkenti az összevont karbont, mintegy demonstrálva, hogy milyen típusú szabályozási keretek vezethetnek valós piaci változásokhoz.
A jelentés az European Climate Foundation és a Children’s Investment Fund Foundation támogatásával készült. A jelentést a World Green Building Council műszaki partnerével, a Ramboll-lal és a C40 Cities Climate Leadership Group partnerrel közösen dolgozták ki. A konzultációs folyamatban és az érdekelt felek bevonásában több mint 200 személy vett részt a Green Building Council hálózatán belül annak érdekében, hogy egy úttörő, erőteljes és konszenzusra épülő cselekvési felhívást dolgozzanak ki az iparág számára.
Forrás: Sajtóközlemény
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
