Folytatódik a 2014-ben megkezdett kiállítás-sorozat, amelyben a megye kiemelkedő 20. századi építészeti alkotásai kerülnek terítékre.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamarával közösen szervezett sorozatban Ipar–Infrastruktúra–Építészet; Győr-Moson-Sopron megyében 1925–1990 címmel most az ipari épületek kerülnek sorra: Winkler Oszkár két világháború között tervezett soproni villanytelepétől a mosonmagyaróvári Timföldgyáron át a páratlan méretű Rába-csarnokokig számos izgalmas modern ipari létesítmény szerepel a válogatásban. Megnyitó november 16-án a MÉSZ Székházában.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara folytatja 2014 óta tartó építészeti kiállítás-sorozatát, amelyben a megye 20. századi építészeti örökségét dolgozza fel és mutatja be. A templomok, lakó- és középületek után idén az ipari épületek kerülnek sorra.
 A győri ÁTI Közraktár a hetvenes évek végén (Horváth Andor hagyatéka) Előtérben a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár új asztalosműhelye (Modern Ipari Építészetért Alapítvány |
A mai megye a 20. század során többször volt országosan is kiemelt ipari fejlesztések színtere, amelyek maradandó építészeti alkotásokat hagytak maguk után. A két világháború között például Füredi Oszkár és Winkler Oszkár ipari épületei tették le először a régió modern formálású építészetének alapjait.
A II. világháború után a mosonmagyaróvári Timföldgyár és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár fejlesztése volt számottevő beruházás. A hatvanas évektől a Győri Tervező Vállalat és a Rába-gyár évtizedeken át tartó közös munkával az ország legnagyobb és építészetileg is érdekes acélszerkezetű üzemeit hozta létre, először Győrben, majd a megyében és végül országszerte.
 A győri Célgépgyári csarnok építése 1962 körül. (Győriterv kiadvány) A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár új acélöntödéje a hetvenes években. (Lőrincz József hagyatéka) |
Olykor kisebb falvakban, például Sopronhorpácson vagy Bakonyszentlászlón is épültek kivételes alkotások. Többek között ezek is szerepelnek a bemutatott mintegy ötvenöt épület, épületegyüttes között.
A sopronhorpácsi Növénynemesítési Intézet körmagtárja. (Fortepan / Botár Angéla)
A tárlatnak van két különleges egysége is: a legjelentősebb közlekedési és közmű-infrastruktúrát szolgáló építmények közül készült válogatás. Látható többek között az ország legnagyobb víztornya, valamint az 1932-es átadásakor világ leghosszabb hegesztett közúti acél hídja is.
Mintha ezek a gyárépületeknél tartósabban őriznék eredeti formájukat és méltóságukat. Ugyanakkor az ipari épületek különösen veszélyeztetettek: sok esetben akár komplett gyárak ürülnek ki, ami rohamos pusztuláshoz és bontásokhoz vezet. A funkcióváltásra és az ily módon való újjászületésre sajnos gyakorlatilag nem találunk példát, lebontott együttesre viszont annál többet.
A szrvezők remélik,, hogy a tárlat hozzájárul ahhoz, hogy építészek, döntéshozók és a közönség egyaránt felismerik a még meglévő építmények értékeit, hogy azokat ne elpusztítsuk, hanem újrahasználjuk, hiszen nem csak jelentős anyagi értéket képviselnek, de a régió önazonosságának is szerves részei.
A kiállítást a korszak ipari építészetének legavatottabb szakértője, Haba Péter fogja megnyitni.
Szervező: Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara
Kurátor: Hartmann Gergely
Grafika: Manninger Dániel
Fotók: Schmal Fülöp
Helyszín: MÉSZ-székház, Kós Károly terem, 1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.
Időpont: 2021. november 16., 18:00
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
