A már-már ékszerként funkcionáló tárgyak fókuszában a tárgy és a test érdekes, szokatlan kapcsolata áll.
Vincze Borbála számára kiegészítő tervezőként a legfőbb szempont az emberi test és a viselt tárgy közötti harmónia megteremtése. Mestermunkájában egy olyan kísérleti öltözék-kiegészítő "tárgycsoportot" tervezett, amely az emberi test anatómiáját, formáit és íveit veszi alapul. Konceptuális, testre helyezhető formákat transzformált ready to wear tárgyakká. A biomorf, szoborszerű testlenyomatok, amelyek a végleges tárgyak alapjai, az alkotó gondolkodásmódjának kézzelfogható dokumentációjaként szolgálnak.
  |
Vincze Borbálást mindig is foglalkoztatta,
hogy egy adott tárgy (táska, cipő) hogyan tud az emberi testtel harmonikus kapcsolatot létesíteni, ezért a tervezései során tudatosan alakította a tárgyakat az emberi testhez.
Számára egy tárgy akkor működik igazán jól formailag és tölti be megfelelően a funkcióját, ha az organikus formavilággal rendelkezik. Ezt a gondolatot egészen a tanulmányai elején, legfontosabb szempontként állította fel magam előtt.
Problémafelvetés
Az előkutatása során összeszedte a számára leglényegesebb dolgokat és problémákat, amelyekre a tervezés során szeretett volna válaszokat kapni. Hogyan lehet definiálni a biomorf formákat? Lehet-e őket egyáltalán keretek közé szorítani? Mik a biomorf formák határai? - többek között ezekre a kérdések foglalkoztatták.
Célkitűzések
Mindenképpen szeretett volna különböző állati bőrökkel kísérletezni. A tervezés során azért döntött a valódi bőr használata mellett, mert az alapanyag tulajdonságait tekintve (rugalmasság, vastagság, masszívság, formálhatóság), ez felelt meg legjobban a céloknak. Az állati bőr kutatása mellett azonban fenntartható, kísérleti, valamint vegán alapanyagokkal is foglalkozott.
Fontosnak tartotta, hogy tisztában legyen a piacra került vagy kerülő különböző, valódi bőr helyettesítésére szánt anyagokkal, hiszen az etikai szempontok mellett a környezetkímélő opciók is hangsúlyosak voltak.
Koncepció
A mestermunka célja egy konceptuális, biomorf tárgycsoport, egy sajátos szempontrendszer alapján felállított organikus kísérleti kollekció megalkotása volt, amely az emberi test vonalait és íveit veszi alapul, arra reflektál, vele szoros kapcsolatot alkot. Testre helyezhető formák, majd ezek transzformációja ready to wear tárgyakká. A biomorf, szoborszerű testlenyomatok, amelyek a végleges tárgyak alapjai, saját alkotói gondolkodásmódjának kézzelfogható dokumentációjaként szolgálnak.
  |
Ahogy a tárgy szerves egységet alkot az emberi vagy akár egy állati testtel, úgy alkotnak szerves egységet a felfüggesztések és csatlakozások is a tárgyakon. A már-már ékszerként funkcionáló tárgyak fókuszában a tárgy és a test érdekes, szokatlan kapcsolata áll. A hangsúlyok a funkcionalitástól gyakran a konceptualitás felé tolódnak el.
Tervezési és kivitelezési folyamat
Egyértelmű volt számára, hogy a saját testét fogja kaptafaként használni a mestermunka során. Különböző, amorf alakzatok felhasználásával kezdett el mintákat alkotni, majd a mintatervezésekből kiemelt elemeket a táskák alapformáiként hasznosította.
Az alakzatokat hungarocellből faragta ki, majd mélységgel és magassággal térbe emelte.
Eleinte a legkézenfekvőbb megoldást választotta, és faragás során saját kéz és alkar lenyomatait mélyítette bele a formákba, ezzel alakítva ki a tárgyak plasztikáját, amelyek a táskák alapját szolgáltatták. A hungarocell formáról negatív gipsz lenyomat készült, majd a véglegesre csiszolt gipsz formába polisztirol lapot töltöttek vákumszívással. Az így kapott műanyag héj megfelelő alapot szolgáltatott a táska szerkezetéhez.
A tárgyak kivitelezésének következő pontja a kapott műanyag héjak bőrrel való borítása. Itt a legfőbb szempont volt egy könnyen és jól megmunkálható bőr kiválasztása.
Mindenképpen szeretett volna többféle bőrrel kísérletezni, így esett a választás a juhnappára, valamint a szőrös borjú bőrre.
Összegzés
A végleges, nyolc darabból álló kollekció digitális formában került kivitelezésre. A táskáknál három különböző bőrt használt, valamint igyekezett változatos felfüggesztésekkel ellátni őket. Vincze Borbála úgy véli, hogy a mestermunka elkészítése során sikerült megoldást találni a kutatás elején felvetett problémára.
A munkát összességében egy kísérleti kollekciónak tekinti, amely formaalakítás szempontjából eleget tesz az általa támasztott elvárásoknak, harmonikus egységet alkot a testtel. A tárgycsoport méreteit és formáit tekintve abszolút megvan a lehetőség egy továbbfejlesztett, gondosan átgondolt ready to wear kollekció megalkotására. A tervezés során számos további lehetőséget nyitott meg az alkotó előtt a projekt, azonban ahhoz, hogy egy valóban gyárható és funkcionális kollekcióvá váljon a tárgycsoport, további munkafolyamatok és tervezés szükséges.
- Alkotó: Vincze Borbála
- Témavezető: Bráda Judit
- Konzulens: Benczúr Emese
- Intézmény: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem / Divat- és textiltervezés MA
- Év: 2020
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
