Nyaraló Szigligeten
Szigliget Badacsony felőli hegyoldala mára sűrűn beépült. A rókarántói kápolna felé vezető út mellett az egykori szőlőültetvények helyén egymás mellett sorakoznak a hétvégi házak. A zavaros formaképzésű épületsoron egyből szembe tűnik az egyik, látszólag újépítésű ház tiszta tektonikus rétegzettsége. A hegyoldalba süllyesztett kőfalazatú pince felett szinte lebeg a tetőtér ácsszerkezetét kirajzoló légies forma. A tervező, Rigó Bálint két legendás építész, a nemrég 91 évesen eltávozott Vadász György és a fiatalon elhunyt Basa Péter nyomában haladt. Cikkünk eredetileg az OCTOGON 189-es, 2024/1-es lapszámában jelent meg.
Ez a térbeli rétegzettség ugyanakkor a ház időbeli dimenzióihoz is közelebb vezet, és egy drámai történet rajzolódik ki. A ház kőfalai ugyanis még a nyolcvanas évek végéről tanúskodnak, amikor a szőlővel sűrűn beültetett hegyoldalba a mai tulajdonosok egy pincegádort építettek.
A tervezésre Vadász Györgyöt és fiatal munkatársát, Basa Pétert kérték fel, akik már ekkor gondoltak a későbbi továbbépítésre és a dongaboltozat vállainál pilléreket helyeztek el. A különös kőkonstrukció néhány évig állt ebben a formában, majd a kilencvenes évek elején elkészült a tervezők által elképzelt második ütem is. A pillérekre acélgerendát fektettek és egy nádfedésű fedélszéket helyeztek rá. Ebben a térben alakították ki a lakhatáshoz szükséges helyiségeket. A két szint önállóan működött, nem volt belső téri kapcsolat.
A tervezők talán ismerték Preisich Gábor közeli, szintén Szigligeten felépült nyaralóját, amely a hatvanas évek jellegzetes kísérletező formavilágú balatoni alkotásává vált. A nádfedeles, kunyhószerű építmény a földtől elemelve lábakon áll, alatta szabadon használható átmeneti térrel. A képlet hasonló, de Vadászék a hegyoldalban egy pincegádor fölé helyezték az önálló tetőformát. Ez az elemelt helyzet elsősorban az építési periódusok elkülönítéséből fakadt, de jó eszköznek bizonyult a hagyományos beépítés és a kortárs átirat közti finom különbségtételre is. A szerkesztés a szőlőbeli hajlék fogalmát értelmezte tovább, de már egy komplexebb funkcióval és méretbeli léptékváltással. Két évtizeddel később azonban egy tűzvész következtében a nádfedeles tetőtéri szint teljesen leégett. A kőboltozatú pincetér megmenekült ugyan, de a tulajdonosok nem a korábbi állapotot szerették volna visszaépíteni.
Az időközben átalakuló életformához igazodva már a két szintet összekapcsolva képzelték el az épület újraértelmezését. A tervezésre Rigó Bálint fiatal építészt kérték fel, aki ezzel egyidőben az építőművészeti doktori képzését végezte, és Svájcban szerzett építésztervezői tapasztalatokat. Ez a különböző kulturális tapasztalatokból táplálkozó, rétegzett alkotói szemlélet az új épület tervében is megjelenik. Egyszerre van benne a hazai építészet érzékeny helyértelmezése és a svájci kultúra tiszta tektonikus gondolkodása. A tervek elkészítéséhez Rigó Bálint az eredeti terveket jegyző Vadász György (akkor még élő) jóváhagyását is megkapta.
A kiindulást a tűzvész után hátramaradt pince helyzete és a támfalak rétegzettsége jelentette. Ahogy a tervező fogalmaz, egyfajta „as found” talált tárgyként jelent meg számára a hegyoldalban a kőboltozatos tér. Az eredeti tömegformát – az előírások miatt is – részben megtartva, de az új térhasználati igényekhez igazodva alakította ki a koncepciót. A szándék egy „védelmet nyújtó nyugodt tető” elhelyezése volt. A ház térbeli rétegzettségében ugyanakkor a karakteres horizontális irányultság mellett új vertikális kapcsolatokra is szükség volt. Új elemként bekerült egy hengeres lépcsőelem, miközben mellette megmaradt a tűzvészt túlélt kandallókémény. A földszinti teret kiszabadította a korábbi tagoltabb struktúrából, az így létrejött tágasabb nappali tér előtt pedig a homlokzati falat felnyitotta. A korábbi szűkös körablakok helyett már teljes szélességében üveg felülettel tárul fel a panoráma a Tapolcai-medence felé. Ez az átalakítás a kőboltozat külső megjelenésének is tisztább képet adott. A korábbi homlokzati falakat kibontva teljes keresztmetszetében kirajzolódik a donga íves vonala. Az új szerkezetek és a korábbi kőfalazatok kapcsolata mintha egy műemléki tervezés finom időbeli megkülönböztetését mutatná.
Mindegyik szinten meghatározó a belső tér átláthatósága. A földszinti összefüggő konyha-nappalit a kandalló és a csigalépcső térbe állított elemei tagolják. A csigalépcsőn felérve az emeletre egyből feltárul a Badacsony páratlan panorámája. A nagy belmagasságú nappali az előtte húzódó lodzsával összekapcsolódó egységes teret alkot. Bár a Badacsony és a körülötte kirajzolódó vulkanikus kúpok uralják a belső térből feltáruló látványt, tekintetünk folyamatosan keresi a tó felé fordulás lehetőségét. Épp ezért a nagyvonalú tetőformát felnyitva egy oldalsó lodzsa-tér alakult ki a fedél kontúrjában.
A tervező számára fontos volt, hogy intuitívan is olvasható legyen a ház. Ez a szándék a téralakításban és a részletképzésben egyaránt megjelenik. Az emeleten a kilátás felé felnyíló lakótér körül hálószobák és fürdő helyezkedik el. A hegyoldal felé a hálószobák felett még egy további galériatér kialakítása is lehetségessé vált. A tetőtér ácsszerkezete az egész felépítmény karakterét meghatározza. Az egymásra rakott szerkezeti rétegek nincsenek elburkolva, az építés logikája leolvasható a ház nézeteiről.
Ahogy közelebb kerülünk az épülethez, rétegről rétegre tárul fel a ház logikus konstrukciója. Ez a rétegzettség ugyanakkor nemcsak a szerkezeti megformáltságban, hanem összetett jelentésrétegeiben is kirajzolódik. A nyaralóépítészet sajátja az egyszerűség, visszatérés a konstruálás alapjaihoz. Erre érzett rá a tervező, amikor a környezetre jellemző romantikus formálás helyett a ház tektonikus rétegzettségében találta meg az újrakezdéshez a formai kifejező erőt.
Eredeti tervező: Vadász György, Basa Péter
Építész: Rigó Bálint
Telekterület: 1939 m2
Statikus: Madaras Koppány
Az OCTOGON legújabb lapszáma mától a polcokon: hagyományainkhoz híven év elején az épületfelújításokra és a műemlékvédelem témakörére fókuszálunk. Az elmúlt időszak kvalitásos felújításairól, többek között a Lánchíd megújulásáról (CÉH Zrt./FŐMTERV), a Jáki Szent György-templom felújításáról...
Magazinunkra itt lehet online előfizetni.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.