Átadták az idei Prima Primissima Díjakat péntek este a Müpában.
Bachman Gábor építész-tervezőművész vehette át az idei Prima Primissima Díjat magyar építészet és építőművészet kategóriában péntek este a MüPában.
Bachman Gábor építész-tervezőművész 1971-től a Műegyetemen építészetet tanult, majd az Iparművészeti Főiskola belsőépítészet szakán diplomázott 1977-ben. Ezután a filmgyár látványtervezőjeként dolgozott. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar építész-tervezőművész a közép-európai régiót a hatások gyűjtőhelye és kiindulópontjaként értelmezi építészeti alkotásaiban, törekedve a klasszikus-kortárs építészet ütköztetésére. Az 1980-as évektől tartják számon meghatározó építészként. 1996-ban ő képviselte Magyarországot a VI. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén, ahol a tradíciót radikálisan megújító építészetével kimagasló nemzetközi sikert ért el. Építészeti tervei elsősorban Kínában, az Egyesült Államokban és Németországban valósultak meg.
Az idei Prima Primissima Díj további díjazottjai: Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető; Bak Imre festőművész; Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus; Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző; Ferdinandy György író, költő; Balogh Kálmán cimbalomművész; Dés László előadóművész, zeneszerző; Tóth Ildikó színművész és Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió vezető szerkesztője. A díjazottak egyenként 15 millió forintot kaptak.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: a Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és azon keresztül az egyetemes kultúra építéséhez.
Nem az számít, mekkora vagyonunk van, mit értünk el az életben, hanem az, kinek segítettünk, kinek tettük az életét könnyebbé, jobbá, vagyis mennyit tudtunk visszaadni abból, amit nekünk juttatott az élet – tette hozzá.
A kínai internetóriás, az Alibaba nemrég visszavonult alapítóját, Jack Mát idézve tért ki arra, miként maradhat az ember versenyképes a digitalizáció, a mesterséges intelligencia korában is: „Oktatásunkat úgy kell átalakítani, hogy gyermekeinknek megtanítsuk, miként legyenek minél inkább emberek a gépek korában. Egy gépnél nehezebb okosabbnak lenni, de bölcsebbek mindig lehetünk.”
Csányi Sándor megjegyezte, hogy emberségünk éppen azokban a képességekben, például a kreativitásban és a művészetekben versenyképes, amelyeket a pénteki díjátadón is elismertek.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
