Negyedszerre is meghívottként állít ki, ezúttal az olasz virtuális pavilonban.
„Olyan építész vagyok, aki mindig feltette a kérdést: ’Mi lenne, ha?’ Mostani új munkáimban, kutatásaimban is elképzelek városokat az univerzumban, felhőben úszó épületeket - a jövőt.”
Bachman Gábor 1987, 1996, 2000, után 2021-ben is meghívást kapott egyéni kiállítóként a Velencei Építészeti Biennáléra. Az Olasz Virtuális Pavilonban a Sezione del Padiglione Italia rendezvényének. Tom Kovac (RMIT Egyetem) és Alessandro Melis (Portsmouth Egyetem) a kurátorai, akik „CITYX Venice” címmel reagálnak Hashim Sarkis főkurátor „Hogyan fogunk együtt élni” hívószavára. Bachman Gábor a kurátorok felkérésére a 2019-2021 közötti új építészeti fejlesztéseit mutatja be az olasz pavilon virtuális szekciójában.
A projekt a CITYX VENICE közösségi csatornáin látható:
2021. „A kozmosz intelligenciája” - építészeti videó (rövid változat)
2021. „A kozmosz intelligenciája” - építészeti videó (teljes változat)
Bachman Gábor (Pécs, 1952. június 24. –) Kossuth-, Balázs Béla- és Prima Primissima díjas magyar építész-tervező művész, az 1980-as évek avantgárd, a dekonstruktivizmus kiemelkedő építésze, a mai napig - főleg külföldön épülő házaival - a nemzetközi kortárs építészet kiemelkedő alkotója. Az 1970-es évek végétől aktívan részt vett a hazai „underground” művészeti életben. Bódy Gábor két filmjének, az 1980-as Nárcisz és Psychének, és az 1983-as Kutya Éji Dalának Art Directora volt, Hamlet című tévéfilmjéhez az organikus építészet hatását tükröző designt tervezett.
Első hazai építészeti munkája a nem sokkal később elbontott Munka-Tett Kocsma Szigetszentmiklóson (1986). 1988-ban a Velencei Építészeti Biennálén Dieter Ronte meghívására Szalai Tiborral együtt mint első kelet-európai építészek szerepeltek a kiállítók között, installációkat és videoprogramokat mutattak be. 1996-os, VI. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén való részvételét a stuttgarti Solitude Akadémia támogatta, ahol ösztöndíjasként dolgozott. A biennálé magyar pavilonjában bemutatott kiállítás „A Semmi Építészete” címet viselte. Az itt szereplő három nagyméretű építészeti makett közül az egyik a Ludwig Múzeum tulajdonába került.
1998-ban Rómában olasz/angol nyelvű könyv jelent meg a kor ’élvonalbeli építészei’ (cutting edge architects) témában. Szerzője Gabriele De Giorgi, a címe: La Terza Avanguardia in Architettura / The Third Avantgarde in Architecture (A harmadik avantgárd az építészetben), amelyben Bachman többek között Coop Himmelblauval, Zaha Hadiddal, Daniel Libeskinddel szerepel együtt.
Bár építészeti tervei elsősorban Kínában, az Egyesült Államokban és Németországban valósultak meg, a tradíciót radikálisan megújító építészetének elismeréseképpen 2015-ben Kossuth-díjat, 2019-ben Prima Primissima díjat kapott.
2019-től a „FIBER CITY 2222" jövő-építészeti kutatásain dolgozik.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
