Bakterház a vágányok mellett

Vagány ház Siófokon 

• Szöveg: Uhl Gabriella
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: …

Az ipari építészet erős jelentésképző erejét általában hatalmas üzemcsarnokok, víztornyok funkcionálisan ikonikus épületeiben érzékeljük. Kisebb léptékű használata éppen a felduzzadt tömegtermelésből következően ritka. A siófoki zavaros tucatépítészetből kivilágló kis épület azonban mindent magába sűrít, ami az indusztriális építészetből konvertálható. A házat az OCTOGON magazin 167-es (2021/3-as) lapszámában mutattuk be.

A vasút melletti állomásépületek felbukkanásuktól fogva koronként változó, jellegzetes típustervek alapján épültek. A különleges siófoki ház ezzel a gyakorlattal szakít, amikor szellemesen és ötletesen kiugrasztja az épületet a megszokott környezetből úgy, hogy felmutatja az ipari építészet végiggondolásából fakadó lehetőségeket. Már a ház tömbjének formálása is a lehető legegyszerűbb kubus, csak az eltolt tetőzet oldja a szigorúságot, amely a belső terek átlátható formálásában értelmeződik. A puritán kubust azonban számos elem választja el markánsan környezetétől és teszi játékossá és látványossá a házat.

A legszembetűnőbb a nyílászárók aszimmetrikus elrendezése, erőteljesen ki- vagy beugratott és élénk színnel is hangsúlyozott párkányzata. Az ipari épületeken jellegzetes és gyakori szellőzőnyílások rácsos szerkezetét imitáló ablakok kifejezetten autentikus és szellemes megoldások az árnyékolásra és takarásra, az elrejtés és átláthatóság egyensúlyának megteremtésére, jelezve az ablakok mögötti lehetséges belső funkciókat. A hangsúlyozottan ipari, szürke fémlemezburkolat (amely a téglafalakra került) komorságát töri meg az üdülőterület hangulatából fakadó élénksárga kiemelés.

A konténer jelleg annyira szembetűnő, egyértelmű, hogy szemtelenségként hat, hogy az ideiglenesség, előregyártottság, szerialitás érzetét keltő megoldások egy családi ház léptékű épületen jelennek meg.

Megdöbbentő, mert az építészek – Katók Edit és Berecz Tamás – valóban az indusztrialista gyökerekhez nyúlnak vissza. Munkájuk nem mímel, nem fed el, hanem hangsúlyozottan valódi kapcsolatot teremt a vasúti környezettel, a sínekkel, az átjáróval, az elektromos vezetékek oszlopaival. Játszanak az ideiglenesség (konténer) és az állandóság (ikonikus, figyelmeztető tereptárgy) jelentéseivel, amikor az egyszerű készletrendszert ötletesen variálják. Ha a környezetből indulunk ki, valójában ez az ipari formálás és gondolkodás lenne a természetes, egyértelmű. Imitációhoz szoktatott vizuális környezetünkben azonban ez az őszinte gesztus ironikusnak és meglepőnek tűnik fel.

Az igazi kihívást azonban a szűk telek maximális kihasználása jelenti. A zárt udvart, valamint az egyszerű tömbformálást a belső terek felnyitásával, átláthatóságával ellensúlyozta a tervező. A kis alapterület miatt minden átmeneti teret elhagyott, kilátásokkal, átlátásokkal tágította a belső teret. A nappali fölé emelt galériatér intimebb, elvonulásra alkalmas kisebb tereket képez úgy, hogy az emelet súlyosságát, elvágólagosságát feladja. Kis méretei ellenére világos, tágas atmoszférát sugároz a ház. A belső struktúra ötletes kialakításával az ipari csarnokok monumentalitása kódolható bele a kis léptékű házba. Itt is megmutatkozik az építészi idea, amely a szűkösség és tágasság relativizálásával operál, ki- vagy visszafordítva mindazt, ami az ipari építészetből megtanulható és interpretálható. 

Ehhez alkalmazkodik a visszafogott, minimális belsőépítészeti alakítás, a szürke-fehér és faburkolat letisztult világa, a rendezettség és kényelem szolgálatába állított ötletes tárólóhelyek. Az ipari formák ihletettsége a designelemekben, tárgykultúrában is megmutatkozik például a világítótestek variációiban vagy a vasút felé eső kerítésfalra épített ötletes fahasábtárolóban. A vasút közvetlen közelségéből adódik az akusztikai probléma, a folyamatosan elhaladó szerelvények zajának csökkentése. Ez a mai technológiai szinten orvosolható, a hangszigetelő téglából, extra szigetelésű nyílászárók beépítésével. 

A siófoki környezetben merész és meglepő háznak a kortárs építészetben nagyléptékű mintája a Herzog & de Meuron iroda által jegyzett Signal Box Baselben. Párhuzamot a megszokottból és egyértelműből kilépő gondolkodásmód adja, az építész a készen kapott panelek helyett visszanyúlik az eredeti funkcióhoz, és kortárs összefüggésben, jelentésben gondolja végig az épületet. A burjánzó hamis, illuzionista épített környezetünkben ilyen bátor, őszinte, üdítő gondolatokra van (lenne) szükség.

2sl Studió | Web | Facebook  

Az OCTOGON 167-es (2021/3-as) lapszámában sok egyéb mellett Rottenbiller utcai épületrehabilitációval, lakótelepi agorával, debreceni campusépülettel, az új evosoft székházzal, a győri Rakpart 22 lakó- és irodaházával, nagykovácsi villával, siófoki bakterházzal foglakozunk, és beszélgetést olvashattok a 17. Velencei Biennále magyar pavilonjáról.


Magazinunkra itt tudsz online előfizetni.







 

További képek a galériában!