A LAB5 ambiciózus épületterve Bohus Zoltán szellemiségét örökíti tovább.
Rendkívül különleges, sok szempontból rendhagyó épületet tervez Budapesten a LAB5: egy határozott küldetéssel rendelkező kortárs üvegművészeti múzeumot, amely a leglényegén, a hazai üvegművészet történetének bemutatásán túl is rendkívül sokat adhat a magyar kulturális életnek. A Bohus-Lugossy művészházaspár munkái mentén szerveződő Nautilus projekt elindult a megvalósulás felé, és bár még vannak körülötte kérdőjelek, ez csak még izgalmasabbá teszi.
Bohus Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész és a felesége, Lugossy Mária szobrászművész a magyar üvegművészet meghatározó alakjai voltak. Bohus Zoltán a Magyar Iparművészeti Főiskolán végzett díszítőfestőként, majd miután lediplomázott, felkérték, hogy legyen az iskola mindössze két évvel korábban, 1965-ben alapított üveg szakának oktatója. A magyarországi felsőfokú üvegoktatás onnantól kezdve egészen 2013-ig működött az Iparművészeti Kinizsi utcai szárnyának alagsorában; az üvegműhely, annak technikai feltételeivel és nagyrészt gépparkjával együtt Bohus Zoltán oktatói és oktatásszervezői munkájának eredménye – írta az időszakkal bővebben is foglalkozó Artportal.
Az újabb kulcsdátum 1979: azóta jegyzik a képzőművészeti üvegművészeinket a nemzetközi élvonalban, akkor indult a műfaj hazai alkotóinak azóta is töretlen, egyre felfelé ívelő nemzetközi szakmai sikere. A patinás Corning Museum of Glass akkor rendezte meg az A New Glass: A Worldwide Survey című utazó kiállítását, amelyre négy magyar alkotót is beválasztottak: Bohus mellett Katona Erzsébetet, Mészáros Marit, Vida Zsuzsát. Bohus a Térspirál II. című munkáját vitte magával: az egyedi technikával készült üvegszobrot a múzeum „az év meghatározó alkotásának” választotta, Bohust pedig állandó külföldi kiállítási lehetőségekhez juttatta: Magyarország felkerült a kortárs üvegművészet globális térképére, ahol azóta is jelen van.
Pedig a ragasztással rétegzett, tömbösített síküveg lapok szerkesztése részben kényszerből, technológiai nehézségekből indultak. Ám, ahogy az Artportal fogalmaz „ez a hideg üvegtechnikai eljárás, valamint ennek feltételei az optikai törvényszerűségek, a szerkesztés matematikai pontosságú ismereteinek alkalmazása, iskolateremtő lett.”
A Bohus-Lugossy házaspár néhány kortárs alkotóval együtt megteremtett egy kultúrát: a világ élvonalába vitte a magyar üvegművészetet, miközben Bohus újabb és újabb generációknak adta át a tudását és a szellemiségét, fejlesztette az intézmény infrastruktúráját, a szó mindenféle értelében egy iskolát hozva létre.
A LAB5-öt 2019 tavaszán kereste meg Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért alapítója, nemrég pedig elkészült a Térspirál - Európai Kortárs Üvegművészeti Múzeum építészeti koncepciója is.
  |
A kiindulópont a Térspirál II., amely a külső formát „eléggé direkten, a belsőt már elvontabban inspirálta”, fogalmazott az Octogonnak Dobos András, a LAB5 építésze. Innen jön a múzeum hivatalos neve is: Térspirál - Európai Kortárs Üvegművészeti Múzeum.
Belülről tervezték az épületet, vagyis először a programot és a belsőt állították össze, a helyszínkeresés azonban még folyamatban van. Nem szokványos helyzet: vannak ugyan lehetséges helyszínek, de még egyik sem tűnik favoritnak, ami bizonyos, hogy Bohus Eszter feltétlenül Budapesten képzeli el – bár azt megjegyezte, hogy már most több tengerentúli érdeklődő van a múzeum koncepciójának átvételére, így ha hazánkban nem épülhet fel, úgy nem zárja ki az építészeti terv külföldi megvalósítását. Értelemszerűen a pontos kialakítás a végső helyszín függvénye, nemcsak a feltárásokkal kapcsolatban, de a programot is finomhangolják.
„Az épület méretében is van ’tűrés’, vagyis az átmérő megenged némi változtatást – jegyzi meg Dobos. – Mindenképpen olyan helyszínt keresünk, ahol nemcsak ’elfér’ a ház: nagyon fontos, hogy rendesen látni lehessen kívülről, így elég nagy a helyigénye.”
Maga az épület viszont koránt sem megalomán a maga ötezer négyzetméterével. A Térspirál II. szobor révén a forma adott volt, belülre egy tört spirált helyeztek, így egy lankásabb rámpa keletkezett, mint a többi spirális múzeumbelső esetében, ami a befogadónak is kényelmesebb. Létezik egy másik belső út is, ami a külső spirállal párhozamosan, enyhén eltérő szögben emelkedik: e két egymás mellett haladó, egy-egy ponton egymással érintkező útban a művészházaspár életútjára is ráismerhetünk.
Kiemelten fontos szerep jut az üvegnek. Noha Bohus Zoltán életművében több építészeti elem (híd, katedrális, kapu) is vándormotívumnak számít, többnyire inkább finom utalásokat tesznek az üvegművészetre: transzparencia, geometrizálás, tükröződések, átlátások, mélység, földből kinövés, bár azért vannak egészen konkrétan megidézett elemek is, mint a centrális külső tér alján a Genezis szobor, mely egy üvegpadlós vízmedence, alatta belső árnyas kerttel.
A látogatónak tehát egyfajta tájélményben van része, aminek kialakításában a biofil designban egyébként is erős LAB5 ezúttal az üveg tulajdonságait is alaposan kihasználta: sok átlátás és rálátás alakul ki a belső térben, de sosem öncélúan, a különböző terekben visszafogottan játszva a lehetőségekkel. Bettina Tschumival, a komoly svájci múzeumi tapasztalatokkal rendelkező igazgatási és gyűjteményi főtanácsadóval egyetértésben elvetették azt az elvet, hogy egy kiállítótérnek egy fehér doboznak kell lennie. Tschumi szerint meghaladtuk a „white box” elvét, a kiállítások kurátorai inkább az olyan helyzeteket keresik, mikor a kiállított mű nemcsak magában érdekes, hanem kontextusba is kerülhet környezetével. És itt – ha lehet – még érdekesebbé válik a játék, ugyanis a Bohus-Lugossy Alapítványnak az emlékezésen túl komoly céljai is vannak, vagyis az üvegmúzeum nem csak üveg és nem csak múzeum.
Az épület programja a múzeumi funkciókon túli elemeket is tartalmaz, melyek néha szorosan, néha lazábban kötődnek az üveghez és a művészethez: az üvegfújáshoz szükséges kemencékkel és hűtőkkel ellátott workshop terek az oktatást és alkotást szolgálják.
Ezen túl az épület látogatóközpontként a hazai üvegművészeti ismeretterjesztés és a nemzetközi kulturális turizmus kiemelt úticéljává válhat, de van konferenciaterem, egyéb időszaki kiállítások megrendezésére alkalmas tér, bórkóstoló képző sommelier oktató helyiség, Világ Borai szaküzlet, kávézó-étterem, élőzenés jazz bár, múzeum shop, kreatív befogadó tér, park. Az üveg szervezőelv, visszatérő elem, ezzel együtt is cél, hogy ne egy kiállítás legyen fókuszban: az egész épület inspiráló, közösségteremtő aurával.
  |
A leendő múzeumról készült egy igen látványos makett, amely a Modellab munkáját dicséri, és amelyben a különböző épületfunkciókat egy appról vezérelve külön-külön és együttesen is megvilágíthatjuk parányi LED-ekkel. El is fogadnánk kész épületnek az 1:100-hoz modellt, csak fel kellene nagyítani – de ez nem lesz olyan egyszerű.
A LAB5 ambiciózus terveket dédelget, mert bár a jókora üvegtáblák – melyek közt ráadásul nincs két egyforma darab – hajlítása, csavarása önmagában is jelentős feladat, az üvegtől speciális technikai képességeket várnak. „Az épületburok nagyon nagy műszaki feladat, többszörösen is, és nem csak a megvalósíthatóság és tartószerkezet miatt – magyarázza Dobos. – Az árnyékolásra (hővédelemre, UV-védelemre) és a teremakusztikára is gondolni kell, de a tökéletes forgatókönyv szerint a leendő üveg fotovoltaikus képességekkel is rendelkezik, vagyis napelemként is funkcionál.”
Külön-külön vannak jó megoldások a fentiekre, ám ezt a területet még kutatni kell. Ideális esetben az egyedi üvegelemeket itthon gyártanák le, és a science-fiction területéről nyomban a realitások felé mozdulunk, ha belegondolunk: néhány hete kapott már budapesti épület íves akusztikai teherhordó üvegfalakat: a Sou Fujimoto-féle Magyar Zene Háza.
A sorolt bizonytalanságok miatt az épület biztosan nem holnap adják át, és nem is a jövő héten: az első kiállításra még hosszú éveket kell várni. Ám ez az időszak meglehetősen aktívnak ígérkezik, helyszínkereséssel, technikai kihívások megoldásával, szervezéssel, szakmai egyeztetésekkel. De minden perce megéri, ha az itthon méltatlanul alulreprezentált, egyébként világszínvonalú hazai üvegművészet méltó otthonra talál.
A tervezett épülettel a héten podcast-adásunkban is foglalkozunk, melyben bővebben lesz szó Bohus Zoltán és Lugossy Mária munkásságáról, a hazai üvegművészet képzőművészeti szintre emelésében betöltött szerepükről, illetve a tervezett múzeum küldetéséről.
Térspirál - Európai Kortárs Üvegművészeti Múzeum
Helyszín: Budapest
Építtető: Bohus Eszter
Tervezés: 2019
Lépték: 5000 m2
Tervezők: LAB5 architects | Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs, Gáspár Virág Anna | Urnukh Darizav, Kozma Zoltán, Székely Dávid
Makett: Modellab
Főtanácsadó: Balogh Eleonóra
Igazgatási és gyűjteményi főtanácsadó: Bettina Tschumi
Látványtervek: LAB5 architects
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
