A dmb műterem terve megvételben részesült a Debreceni Egyetem UniGreen Hotel innovációs oktatószálloda, tankonyha és tanétterem tervpályázatán.
A pályázatot saját bemutatásukban közöljük.
1. Célok és alapvetések
Ki ne szeretne egy erdő közepén, a város zajától elzárva, ősfák és madárcsicsergés között eltölteni egy-két felejthetetlen éjszakát? Wes Anderson egy képzeletbeli városban, Zubrowka-ban zajló, „A Grand Budapest Hotel” című vígjátéka, egészen varázslatos módon mutatja be egy kastélyszálló különös életét. A debreceni Nagyerdőben található szűk tisztás közepére kiírt tervezési pályázat hasonlóan erős érzéseket indít el a tervező építész fejében. Vajon összeegyeztethetők-e a feszes beépítési adottságok, egy 60 szobás négycsillagos szálloda technológiai szükségletei és a költői helyszín kapcsán bevillanó romantikus képek egymással? A tervezési folyamat során erre a kérdésre igyekeztünk megfelelő választ megfogalmazni.
A Debreceni Egyetem Innovációs és Oktatószálloda tervezését határozta el a Nagyerdő Természetvédelmi területén. Az oktatószálló funkciója kettős: megfelelő gyakorlóterep biztosítása a végzős hallgatók számára, hogy az elméletben megszerzett tudást valódi gyakorlati tapasztalatokkal egészítsék ki. A szállodával kapcsolatos másik fontos elvárás: piaci alapon működtethető, magas igényszintű, négycsillagos szálloda létrehozása. Ez utóbbi igen fontosnak tűnik, hiszen az oktatási célok megvalósításának alapfeltétele a jól működő szállodakomplexum, mely egyedül működés közben képes biztosítani a hallgatói tapasztalatszerzéshez szükséges feltételeket. Ennek megfelelően tervünkben nagy hangsúlyt fektettünk a szállodafunkció pontosítására, üzemeltetési szempontból is megfelelő kialakítására.
Legfontosabb célunk olyan „resort szálloda” létrehozása volt, mely a tervezési terület természeti lehetőségeinek maximális kihasználásával valódi célpontja lehet a Debrecenbe érkező, teljes körű kikapcsolódásra vágyó látogatóknak. Jóllehet a belváros még gyalogosan is megközelíthető, a centrum szomszédságában található szállodákhoz képest az UniGreen hotel igazi versenyképességét elsősorban a helyben elérhető szolgáltatások jelenthetik. Ezért az étterem és konferencia funkciók megvalósítása mellett olyan magas igényszintű fürdőrészleg kialakítását tervezzük, mely önmagában is vonzerőt jelent a látogatók számára.
2. Beépítési javaslat
Ahogyan a bevezető gondolatokban már kitértem rá, a természeti közelség, a természetbe ágyazottság nagy lehetőségeket kínál a szálloda vonzerejének megfogalmazásakor. Éppen ezért a mi építészeti koncepciónk legfontosabb eleme is ennek az egyedi helyzetnek a maximális kihasználása. Olyan szobaegységek létrehozására törekedtünk, melyek egytől-egyig hangulatukat a természet közelségéből nyerik, a szabad levegő felé nyitott lakószobák mind a telekhatáron húzódó növényzet irányába fordulnak.
Ebből a sajátosságból eredeztethető, hogy – élve a kiírás kínálta eltérési lehetőséggel – a beépítési kontúrt nem a jelenleg érvényes oldalhatárok (9,00 m) betartásával határoztuk meg, hanem az erdőbe illeszkedő, szomszéd épületektől teljesen elzárt úszótelek esetében az OTÉK-ban meghatározott minimális 3,00 m-es oldalkert biztosításával kalkuláltunk.
(A helyi építési szabályzattal ellentétben az OTÉK az oldalhatár szükséges mértékét nem a területen megadott maximális épületmagasság alapján határozza meg, hanem a szomszédos épületek közötti távolság alapján, ami esetünkben, szomszéd épületek hiányában, a minimális 3,00 m-es oldalkert lehetőségét jelenti).
Az épület szükséges tagoltsága és az épület mellett tornyosuló nagyméretű lombkoronák közelsége miatt, a szállodai szobákat tartalmazó emeleti szinteket, a földszinti kontúrtól visszahúztuk. Ennek eredménye egyrészt a megfelelő szellősség az erdő és az épülettömegek között, valamint az első lakószint kedvező, intenzív zöldtetőre nyíló, teraszszerű kialakítása.
Az építészeti koncepció fontos része továbbá a lakóegységek középpontos elforgatásával létrejövő központi tér, „Orangerie”. Ez a födémáttörésekkel összenyitott többszintes tér, mely biztosítja a lakóegységek függőleges összekötését, az erdőbe illeszkedő koncepció fontos része. Egy „erdő az erdőben”, „vagy tisztás a tisztáson”, ahogyan egy erdei tisztás felfrissülést hoz az erdő sűrűjébe, éppen úgy biztosít ez a központi elosztótér szellős, fényjárta téri világot az épület belsejének.
3. Építészeti kialakítás
_Klasszikusság
Tervezői gyakorlatunkban sokszor tapasztaltuk már, hogy korunk embere számára a luxust, az egyediséget, az elmúlt korok polgári létformájából kulturális örökségként ránk maradt villák, kastélyok, nagyvonalú terek és parkok pompázatos együttesei jelentik. Ennek példái már a századfordulón jelentkeztek, mint a Lillafüredi Kastélyszálló, vagy a Füzérradványi Károlyi Kastély, amelyet maga a nemesi család alakíttatott át a 30-s években, kora modern elvek szerint, az arisztokráciát luxussal megszólító kastélyszállóvá. Ezt a luxust és fényűző hangulatot igyekeztünk polgári nagyvonalúságú terekkel, de kortárs eszközökkel visszaadni. Ennek a gondolatnak központi eleme a kastélyokra is jellemző, attraktív, egyedi télikert vagy orangerie, az épület tagoltsága, valamint a homlokzat különböző felületekből épülő rétegei. Az egyes homlokzati síkok ornamentikája olyan hagyományokat igyekszik megidézni mint Lechner Ödön vagy Medgyeszay István finom felületi rajzolatai.
_Tagoltság
Építészeti útkeresésünk fontos része volt olyan kompozíció létrehozása, mely a szűk telekadottságok és a nagy szobaszám mellett is tagolt, szellős megjelenést tesz lehetővé. Ennek következménye a földszinti közösség tér és a lakószobákat tartalmazó emeleti épülettömegek szétválasztása. Az intenzíven megnyitott földszint kontúrjához képest az emeleti épületrészek enyhén elfordulnak. Ez a kibillentés biztosítja a lakószobák visszahúzását a beépítési kontúrtól, valamint plasztikusabb épülettömeget teremt.
_Anyaghasználat
A külső megjelenés tekintetében két anyag jelenléte domináns: a beépítési kontúron elhelyezkedő homlokzatok masszív, zárt, védelmet biztosító felületei egyedi mintázattal rendelkező téglaburkolatot kaptak, míg a beépítési kontúrtól visszahúzott belső felületek, a lakószobák előtti erkélyek könnyedebb, melegebb faburkolatot.
A belső tér hangulatában szintén fontos szerep jut a fafelületeknek, melyek a bensőséges megjelenés mellett jól összhangba hozhatók az erdőbe illesztett épület karakterével. Ennek a gondolatnak fontos része az „Orangerie” is, mely egyedi hangulatát a fa felületek és könnyed acél oszlopok mellett elsősorban az intenzív belső téri zöldfelületeknek köszönheti.
Építészet: Falvai Balázs DLA, Nagy Márton DLA, Török Dávid DLA, Erdős Imre, Ónodi Bettina
Munkatárs: Fekete Tünde, Gárdos Fanni, Meggyesi Miklós, Soltész Angéla
Gépészet: Mangel Zoárd
A pályázaton 3. díjban részesült Hetedik Műterem tervének bemutatása ide kattintva érhető el.
A szintén megvételt nyert TSPC vezetésével, a TSPC és a Firka Építész Stúdió által elképzelt terv itt tekinthető meg.
További képek és rajzok a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
