Az elismerés kapcsán körbejártuk a patkószárnyat Csillag Katalinnal, a 3h építésziroda vezető tervezőjével.
BigSEE Architecture Award 2021 díjat kapott a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója, Köz-, és kereskedelmi épület kategóriában. Az elismerés egyben azt is jelenti, hogy a projekt bekerült a BigSEE Grand Prix döntőjébe, melynek eredményét októberben hozzák nyilvánosságra. A nyugati, patkószárny képtárának és látogatóközpontjának rekonstrukciója és átépítése a 3h építésziroda tervei alapján valósult meg. A díj kapcsán beszélgettünk a szárny felújításáról Csillag Katalin vezető építésszel.
„A díj egyrészt azt mutatja, hogy bár a tervek jó pár éve készültek, az Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója időtálló és most is érdekes. Maga a BigSEE-díj pedig azért különleges, mert ez egy Dél- és Kelet-Európára fókuszáló díj, ami a régióban élő kreatívok előremutató terveit, munkáit ismeri el és ismerteti meg szélesebb körben” – kommentálta Csillag Katalin a díjat. És hogy nemzetközi viszonylatban is mennyire magas színvonalú volt a rekonstrukció, az is jól mutatja, hogy a képtár 2019-ben bekerült a World Architecture Award döntősei közé is Régi és új kategóriában.
Az Esterházy-kastély 3800 négyzetméteres nyugati, patkószárnyának rekonstrukciója egyebek mellett azért is figyelemre méltó, mert az épületbelsőkről minimális dokumentáció maradt fenn – födémjéről pedig semmilyen –, így az eredetileg részben reprezentációs célokat ellátó, részben pedig személyzeti lakrészként szolgáló szárnyat – melyben később, 1946-tól egészen 2013-ig egy kertészeti szakközépiskola tornaterme működött – viszonylagos alkotói szabadsággal közelíthették meg, és alakíthatták képtárrá és időszakos kiállítótérré a 3h építésziroda tervezői. A Csillag Katalin és Gunther Zsolt építészek vezetésével készült rekonstrukció 2014. és 2019. között valósult meg.
Az iroda egy olyan belső teret akart létrehozni, ami megidézi ugyan az Esterházy-kastély barokk stílusát, mégis mai. „Ez az épületrész sok évig tető nélkül állt, így megmentendő érték már nem nagyon volt itt. Részünkről a tervezés egyfajta térkísérlet volt, ami arra igyekezett választ találni, hogyan lehet egy barokk térnek kortárs olvasatot adni. Nem maradt fenn dokumentáció, nem lehet tudni, hogy eredetileg hogyan nézett ki a szárny, milyen volt például a mennyezete. Érdekes viszont összehasonlítani ezt a teret a szárny pandantjával, mert a felújított keleti szárnyban például egy normál lefedésű térsort hoztak létre, egyszerű modern álmennyezettel. Mi ennél továbbmenve azt akartuk elérni, hogy már maga a tér is méltó legyen az itt bemutatott művekhez, miközben az összes mai technikai elvárásnak megfelel: a párásított levegőtől a klimatizált viszonyokig, a megfelelő világításig. Arra tettünk kísérletet, hogyan lehet egy 21. századi módon kialakított múzeumi teret és egy barokk tér alapvetéseit egy fedél alá hozni” – mesélte el az építész a nyugati szárnyról, melyben a képtár kosáríves mennyezetet kapott, melyek felülvilágított kazettái fényforrásként szolgálnak.
  |
A fekete-fehér padló elforgatott négyzetekből álló mintázata ugyanazt a dinamikát követi. A tér pedig ráerőszakolt barokkos túlzások nélkül is grandiózus és elegáns lett, és mivel a kastély egyéb restaurált részein szinte mindenütt visszaköszönnek történelmének többszáz éves lenyomatai, a vizuális ingerekben bővelkedő termek mellett kimondottan kellemesnek hatnak ezek a letisztultabb, ugyanakkor magas színvonalú terek.
  |
A „magyar Versailles”-ként is emlegetett, egyik legjelentősebb hazai barokk-rokokó kastély különböző részeinek stílusa eleve több korszakot ölel fel. „Több időszak él egymás mellett a kastélyban. Már Esterházy „Fényes” Miklós is egy meglévő kastélyt kezdett el bővíteni, majd a tervei alapján az 1770-es évekre épült fel teljes pompájában az a palota, amit ma ismerünk. Halála után a kastély elhanyagoltan állt, és csak ritkán használták” – mesélte el Csillag Katalin a kastélyról, amit Fényes Miklós unokája, II. Miklós empire stílusban átépíttetett, de halála évében adósságai miatt a birtok zálog alá kerül, és csak 1898-ban IV. Miklósnak sikerült kifizetnie annak utolsó részletét. „Cziráky Margit grófnő 1898-ban ment feleségül Esterházy Miklós herceghez, az ő hozománya teljes mértékben ráment a kastély modernizálására és felújításra. Például a patkószárnyban lévő színes, patronos falfestéssel díszített térsorok, amelyeket a mostani felújítás során restauráltunk, már a Cziráky Margit féle felújítás időszakából származnak” – mesélte el az építész.
  |
„Amikor elkészül a teljes nyugati szárny emeleti szintjeinek a felújítása is, akkor jól látható lesz, hogy az eredeti Fényes Miklós korabeli barokk-rokokó festés milyen finomságú volt, és össze lehet majd vetni a patkószárny végében száz évvel később, az ükunoka felesége révén létrejött díszítési renddel, amelynél nyilvánvalóan teljesen más technikát alkalmaztak.” A 3h kivitelezési tervei alapján valósul majd meg a nyugati szárny emeleti szintjeinek rekonstrukciója is, ami egy jóval hagyományosabb restaurációs munka lesz, de Csillag Katalin szerint az egész mégis egyben lesz majd igazán jól értelmezhető.
  |
A felújítás során az építészek rengeteg szabálytalansággal találkoztak, mert bár az épület szimmetrikusnak tűnik, alaposan szemlélve, sok apróság van, ami megbontja a szimmetriát. Például a két szárny ajtói korábban sem pontosan szemben helyezkedtek el egymással, és mivel a patkószárny architektúrája felkínálja a lehetőséget, hogy ahol azt a funkció azt megkívánja, bárhol lehessen rajta ajtót nyitni, a látogatóközpontnak is új bejárata lett, mert egy meglévő ajtó alkalmazásával egy furcsa Z alakban lehetett volna bejutni a fogadótérbe.
Mint azt néhány hete az Eszterháza Kulturális, Kutató-, és Fesztiválközpont bejelentette, folytatódik a kastély turisztikai és infrastrukturális fejlesztése, melynek mostani részeként helyreállítják az épület középső tömbjének azon helységeit, termeit, melyek még nem kerültek restaurálásra, valamint a Belvederét és az óratornyot. A helyiségeket eredeti bútorokkal rendezik be, vagyis a lehető leghitelesebb formában mutatják be azokat. A történeti tereket eredeti pompájukban újítják fel, és az épületben időszakos kiállítótermeket is kialakítanak.
Projektnév: Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója
Program: képtár és látogatóközpont
Tipológia: középület, műemlék
Helyszín: Fertőd, Joseph Haydn út 2.
Év: 2014 – 2019
Státusz: megépült
Méret: 3 800 m2
Megrendelő: Eszterháza Kulturális, Kutató-, és Fesztiválközpont
Csapat: Csillag Katalin, Gunther Zsolt,Kiss Anna Sára (projektvezető), Novák Veronika, Békesi Tamás,Garay-Kiss Dorottya, Klenk Blanka, Oszlányi Soma
(A nyugati szárnyról készült fotók a megnyitó előtt készültek.)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
