Az 1927-ben épült Máriássy Ház újjászületése.
Az átépítése, kibővítése után Máriássy Házként ismert, eredetileg 1927-ben borjúvásárcsarnoknak épült tágas piactér 2004-ben nyerte vissza valódi építészeti léptékét. Ekkor a Schüller Ferenc tervezte nagyvonalú, egyterű, némiképpen indusztriális, loftos karakterű belső tér, hosszú hányattatás után alkalmassá vált az egyik vezető hazai ingatlanfejlesztő vállalkozás, a WING Zrt. irodai és részben reprezentatív funkcióinak befogadására. Tizenöt év hosszú idő. Megváltozott a munkakultúra, a munkahelyi ökoszisztéma globális szerkezete, ahogy a munkatársak elvárásai is – cikkünk az OCTOGON 151-es lapszámából, amelyet teljes egészében is letölthetsz.
Tizenöt év távlatában indokolt tehát az irodák terének felfrissítése, átgondolása. Ez alatt az idő alatt kiemelten fontossá váltak az irodai közösségi terek, a rugalmasan átalakítható, co-working tevékenységre alkalmas, flexibilis munkaterek. Noha az open space-rendszerek radikális meghaladása még sehol sem történt meg, sokat finomodott, sokat differenciálódott a közös térhasználat egész rendszere az elmúlt másfél évtizedben. A funkcionalitás megőrzése mellett a jobb irodai terekben a munkavállaló, a munkatárs került a folyamatok fókuszába.
  |
Ezekre az új trendekre és igényekre kerestek és adtak választ a LAB5 architects munkatársai. A valóban progresszív cégek kultúráját egy biológiából, természettudományból kölcsönzött műszóval, „ökoszisztémának” szoktuk nevezni. Ez a szó a sokféleségre, a (bio)diverzitásra, a sokféle érték mentén együttműködő önálló entitások rendszerére utal, ami nagyszerű metaforája mindannak, amiben mi emberek, az emberi faj jól érzi magát, még akkor is, ha a munkáját, munkaterét, városait már meghatározó módon mesterséges környezeti elemek dominálják. Természeti lények vagyunk tehát, akik a modern tömegtársadalomban, zárt terekben is folyamatos vágyat éreznek a természet közelségére: egy kicsi zöld, élő foltra, egy kis zöld oázisra.
Így vált a belsőépítészet egyik legfrissebb és legerősebb új trendjévé a szobanövények, belső kertekkel berendezett enteriőr, ami a Wing irodaterének is meghatározó eleme.
Tehát az asztalcsoportok összevonása, az irodai alaprajz kitisztítása, a teakonyha, étkező átalakítása, a természetes fényt felerősítő világos reflex felületek alkalmazása, akusztikai panelek kiépítése, a tárgyalók, üvegfalak átgondolása mellett, a galériával, lépcsőkkel kiegészített nagyvonalú loft tér tagolását egy „absztrakt rácsostartóval” oldották meg, amire szobanövények özönét helyezték el. Ez a szerkezet a csarnok belső vertikális rendjére, tágasságára, léptékére hívja fel a figyelmet amellett, hogy áttörten, organikusan, lazán alakít ki a növények segítségével vizuális elhatárolást. Az eredeti acélszerkezetre rímelő rácsszerkezet virágfalai üde, harsogóan friss hatást keltenek.
Az egykori borjúvásárcsarnok rendkívüli adottságait a természetes fény, a növények, az áttörtség dominálja, miközben némileg több munkahely működik most itt úgy, hogy az az érzésünk: szellősebb, élhetőbb az új tér a réginél. Végeredményben a tervezők nem csak a szó átvitt értelmében „leheltek új életet” az irodai térbe, hanem valódi életet, valódi lüktetést, növekedést költöztetek, ültettek be a munkatársak legnagyobb örömére.
Építtető: WING Zrt.
Tervezés: 2018
Megvalósulás: 2019
Lépték: ~2000 m2
Tervezők (2018-as felfrissítés): LAB5 architects | Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs, Gáspár Virág Anna, Sipos Rebeka, Tóth Annamária
A korábbi átalakítás és felújítás tervezője (2004): Vezető tervező: Schüller és Tsa Kft., vezető építész tervező: Schüller Ferenc, munkatársak: Déry Judit, Hoffman Tamás, Kovács Balázs | Generál tervező: Aspectus Architect Zrt, építész tervező: Billing Tamás, építész munkatárs: Hönich István
Az épület eredeti tervezője (1927): Riva József
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
