Az agglomerációs település is bekerült a BUILD UPON2 nyolc mintavárosa közé.
A zöldépítés világszervezete, a WorldGBC mintavárosokat bemutató nyolcrészes sorozatában másodikként Budaörs mutatkozik be. A mintavárosok a BUILD UPON2, azaz a világ legnagyobb épületfelújítási együttműködési projektjének résztvevői – írta a WGBC hazai tagszervezete, a HuGBC.
A BUILD UPON2 projekt oldalán a WorldGBC sorra veszi a mintavárosokat abból a szempontból, hogy a kialakítás alatt lévő épületfelújítási keretrendszert hogyan tudják majd alkalmazni. Elsőként az olaszországi Padova mutatkozott be, másodikként pedig mindjárt Budaörs jön.
Budaörs látképe – Forrás: WGBC
Szabó Sándor, a projekt budaörsi koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a Keretrendszer lehetővé teszi az önkormányzat számára, hogy felmérje és bővítse a felújítási tevékenységét, az energiahatékonyság pedig az újonnan megállapított éghajlati célok kulcsfontosságú része. Azáltal, hogy segít a városnak azonosítani, hogy mely felújítási kezdeményezések sikeresek és melyek kevésbé, a Keretrendszer értékes eszközként szolgálhat az épületfelújítási stratégia megalkotásához. A korábbi SEAP sikerére építve
az önkormányzat már elfogadta azt a célt, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást, 2050-re pedig elérje a szinte teljesen dekarbonizált épületállományt.
A város felismerte, hogy a felújítás felgyorsítása nélkül nem tudja elérni kibocsátási célkitűzéseit, különösen mivel a lakossági energiafelhasználás több mint fele fűtésből származik. Ugyan a város még nem fogadta el a Keretrendszert, de a HuGBC már megkezdte az önkormányzat alkalmazottainak bevonását.
„Megalapozzuk a megvalósítást azzal, hogy bemutatjuk a Keretrendszert az épületfelújításért felelős személyeknek, nemcsak a műszaki munkatársaknak, hanem a szociális és pénzügyi osztályokat is bevonjuk a folyamatba – nyilatkozta Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója. – Ez tükrözi a Keretrendszer által a felújítás társadalmi és gazdasági hatásaira vonatkozóan előírt széles körű adatokat, például az energiaszegénységet és a lakosok pénzügyi megtakarítását. Az adathiány leküzdése érdekében bemutatjuk a Keretrendszert a felelős nemzeti szerveknek (Innovációs és Technológiai Minisztérium, Miniszterelnökség, Lechner Tudásközpont, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hatóság), valamint a pénzügyi intézményeknek, hogy kezdeményezzék és megalapozzák a többszintű adatgyűjtő rendszert.”
Kihívások és lehetőségek
A Keretrendszer azonban kihívások elé állítja a helyi önkormányzatot. Hiányoznak a város épületeire vonatkozó adatok, városi szinten nincsenek központosított statisztikai adatok, csak a tíz évvel korábbi népszámlálás során gyűjtöttek. Másutt az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) törvényei megakadályozzák az építési engedélyekhez és az energiaaudit-dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyeket a nemzeti kormány kezel. A Keretrendszer felvetette az olyan társadalmi mutatókra vonatkozó adatok hiányát is, mint a beltéri levegő minősége, valamint a téli és a nyári hőmérsékleti komfort szintje, mivel ezek mérésére jelenleg nincs jogi szabályozás.
Ezeket a nehézségeket le kell küzdeni, így az önkormányzat most a HuGBC-vel együttműködve kísérleti tudásbázist épít a társadalmi adatok gyűjtésére, saját épületfelújítási programjainak felhasználásával, illetve a Keretrendszer napi szintű használatával. Budaörs kezdetben nyomon fogja követni a saját épületállományának felújítását és a város finanszírozásával felújított épületek energiahatékonysági fejlesztéseit.
Szabó Sándor nagyon pozitívan értékeli azokat az előnyöket, amelyeket Budaörs megtapasztalhat a projektben való részvételének köszönhetően: „A Keretrendszer használatával az önkormányzat az önkormányzati épületfelújítások műszaki, társadalmi és gazdasági adatainak figyelemmel kísérése mellett pontosabb képet kap az épületfelújítás eredményeiről és előre haladásáról a lakó- és kereskedelmi ingatlan portfólióban. Az így rendelkezésre álló információkkal a városvezetés jobb és megalapozottabb társadalmi, gazdasági és környezeti döntéseket hozhat a fenntarthatóság és a klímavédelem területén.”
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
