Köztér egy plázában
Mostanában egyre több szó esik az építészeti reuse-ról, az OCTOGON online-on mi többek között az elhagyatott ipari épületek újrahasznosítási lehetőségeit vesszük górcső alá hónapról hónapra. Míg azonban a kihasználatlan ipari épületek problémája már régóta velünk van, a lassan kiüresedő plázák egy újabb keletű városi kihívást jelentenek. Ennek megoldására hívták életre a Kollab közösségi teret a Mammutban, amely Remete Tibor és Kovács Adél kreatív vezetése alatt, a Paradigma Ariadné építészeti beavatkozásaival vált Budapest legnagyobb közösségi nappalijává.
A Budapest legelső bevásárlóközpontja az 1926-ban nyitott Corvin Áruház, hosszú évek kihasználatlansága után épp most megy keresztül átfogó revitalizáláson. Ezzel párhuzamosan harmadik generációs plázák, amelyek a kilencvenes évek második felétől kezdtek gombamód szaporodni Budapesten az elmúlt években már töredékét sem vonzzák be látogatóknak a fénykorukhoz képest. A fogyasztás egykori mekkái, a Duna Pláza, a Pólus Center, az Europark, vagy éppen a szóban forgó Mammut I. kimentek a divatból, egyre kevésbé keltik fel a fiatal generáció érdeklődését. Megindultak azon a lejtőn, amin többek között a Nagykörút is elcsúszott.
A Mammut menedzsmentje felismerte ezt a problémát, és mielőtt teljesen kiüresedtek volna, egy újszerű ötlettel rukkoltak elő. Felkértek két neves szakembert, Remete Tibor, kreatívstratégia-alkotót és Kovács Adél, trendkutatót, hogy leheljenek új életet egy hatalmas, kihasználatlanul álló panorámás üzlethelyiségbe. Értékalapú koncepció mentén megszólítva és a plázába csalogatva olyan embereket (például minket, az OCTOGON Online szerkesztőségét is), akik maguktól nem gyakran, és nem szívesen teszik be ezekbe a posztmodern monstrumokba a lábukat.
 Fotó: Molnár Szabolcs  |
Tibor és Adél egy tágas és otthonos városi nappalit vizionált, ahol lehet kávézni, reggelizni, ebédelni, dolgozni, tanulni, meetingelni, beszélgetni, miközben a hatalmas üvegablakokon keresztül szemlélheted a Széna tér forgatagát. A szimpla coworking és léttér funkció mellett egy csavar is van dologban: minden hónapban felkérnek egy új házigazdát, aki a saját szája ízére alakítja az enteriőrt, a programokat, vagy akár a menüt is. Bútorkészítők, keramikus, fény-és hangművészek, a későbbiekben pedig gazdasági és technológiában utazó szakemberek fognak érkezni, hogy egy olyan izgalmas kollaborációs teret és hálózati csomópontot hozzanak létre, ahova mindig érdemes beugrani.
 Fotó: Molnár Szabolcs |
Ahhoz viszont, hogy mindez vizuálisan és térélményben is jól tudjon működni, szükség volt egy megfelelő, elég karakteres, ugyanakkor elég flexibilis belsőépítészeti alapra, amire a Paradigma Ariadné csapatát kérték fel.
„Főleg a felületek kialakítására és az installáció jellegű bútorok tervezésére koncentráltunk. A megválasztott formák és anyagok azt a célt szolgálják, hogy aki ide betér, annak világos legyen, hogy nem egy átlagos étterembe vagy egy üzletbe érkezett, hanem egy olyan térbe, ahol bátran leülhet és eltöltheti az idejét a fogyasztás kényszere nélkül.”
 Fotó: Molnár Szabolcs |
A felületek megtervezése során az építészeti praxisukra jellemző anyagnemesítés gondolatát alkalmazták: külvárosi sufnikra jellemző műanyag hullámpalát applikálták a falakra és a pláza hatalmas belsőoszlopaira, a közlekedőket pedig PVC szalagfüggönnyel határolták el. Mindezt vagány neon sárga árnyalatban.
A pultot téglákból építették fel, állandó téri elem a fém polcrendszer, a padló pedig egyszerű, szürke burkolatot kapott. Egy igazi nappalihoz híven függönyök is készültek: az ablakok előtt hazai művészek printjeivel díszített fényáteresztő és sötétítő darabok, a pláza irányában pedig a Kollab lógójával nyomtatott térelválasztó textília függ. Ez a megoldás szintén előre sejteti, hogy mögötte nem egy szokásos kereskedelmi üzlethelyiség bújik meg, hanem valami olyasmi, ami elhatárolódik a pláza szokásos esztétikájától, fényeitől és hangjaitól.
A Kollab egyedi bútorokat is kapott a Paradigma Ariadnétól: egy hullámzó kék asztalt, amely egyaránt lehet kiegészítője a munkának, de egy nagy közös brunchnak és vacsorának is. A másik funkcionális designelem egy masztabaszerű fenyő lelátó, amely szintén különböző alkalmakhoz tud igazodni: össze lehet gyűlni körülötte egy sajtóreggelire, ahogyan mi használtuk, lehet róla koncertet hallgatni, vetítést nézni, de mászókaként is szolgálhat a kisebbek számára. Ezek a kiemelt tárgyak azonban teret hagynak a jó értelemben szedett-vedett, otthonos DIY hangulatnak, az asztalok körül régi székek kavalkádja, illetve az aktuális host ízlését és koncepcióját visszhangzó ideiglenes kiegészítők vegyülnek az építészeti alappal.
 Fotó: Gollob Lilla Fotó: Farkas-Zentai Lili |
 Fotó: Farkas-Zentai Lili Fotó: Gollob Lilla |
Jelenleg az első host-páros által kurált enteriőr és programok aktuálisak egészen december 9-éig. A Dinghi X Kollab fúziójában, Bodonyi Panni és Buddha Tomi töltötték meg a nappalit: színes szőnyegekkel, kerámiákkal, deszkás hangulattal, funky grafikákkal, workshopokkal és mindennapos zine-készítéssel.
 Fotó: Gollob Lilla |
„Azt nem tudom befolyásolni, hogy mi lesz a plázák jövője, de úgy gondoltam, hogy a jövő plázáját, annak egy izgalmas prototípusát fel tudjuk építeni közösen. Legalábbis tehetünk erre egy komoly kísérletet” – vallja Remete Tibor a Kollab pláza-zinejében.
Artistic producer: Kovács Adél
Ötletgazda és beruházó: Mammut Bevásárlóközpont (NEPI Rockcastle)
Interior design, installatív bútorok: Paradigma Ariadné
Grafika: Ugly but Useless
Kávé-bár: Nor/ma Budapest
Zöld: Pilea project
Bútorok: Filip, Hannabi
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
