A Bagatelle Gardenhouse – az egykori Semler villa – felújítása.
A Németvölgyi út 15. szám alatt álló 30-as évekbeli villa sokáig magára hagyatva, elhanyagoltan állt, éles kontrasztban a mellette lévő Villa Bagatelle felújított épületével. Mígnem a Villa Bagatelle és a Bagatellini pékség és étterem tulajdonosai, Ágnes és Albrecht Wirtz házaspár megvásárolta, és a lánc új tagjává nem tette. A villát a közelmúltban felújították és home hotellé alakították át, mely hivatalosan április 25-én nyílik meg Bagatelle Gardenhouse néven.
„Az önazonosság volt a fő mottónk, abból indultunk ki, hogy mi hol éreznénk jól magunkat” – mondta az épületről Ágnes Wirtz. Elmesélte azt is, hogy egy olyan teret szerettek volna teremteni, amihez kapcsolódni tudnak a vendégek, mely természetéből fakadóan nyitott mások felé, ahogy ők maguk is. Az alapkoncepció egy kis otthon-szerű villalakás kialakítása volt, ahova be lehet költözni hosszabb-rövidebb időre. Az épület úgy készült, mintha a saját otthonuk lenne, amibe szeretettel invitálják meg vendégeket, s akikkel szívesen megosztják szellemiségüket, ízlésüket.
A villa a Semler posztókereskedő család egyik tagjának megbízásából, 1936-ban épült Szivessy Tibor tervei alapján. Szivessy Tibornak hosszú építészeti pálya adatott meg, neve a 20. század első felében összekapcsolódik Jánszky Bélával, akivel 1914-18, majd 1926-32 között együtt dolgozott. (Jánszky, a Fiatalok építészcsoport vezető egyéniségeként Kós Károllyal, Zrumeczky Dezsővel a Lechner által kijelölt magyar népművészeti motívum világú, formanyelvű modern építészetet gyakorolta. A kecskeméti Művésztelep egyik alapítója volt, tehát a magyar szimbolizmus, az art and craft sajátos művészeti személetében alkotott. A korszakról A századforduló magyar építészete címmel kiváló monográfia is olvasható olyan neves szerzőktől, mint Gerle János, Kovács Attila és Makovecz Imre.) A Művészet című lap 1915-ös, hatodik száma Szivessy és Jánszky építészetének szentelti egyik cikkét, amelyben kiemeli, hogy az építészpáros kísérletező, szabad építészeti elveit vidéken kamatoztatja, ugyanis több szabadsága van az építésznek vidéken, így számos vidéki városban bújnak meg közös épületeik Kecskeméttől Bajáig.
Szivessy Tibor a Semler villa épültekor, önállósodva, már a 30-as évekre jellemző klasszicizáló, geometrikus modernista stílusban tervez. A Semler villa is ezt a klasszicizálódó szellemű modern építészetet tükrözi, árkádíves- és körablakaival, homlokzati szobrával, tömegével. Szivessy számos önálló tervezése fellehető Budapesten, bérházak, társasházak és villák készültek tervezőasztalán.
A Semler villa eredeti terveit a levéltár őrzi, ám a történelem átrajzolta a villa és lakói életét is, így mai formája sem egy rekonstrukció, hanem finom átirata az eredeti szellemiségének.
A Semler család neve kikopott a köztudatból, habár a századelőn nagyon is sokat hallott név lehetett, sikeres posztókereskedő céget tulajdonoltak, vevőköre a legelőkelőbb társaságból került ki. A családnak köszönhetően terjed el Magyarországon az angol posztó. Üzletet tartottak fent Budapesten és Londonban, illetve számos kisebb lerakattal rendelkeztek világszerte. Semler Elemér, a család magyarországi üzleteivel foglalkozó tagja volt a Németvölgyi úti villa megrendelője, ahol feleségével, Epstein Erzsébettel és lányukkal éltek. A háború alatt a zsidó származású családot kilakoltatták a villából, és a gettóba költöztették. Az biztosan tudható, hogy a háborút túlélték. Az új tulajdonosok igyekeznek a ház és a család teljes történetét is felkutatni.
  |
A villa, futólag személve, külsejében és belsejében is eredetinek tűnhet. Csak az apró részletek, és a kialakítás finomsága árulja el, hogy a villa szinte teljesen átépült. Homlokaztának ablakkiosztását követték, a nyílászárókat is ugyanolyan formájúra cserléték ki, csak a hátsó homlokzat kapott az eredetihez képest eltérő, nagy ablakokat, illetve nyitottak pár újat az oldalhomlokzaton.
Az építészeti és belsőépítészeti feladatokat a Benczúr–Weichinger építészeti és belsőépítészeti stúdió készítette Móder Edit belsőépítésszel közösen. Elmondásuk alapján a villa építészeti és belsőépítészeti tervezésénél sem volt szempont az eredeti állapot konzerválása. Weichinger Miklós építész kiemelte, hogy építészeti munkáikban a magyarországi szokásokkal ellentétben nem egy archaizáló, a régi folytatásaként értelmezett építészetet követnek, hanem a réginek egy átiratát, finom utalását igyekeznek megvalósítani. Az épületben a belső tereket újraosztották, mellyel hat szobát alakítottak ki a földszinten és az emeleten. Az egyik markáns kortárs építészeti elem az épület hátsó traktusának átalakítása lett: a régi kőoszlopos terasz beépítésével hozzátoldottak egy új egységet, ezáltal kialakult egy fedett, árkádos veranda és terasz, mely a villához tartozó kertre néz. A félig nyitott, üveges télikertet szabálytalan kiosztású, árkádíves veranda keretezi, ami egy annyira finom játék, hogy zavarba hozza a látogatót korát illetően. Ez az építészeti jel az egyik legszebb eleme az épületnek.
Az épületben lépcsőház is teljesen új, ám a régi helyén áll. Klasszikus régi mintára tervezték, közben technikai kialakítása átirata a korabelinek. A földszinten folyosót alakítottak ki, melynek falsíkját a szobák mérte adja ki. A folyosó is nagyvonalú utalás a régi villák tipikus térfelosztására. Az egész házra igaz egy finom egyensúly a régi és az új megtalálása között. Fontos szempont volt, mind a megbízóknak és a tervezőknek, hogy a villának része legyen a múltja. A tervezők munkájában nagyon fontos volt az intuíció, s olyan mértékben van benne a tervezés folyamatában, mint a tudatosság.
Az enteriőr kialakításának egyik legmarkánsabb elve, hogy nem up to date designtárgyakat és -bútorokat válogattak össze, hanem időtálló darabokat, amik mégis kortársak. A belsőben eklektikusság dominál, minden egyes tárgynak, bútornak saját története van, ami a megbízó, a tervezők, a dolgozók és mindazok személyéhez kötődik, akik részt vettek a munkálatokban, ezáltal otthonossá és személyessé válik a tér.
A tervezés folyamata közben vált szemponttá, hogy magyar designereket vonjanak be, olyanokat, akik még nem annyira ismertek, de kapjanak bemutatkozási lehetőséget, valamint hogy helyben árusítani is tudják a tárgyaikat. A belsőben így találhatóak Blum & Wolf-lámpák, Vándor Krisztina textiltervező takarói és párnái, aki egyedi szőnyegeket, illetve egyedi párnahuzatokat is tervezett ide, melyeknek együtt találták ki a színkombinációit is a szobák színeinek karakterével harmonizálva. A Kezemura egy komplett új kerámiakészletet tervezett a villa számára. A belsőben is szerepet játszik a villa története, ugyanis nagyon fontos elem volt, hogy a Semler család posztókereskedő múltjáról megemlékezzenek azzal a gesztussal is, hogy a különböző textíliák kiemelt hangsúlyt kaptak. Fontos volt, hogy az anyaghasználatban kerüljék a műanyagot, s ha szükséges, akkor is csak „first used” műanyagot használjanak.
  |
Az épület hat szobájának különböző karaktere, hangulata van, és mindegyikhez külön fürdőszoba tartozik. Az épület egyik ékessége a megbízó tulajdonában lévő 20. századi és kortárs magyar festészeti műgyűjtemény elhelyezése, melyek komponáló szerepet is kaptak a szobák enteriőrjeinek kialakításakor. Az egyik szoba Vojnich Erzsébet festőművészhez van címezve, kialakítása tényégesen a szobában kiállított művek köré rendeződött, színeiben, stílusában. Egy másik a Betű szoba elnevezést kapta, ez az épület homlokzatának karaktert adó „bay window” zárterkélye mögött húzódik. Az eredeti építészeti elem által meghatározott karaktert követve a falat könyvespolc borítja, melyen a tulajdonosok saját művészeti könyvgyűjteménye kapott helyet. Mindez azt a cél is szolgálja, hogy aki az épületben megszáll, megismerkedjen a magyar művészettel és kultúrával. A műgyűjteményből is saját kedvenc festményeiket helyezték el az épületben, melyek között Fehér László-, Szüts Miklós-, Bak Imre- és természetesen Vojnich Erzsébet-képek is vannak a teljesség igénye nélkül. A villa megnyitása után terveznek nyitott bejárást is, ahol bemutatják gyűjteményük darabjait.
A villa egyetlen közösségi tere az árkádok mögött lévő nagy ablakfelületű étkező- és konyhatér, melyben hatalmas étkezőasztal áll. Átmenetet teremt, a kintet és bentet olvasztja össze, „egytér-szerűségét” a kifuttatott padló, a mennyezet, a világítás és a színek folytatólagossága is csak hangsúlyosabbá teszi. A szobákban nem helyeztek el televíziót, hogy ezzel is serkentsék a közös térben való időzést, egymás megismerését. Hisz ez a villa egy invitáció: egyrészt kezdeményezi a személyes megismerést, másrészt a betekintést a magyar művészetbe és kultúrába. A mecénási attitűd, mely kiolvasható az épületből, nagyon ritka, mondhatni 19-20. századi. A hozzáállás, ami lehetőséget teremt és értékeli a tervező, alkotó beléfektetett energiáját és közben legalább ő maga is ennyi energiát fektet bele a projektbe. A részletek gondos kialakítása elárulja, hogy a végeredményt nem csak a megrendelő érezheti magáénak, hanem a tervezők és a projekt összes résztvevője is. Az épület nem nagyzol, pedig értékei hatalmasok, de nem is hivalkodik velük, csak várja, hogy megoszthassa mással is.
Bagatelle Gardenhouse
Vezető tervező: ifj. Benczúr László és Weichinger Miklós
Generálkivitelező: Tandart Kft.
Építészeti generáltervezés és belsőépítészet: Benczúr-Weichinger Studio Kft.
Belsőépítész: Móder Edit
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
