BTM Kiscelli Múzeum kiállítása a 150 éve született Lajta Béla életművének nyomába ered
Nem csak Budapest ünnepelte 150. születésnapját 2023-ban. Akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy a századelőn egyedülállóan karakteres éptészetet létrehozó Lajta Béla éppen a városegyestés évében született. A Kiscelli múzeum 2024. április végéig megtekinthető tárlatán Csáki Tamás kurátor nem csak a műfajában is gazdag életmű bemutatására vállalkozott, de nyomon követi az épületek és tárgyak évszázados sorsát is.
Amiért ajánljuk:
Lajta Béla félreismerhetetlenül egyedi stlusa méltán nevezhető korszakalkotónak. Mesterien intuitív módon olvasztotta egybe és formálta újjá a korszak – a 20. század elejének – szellemi és vizuális irányzatait, a szecesszió, az art deco, a távoli kultúrák, saját zsidó identitása és a kialukó modernizmus szellemiségét és vizualitását. Tette mindezt egy olyan mester – Lechner Ödön – tanítványaként, aki maga is karakteresen új formai elképzelésekkel állt elő, ám Lajta ezt az erőteljes örökséget meghaladva valami teljesen újat tudott létrehozni, ami aztán egyedülálló maradt a korszak építészetében és tárgykultúrájában. A kiálltás érdeme, hogy alaposan bemutatja a hátteret, a termékeny talajt, amelyen ez a páratlan életmű szárba szökkent. A Kiscelli Múzeum téri adottságai miatt kissé zegzugos, széteső területen a lehetőségekhez igazodva bomlik tematikus egységekre a kiállítás, amely talán megérdemelt volna artisztikusabb tereket is. Ahogy egy tanult kollégám megjegyezte: kissé méltatlan ilyen páratlan életművet egy folyosón bemutatni.
A kurátor, Csáki Tamás azonban a hátrányból lehetőséget kovácsolt. Egy szobányi anyag meghitt, otthonos közegben mutatja be Lajta hátterét, családi és szellemi inspirációit. Innen indulva folyosóhosszat sorakoznak a tervek, házak és bútorok, majd a végponton a főművek és a kontextus – mával és a gyökerekkel. Értelmezhetővé válik a motívumok forrása, formálódása, ezzel párhuzamosan képernyőkön az épületek huszadik - huszonegyedik századik sorsa is nyomon követhető. Lajta Béla és Budapest a múzeum tereiben – ahogy a valóságban is – elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
A városegyesítés évében Pesten, a Leitersdorfer család sarjaként született Lajta Béla a 20. század elejére világvárosi képet öltő Budapest építésze volt. Nemcsak azért, mert ez főbb alkotásainak helyszíne, hanem azért is, mert ő a kulturálisan nagykorúvá váló magyar főváros korszerű, öntudatos építészeti megjelenését kereste.
Kevesebb mint két évtizedes pályája során folyamatosan megújuló, ugyanakkor igen erős belső logikával rendelkező életművet hozott létre. Az európai építészet aktuális eredményeit és az újonnan feltárt hazai népművészeti motívumokat egyaránt szervesen építette be műveibe. Építészete hidat képezett a századvég lechneri szecessziójától az első világháború utáni art decóhoz és modernizmushoz.
  |
Alkotásainak jelentőségét már kortársai felismerték, és azok az 1920-as évek végére a magyar művészettörténeti kánon részévé váltak. A hivatalos elismerés azonban nem jelentette azt, hogy műveit a maguk anyagi valójában is megbecsülte, jó karban tartotta volna az utókor. Lajta épületeinek sorsa rendkívül változatos és egyben tanulságos volt. A lassú enyészetre, a barbár pusztításra és az értő megújításra egyaránt kínálnak példát – sajnos az utóbbira viszonylag keveset.
  |
Az évfordulós kiálltás az életmű forrásainak, főbb csomópontjainak bemutatása mellett néhány fontos fővárosi Lajta-épület keletkezését és átalakulásait tárja a látogatók elé kétszáznál több műtárgyon túl képanimációk és videók segítségével. A nem kis részben először kiállításra kerülő tárgyak közt az építészeti tervek és fotók mellett olyan kuriózumok is találhatók, mint a Rózsavölgyi-háznak nevezett Szervita téri épület eredeti kerámiadíszei, az Amerikai úti Szeretetház egykori szolgálati lakásának Lajta tervezte bútorai, a Vas utcai iskola restaurált ólomüvegdíszei vagy az egykori Parisiana mulató homlokzati makettje.
A kiállításhoz kapcsolódóan kurátori és szubjektív vezetésekkel, városi sétákkal, biciklis túrákkal és egyéb szakmai programokkal várják a látogatókat, melyekről a múzeum honlapján és Facebook-oldalán lehet tájékozódni.
  |
Kurátor: Csáki Tamás, művészettörténész, történész
Helyszín: BTM Kiscelli Múzeum, 1037 Budapest Kiscelli utca 108.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
