Interjú a tömörfa paneles építés hazai úttörőivel, a CLT Innowood Hungary Kft. építész alapítóival.
Annyi fából épült csoda bemutatása után ideje, hogy a színfalak mögé pillantsunk, és megismerkedjünk a faépítés műszaki tartalmával is. A Dóm Építészműterem tervezői 2009 óta foglakoznak koncentráltan a CLT tömörfa paneles építés magyarországi alkalmazásával. Az általuk alapított CLT Innowood Hungary Kft. élen jár a technológia hazai terjesztésében, mérnöki tanácsadó irodaként segítve a tervezőket és felhasználókat a környezettudatos építés megvalósításában. A Murka Istvánnal és Nyéki Anikóval készült beszélgetésből kiderül, mi mindent tud ez az egyszerre szép és hasznos technológia, pénteken, február 18-án pedig részletesen is bemutatjuk munkáikat.
Mivel győznéd meg az építészeket, vagy az építtetőt, hogy a fapaneles építéstechnológiát válassza?
A CLT technológia egyik előnye az egyszerűség: a szerkezet homogenitása és tisztasága és az ebből következő pontos tervezhetősége. Nagyon pontos szerkezetről van szó, amit elemenként, készen hoznak a helyszínre; akár a védőcsövek, szerelődobozok helyét is előre kifúrva, vagy kimarva. Az előregyártott tömörfa teherhordó szerkezetek helyszíni építése gondos előkészítéssel nagyon gyorsan, pár nap alatt elvégezhető. A panelek gyártásához minden esetben a gyártói előírásoknak megfelelő gyártmánytervre van szükség, ebben működünk mi közre. Technológiai tervezőként dolgozunk együtt az építészekkel, statikusokkal, és szakági tervezőkkel; de adott esetben részt veszünk a szerkezetépítés lebonyolításában is. A tervezőkkel való együttműködés része például, hogy a táblaméretek optimalizálása érdekében kisebb méretmódosításokat is javasolunk. A tervezési és kivitelezési folyamatban a kamion töltésétől a helyszíni lepakoláson át, egészen beemelésig és összeszerelésig tudunk segítséget nyújtani az elemek sorrendjének meghatározásában, daru kiválasztásában és telepítésének megtervezésében, a kötőelemek kiosztásában, ideiglenes támaszok és dúcok meghatározásában, kapcsolódó pára-, és légzárásban, akusztikai megoldások kialakításában, valamint a követelményeknek megfelelő rétegrendek kialakításában és méretezésben.
  |
Ti hogy kerültetek kapcsolatba a rétegragasztott fapaneles építéssel?
Furcsán hangzik talán: nem szerettem építkezésekre járni. Egyszerűen irritált a por, a cement, a piszok, a káosz, amivel az építés jár. A tömörfa építésnél mindez nincs, ez egy nagyon tiszta technológia, precíz, és minden mozzanatában előre tervezhető. Építész tervező irodánk, a Dóm Építészműterem 1995-ben alakult. Tervezési tevékenységünk során találkoztunk a CLT technológiával. Egy ilyen építkezésen teljesen más érzés fogja el az embert, körülveszi a fa illata. 2009-ben megalapítottuk a CLT Innowood Hungary Kft.-t. Két szakember barátommal kezdtük, majd miután ők külföldre költöztek, az irodán belül folytattuk a fával való foglalkozást. Hamar rájöttünk, hogy itthon még hiányzik a szükséges tudás; így szakmai vásárokra, CLT gyárakba, külföldi CLT kivitelezések helyszínére jártunk Európa szerte, jellemzően Ausztriában.
A modellünk az volt, hogy a koncepció-tervezéstől a kivitelezésig végigvezessük a folyamatot.
Volt itthon kivitelező, aki ehhez érett?
Nem volt. Először baráti kivitelezőket tanítottunk, például külföldi szakmai anyagok bemutatásával, videókkal. Az első épületeinket ők építették a mi irányításunkkal. A szükséges eszközöket megvettük; szerencsére a technológiának nincs nagy gépigénye. A kivitelezést is meg kellett tanulnunk, én is és az irodai kollégák is beálltunk segíteni.
  |
Hogyan választottatok gyártót? A Stora Enso finn gyár magyarországi képviselői vagytok, honnan jött a kapcsolat?
Megismerkedtünk a gyártókkal. Cseh, német, olasz gyártókat is figyelembe véve arra jutottunk, hogy számunkra az osztrák gyártók érdekesek. Eleinte többekkel is dolgoztunk a projekt igényétől függően. Megtapasztaltuk, hogy minden gyártó terméke egy kicsit más. A Stora Enso több megvalósult közös projekt után felkért, hogy legyünk a magyarországi partnere. Továbbra is dolgozhatnánk más gyártókkal is, de mi a Stora Enso-t több szempontból is a legjobbnak tartjuk, így ez a partneri kapcsolat számunkra nagyon fontos és megtisztelő. Az építész tervezői tevékenységünkben, melyet a Dóm Építészműterem keretein belül továbbra is folytatunk, fokozatosan CLT technológiájú épületek tervezésére fókuszálunk.
  |
Az építész mire számíthat, ha CLT házat tervez? Az Innowood miben segíti a munkáját?
Konzulens mérnök iroda vagyunk, a tervtől a kivitelezésig tudunk segítséget nyújtani. Mi több mint 25 éves generáltervezői tapasztalatot tudunk a projektekhez hozzátenni, szakági tervezői kérdésekben segíteni, helyszíni CLT építési gyakorlat tapasztalatait a tervezésbe beépíteni. Saját építész terveink mellett több építésszel dolgoztunk már együtt. Azt tapasztaljuk, hogy a legsikeresebb épületek azok lesznek, mely tervezése során az építész és szakági tervezők nyitottak az együttműködésre; ahol a tervezői kapcsolat oda-vissza tanulságos és megtermékenyítő tud lenni. Ilyen kiemelkedő együttműködésben dolgoztunk például Pethő Lászlóval, Kis Péterrel, Dévényi Tamással.
Hogyan épül fel a gyakorlatban egy ilyen ház?
El kell mondani, hogy ez nem könnyűszerkezetes technológia. Mindenképpen daruval emelik a paneleket a helyére. Már a szállítás során olyan sorrendben helyezik egymásra a paneleket, hogy a leemelés a beépítés függvényében optimális legyen. Teljesen kész paneleket kapunk a szerelvények és kötőelemek helyei előre ki vannak képezve. A helyszínen nincs szükség különlegesen nagy gépparkra. Egy ilyen épület kisebb létszámú brigáddal is gyorsan megvalósítható. Ez is nagy előnye a technológiának a mai, szakemberhiányos időben.
Öröm az építés, egy 1:1-es méretű építőjátékot kell elképzelni; a házat, mint a legot, úgy építjük össze.
Van olyan ház, ahol kifejezetten alkalmasabb ez a technológia, mint a hagyományos?
A Liget projekt keretében volt egy ilyen munkánk, a Vakok kertjében álló pavilon első tervét Kis Péter készítette: kör alaprajzú épület, fenyő lécburkolattal. Amikor hozzánk került a kiviteli tervezés, mi azonnal azt javasoltuk, hogy készüljön az egész pavilon fából, így az gyorsabb és gazdaságosabb lehetne. Végül így is valósult meg, sokkal tisztább, egyszerűbb szerkezeti kapcsolatokkal. A tömörfa építés másik előnye a tetőtér-beépítések, vagy magastetők esetén szembeszökő. A tömörfának tömegénél fogva van hőtehetetlensége. Egy ilyen tető sosem fog úgy átmelegedni, mint egy hagyományos réteges szerkezet és az akusztikája is kedvezőbb.
  |
A fapanelnek egyik legvonzóbb tulajdonsága egy laikus építtető szemében a megjelenése lehet. Szeretjük a fát magunk körül látni. A látszó felület igénye mennyire drágítja meg a végeredményt?
A CLT elsősorban tartószerkezeti anyag, melyet úgy terveztek, hogy majd burkolás kerül rá, de általánosságban elmondható hogy az építészek szeretik magát az anyagot megmutatni.
A CLT az élő munka kisebb költsége miatt ma már szinte minden esetben versenyképes a hagyományos szerkezetépítő technológiákkal szemben. A költségek akkor kezdenek el növekedni, amikor a panelek belsőépítész minőségben kezdenek megjelenni.
Természetesen többféle minőségi kategória van. A tömörfa panelek kívül-belül burkolhatók hagyományos módon, kívül például átszellőzetett vagy átszellőztetés nélküli vakolt rétegrenddel; belül a legegyszerűbb gipszkartont közvetlenül a panelre csavarozni. Ez is egy előny: mivel a felület pontos, nincs szükség fém- vagy favázra a gipszkarton alá. Ha burkolva készül, akkor teljesen hagyományos megjelenésű épületet kapunk. Külföldön akár 6-8 szintes társasházak, de szerte a világon toronyházak is épülnek ma már fából. Nálunk valószínűleg a családi ház lépték lesz az elterjedt, de készülnek kisebb intézményekre is tervek. Például néhány éve Monorra tervezhettünk egy teljesen új óvodát; nem véletlenül, ugyanis a polgármester faipari mérnök, aki látta az ebben megjelenő lehetőséget. Funkciótól függően lehet igény a látszó fafelület. Ez valóban drágább, de egészen egyedi megjelenést ad. Néhol ezt is kombinálni kell burkolt felületekkel, például vizes helyiségekben, ahol szerelvények futnak. A szerelvényezés többnyire gipszkarton előtétfallal készül, de a fapanelbe is lehet hornyokat marni.
  |
Mi a legvonzóbb számotokra a Stora Enso-val való együttműködésben?
Teljes európai hálózatot tartanak fenn, nagyon odafigyelnek a partnerek fejlődésére, minden hónapban online meetinget tartanak, ahol minden partner részt vesz. Jellemző a finnekre, hogy számukra szóbeli megállapodás is elegendő egy-egy kérdésben, fel se merül, hogy valaki nem tartja be. Fontos hangsúlyozni a skandináv kultúra, gondolkodás, üzleti filozófia üzenetét. A fenntarthatóság náluk globális szemléletet jelent, a teljes építési folyamatot átöleli: kezdődik az erdőgazdálkodással, természetesen magában foglalja a gyártást, a beépítést és végül a hulladékgazdálkodást is. Ennek fontos része maga a tervezés is. Olyan optimalizált tervezési folyamatról van szó, amely a gyártástól az üzemeltetésig vizsgálja és összehangolja a különböző szempontok szerinti igényeket, célokat és ráfordításokat.
A mi fülünknek talán furcsán hangzik, de a gyártónak nem csak az a célja, hogy minél nagyobb volument eladjon, hanem az, hogy átgondolt tervezéssel egy anyagtakarékos, költséghatékony, minőségi épület valósuljon meg, annak teljes életciklusát is figyelembe véve.
Számunkra ez a szemléletet nagyon szimpatikus, és ennek mentén szeretnénk a magyarországi CLT építési kultúrát megteremteni, ennek hazai szakértőjévé válni. A tervezőkkel, kivitelezőkkel, gyártókkal folytatott közös munka során izgalmas, ahogy egymás szempontjainak megértésére, elfogadására törekszünk, és összehangoltan próbáljuk érvényesíteni a sokféle előnyt és elvárást. A technika egyszerűsége mögött komoly és folyamatos, dinamikus technológiai fejlesztés áll. Mi egyfolytában tanulunk, a finn anyacégtől naprakészen értesülünk a fejlesztésekről, azok irányáról, a kutatási eredményekről.
Milyen jövőt láttok a technológia számára Magyarországon?
Azt gondoljuk, hogy felívelőben van ez az ágazat, az anyagárak elszállnak, de az általunk képviselt technológiával az építés előre tervezhető, és ez vonzóvá teheti. Az utóbbi időben a piac felrobbant, napi legalább egy telefont biztos kapunk a témában. A Stora Enso azt a politikát választotta, hogy nem követi a faipari áremelkedés ütemét, így megnőtt a kereslet és ezzel együtt az átfutási idő valamivel hosszabb lett. Erősen hiszünk abban, hogy a CLT a fenntartható jövő egyik fontos építőanyaga, hiszen számtalan előnnyel rendelkezik a hagyományos építőanyagokkal szemben. Az biztos, hogy minőségi technológiáról van szó, ami a végeredményt illetően semmiképp sem drágább a hagyományos építésnél. Bízunk benne, hogy a magyarországi CLT építészet mielőbb magas minőségi szintet fog elérni, és az építtetők, felhasználók az újdonság iránti bizalommal választják majd ezt a tiszta és gyors technológiát. És persze az sem mellékes, milyen szépek ezek a házak, a megjelenésük teljesen összevág a mai ember szépség, természetesség, egyszerűség és higiénia iránti igényével. Mi erre tettük a voksunkat, és hiszünk benne…
Az Innowood Hungary Kft. közreműködésével készült házakat bemutató cikkünk hamarosan olvasható itt, az octogon.hu-n!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
