A kertből a ház alá befutó hasíték alkalmazásával olyan téri minőség alakul ki, amit ritkán láthatunk hazai épületeknél.
„Ki drónon száll felébe, annak…“. Korábbi lapszámainkban többször foglalkoztunk a Csúcshegy és Testvérhegy közötti, tulajdonképpen Óbuda határában található Harsánylejtőn épülő lakópark házaival. Ez a „lakóparkos” beépítés jól illusztrálja azt a folyamatot, ami dominánssá, divatossá vált a családiház-tervezésben a válság utáni fővárosi ingatlanos konjunktúrában. A mediterrán, romantikus, múltba forduló, elvágyódó stílus helyett a lapostetős, minimalista modernizmus forma-permutációja örvénylik itt, amiben imitt-amott felfénylik az építészeti értelem.
(A cikk az Octogon Magazin 148 - 2018/8-as lapszámában jelent meg.)
Gondolom, sok olvasónk ismeri az Aranyélet című HBO-sorozat első szériájának egyik főszereplőjét, a Miklósi-család gengszterhaveri kölcsönből épített villáját. Egy szárnyaló, drónozott snitten, napjaink ingatlanforgalmazásának Wunderwaffenén felvett megalomán épület ez, ami pontos képet mutat korunk félvilági, újgazdag vágyairól. Szóval a filmen feltűnő ház-szereplő formapermutációi, közhelyalkatrészei mind-mind megtalálhatóak a Harsánylejtő néhány felparcellázott hektárján. Gutowski Robert jó családi házán kívül ez a „harsány” háztömeg megannyi épületgnómja az építészeti középszer, épületengedélyeztetési ügyeskedés mementója.
Ide, erre a helyszínre invitált a lapunkban gyakran publikáló Tóth László építész. Családi háza kapcsán tudható, hogy megrendelője már a telek kiválasztásakor bevonta a tervezőt a közös munkába, így némiképpen helyzeti előnyt élvezett egy átlagosnak mondható tervezési folyamathoz képest.
Kompozíciós szempontból ugyanis kulcsmomentumnak bizonyult, hogy a telep legszélén, egy erdősávval szegélyezett, enyhe lejtésű telekre esett a választás.
Következésképpen a későbbi épület erdő felőli oldalán áttört, nyitott struktúrában gondolkodhatott, ugyanakkor egy erre merőleges traktus megnyitásával a panorámáról sem kellett lemondania. Ennek az elfordított épületrésznek a takarásában végül a nyitott oldal üveghomlokzata, az ahhoz kapcsolódó terasz, illetve a kert intimebb helyzetbe került. Így a kert, az erdő, a terasz és az üveghomlokzat mögötti nappali-étkező-konyha tere szerves egységben folyhatott össze.
Valódi építészeti csúcspontot azonban nem is feltétlenül ez a nagyvonalú megoldás eredményezett, hanem a nyitott homlokzatra merőleges kerti üveg hasíték, amolyan „angolakna”-átirat, ami a félig a telek rézsűjébe süllyesztett alagsorát is teljes értékű, természetes fénnyel teli lakótérré tette. Ez az üvegfalú rámpa a ház és kert közötti kapcsolatot immár fizikailag is felerősítette.
Kívülről kétarcú a ház, ami egyfajta egyedi dramaturgiát eredményezett. Míg az utca felől érkezőket egy zárt homlokzaton lévő bejárathoz vezető, trükkösen megmozgatott lépcső fogadja, addig a házba belépőket szinte magával ragadja az átellenes oldal üveghomlokzati membránján át berobbanó kerti látvány. A zárt, nagy homlokzati felületre rímelő módon a ház belsőépítészeti alapkarakterét is hatalmas egyöntetű felületek síkjai adják meg, amivel a ház belső karaktere és külső megjelenése figyelemreméltó egységbe kerül.
Fehér és betonszürke síkokat ellenpontoznak méretes, skandinávosan letisztult világos fa textúrák. Az építész tudatosan redukálta a felhasznált anyagok számát annak érdekében, hogy minél nagyobb egybefüggő felszíneket kapjon. Ebből következik az is, hogy a családi ház legtöbb helyisége, beépített bútora „rejtekajtók”, mozgatható falak mögé kerültek. Ezek közül a nappali hátsó falának kinyíló fapanelje a leglátványosabb elem. Szép megoldás, ahogyan a tető vékony, hosszan futó áttörése az alagsorba vezető lépcső felülvilágítójaként szolgál, ám bizonyos szögekben szinte láthatatlan, hogy honnan is érkezik a természetes fény.
Ha már szóba került az alagsor, akkor itt álljunk is meg egy szóra. Ugyanis a kertből a ház „alá” befutó hasítékkal, az „angolakna” alkalmazásával olyan téri minőség alakul ki az alsó szinten, amit ritkán láthatunk hazai épületeknél.
Ez az alsó szint, az itt található rekreációs helyiségek naposak, világosak, elegánsak, tágasak, funkcionális és esztétikai értelemben is teljes értékűek. Így a fő nézeteiben egyszintesnek tűnő épület az alépítményének hála kompromisszumok nélkül válik kétszintessé. Virtuóz módon szerkesztett megoldás ez, amit ebben a léptékben holland, portugál kortárs épületek produkálnak napjainkban. Nyitottság és zártság, minimalizmus és vizuális gazdagság adnak ebben a projektben randevút egymásnak. Úgy vélem az elmúlt években a családiház tervezés hazai élvonalába érkező Tóth Project Építész Iroda egyik legjobb háza épült most fel.
A 148 - 2018/8 lapszámot teljes egészében itt töltheted le, ingyen, pdf formátumban.
A lapszám teljes tartalomjegyzékét itt találod.
Projekt adatok
- Alapterület (hasznos): 414 m2 - pince: 209 m2, földszint: 205 m2
- Tervezés éve: 2016
- Átadás éve: 2018
- Építészet: Tóth László, Papp László, Schalling Frigyes, Schmidt Péter (Tóth Project Építész Iroda)
- Belsőépítészet: Dobos Zsófia
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.