Csepel arca pályázat

Cseszlai Barnabás, Fekete Áron és Novák Máté pályázatának tárgyát képező két épületkomplexum tulajdonképpen egy-egy urbanisztikai jelenségnek fogható fel.

Olvasási idő: …

1.ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ
1.1.Cél

A pályázat tárgyát képező két épületkomplexum tulajdonképpen egy-egy urbanisztikai jelenségnek fogható fel. A jelenség fogalmát a nyersen funkcionalista mivoltjából fakadó egyedi külcsínye mellett az utópisztikus kontextustagadó viselkedésében meríti ki. Karakterének alapjait a hatalmas lemezt tartó pillérek alá zsúfolt paraziták és az ebből fakadó „aluljáróhangulat” adják. Ezek irányelvek, melyek értékei kiváló alapot nyújtanak az új koncepció kialakításához.

1.2.Metódus
Az új koncepció kialakításának alapelve, hogy az értékeket ne csak megőrizzük, hanem azokat alapul véve építsünk rájuk. Az épületek jelenlegi állapota azt is feltételezi, hogy az esztétikai szempontokat háttérbe helyezve hozzájuk illő nyers, progresszív felfogásban kell hozzányúlni. A komplexum funkcióinak palettáját újraértelmeztük, a meglévő alap szolgáltatásokat kulturális, kiskereskedelmi és életmódbeli aspektusokkal egészítettük ki.

2.FENNTARTHATÓSÁG
2.1.Átértelmezés

Koncepciónk szerint a fenntarthatóság alapvetően hozzáállás kérdése. Ezért a fenntarthatóság „mainstream” anyag -és high-tech követelményei helyett bevezetnénk egy kísérleti jellegű prototípus-mértékegységet: óra/m2 (ld.: 3.1 pont).

2.2.Anyaghasználat
A fenntarthatóság „mainstream” értelmezésében fontos szerepet játszanak a – rendkívül költséges – kis ökológiai lenyomatú és energiahatékony gyártású anyagok. Az Ü1+Ü2 esetében ez legfeljebb felületekben mérhető, ami a mi belátásunk szerint nem döntő tényező. Ennek fényében tehát a javasolt anyaghasználat – koncepciónkhoz illően – időtálló, könnyen elérhető és itthon is legyártható. Ez egy időtlen vázat eredményez, amiben az aktuális évtized igényeknek megfelelően cserélhető maga az építészeti program. Jelen igények szerint az ömlesztett funkciókat egy 15cm-es polikarbonát fal foglalja magába. A polikarbonát a legkörnyezetbarátabb műanyag-technológiák közé tartozik, emellett pedig nagy állóképességű, jó hőháztartású, vandálbiztos anyag.

2.3.Energiahasználat
Az energiahasználat kritikus kérdésére a projektre szabott építészeti program ad választ. Egyrészt az épületegyüttes funkcióit időbeli igénybevétel szerint újraértelmeztük, ennek eredményeképp tehát nincs „felesleges nyitvatartás”. Másrészt a nyitvatartási órák szerint egy légtérbe kerülő boltok energiaellátását központi padlófűtés, illetve központi áramellátás biztosítja, melyek 3/6/12/24 órás blokktól függően a zárást követően lekapcsolnak. A gépészetnek az ún. „vakzónák” adnak helyet.

3.ÉPÍTÉSZETI PROGRAM
3.1.Elmélet
A diagram különböző korosztályok napi aktivitását mutatja be. Az összes aktivitást átlagoltuk. Összesen négy aktivitási szint van (25-50-75-100%).
Az épület rasztere 12x12 méter, tehát a legkisebb egybefüggő egysége 144m2. 144m2 75%-os aktivitási igényt fed le. Tehát a legkevésbé aktív szintnek (25%) mindössze 36m2-re van szüksége. A legaktívabb szint (100%) 288m2-en működik.
A legkevésbé aktív tevékenységek 3 órában végrehajthatók, míg a legaktívabbak 24 órán át elérhetők. Úgynevezett óra/m2 mértékegység alapján határoztuk az építészeti programot.
A kiindulási egység: 3h/36m2.

3.2.Gyakorlat
Mind a négy fő funkciót – szolgáltatás, kiskereskedelem, kultúra és sport – az elméleti kifejtés alapján határoztunk meg. Tehát a feltételezett igénybevételek alapján a funkciók különböző méretű terekben kapnak helyet.
Ennek függvényében:

4.SZERKEZETEK
4.1.Meglévő szerkezetek
Az épületkomplexum meglévő betonpilléreit, és az általuk hordott födémet megtartjuk. A pillérkiosztás rasztere és a födémáttörések pozíciói definiálták az alaprajzi szerkesztést.

4.2.Szerkezeti redefiniálás
A meglévő szerkezetek állapota kifogasolható. Ezért az épület egészét átható támogató-szerkezetet terveztünk. Ezt a szerkezetet 40cm-es I, illetve U-profilú acélgerendák alkotják. A profiloknak tartószerkezeti mivoltjukon kívül másodlagos funkciói is vannak. A földszinteken a kábelek vezetésére és különböző szerelékek fogadójaként is alkalmas, az emeleteken pedig valamennyi sport -és kereskedelmi kiegészítő átmeneti rögzítésére alkalmas. Ez a szerkezeti átszabás egyben a komplexum arculati elemeként is szolgál (ld.: 5.1. pont).

4.3.Kikerülő építészeti elemek
Az üzletházak karakterének negatív aspektusai is vannak. A betonlemez alá zsúfolt „aluljáró hangulat” anyagai felett eljárt az idő, azok leperegtek, korrodálódtak és bepenészedtek. Az összes üzletet kibontjuk.

4.4.Bekerülő építészeti elemek
A kibontott válaszfalakkal az üzletek lényegében megszűnnek. A javasolt építészeti program által, nyitvatartási idő szerint csoportosítva új helyre kerülnek. Ezeket a blokkokat egy egybefüggő 40mm-es kültéri polikarbonát fallal határoljuk. A polikarbonátra a fenntarthatósági tényezők és strapabírósága mellett esztétikai hatása miatt esett a választás. A különböző arculatú boltok fényei kívülről összefonódó színes foltokká lesznek.

5.MEGJELENÉS
5.1.Általános arculat
Az Ü1 és Ü2 üzletházak térbeli arculatát a meglévő szerkezetek támogatásaként beépítendő acélgerenda-raszter adja. Reprezentatív kontextus-tagadó tömegét Csepel zászlajának két fő színe is megerősíti. Így az Ü1 üzletház új szerkezete kék, az Ü2 üzletház új szerkezete piros színű.
5.1.Esti megjelenés
Az Ü1 és Ü2 üzletházak térbeli arculatát a meglévő szerkezetek támogatásaként beépítendő acélgerenda-raszter adja. Reprezentatív kontextus-tagadó tömegét Csepel zászlajának két fő színe is megerősíti. Így az Ü1 üzletház új szerkezete kék, az Ü2 üzletház új szerkezete piros színű.

forrás: műleírás