A pályázaton nyertes s73 Tájépítész Stúdióval megkötötték a szerződést a Csepeli közpark részletes tervezésére.
Három városmajornyi közpark létesül a Csepel-Szigetcsúcson: megkötötték a szerződést a pályázaton nyertes s73 Tájépítész Stúdióval a Csepeli közpark részletes tervezésére – számolt be Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója a Facebook-oldalán. „A 36 hektáros városi zöldterület nagyon jelentős fejlesztés, hiszen az utóbbi 50 évben, azaz a Hajógyári-sziget északi részének parkrendezése óta nem létesült 20 hektárnál nagyobb új közpark Budapesten” – jegyezte meg Vitézy.
Vitézy a posztjában a vízgazdálkodási rendszert emelte ki elsőként, mivel ma „a városi területeken a hatalmas aszfaltozott, kövezett, beépített felületekről csatornákban gyorsan elvezetjük a csapadékvizet, a zöld részek pedig sokszor nem kapnak elég nedvességet, kiszáradnak vagy mesterséges öntözésre szorulnak. A vizes élőhely vagy wetland funkciója ezzel szemben az, hogy a környező területekre, utakra, épületek tetejére hulló csapadékvizet helyben tartsa, majd a felesleget természetes szűrőrétegen átengedve, megtisztulva eressze a Soroksári-Dunába.”
Hozzátette, hogy a természetes vizes élőhely növeli a terület biodiverzitását, és fontos szerepet játszik a városi mikroklíma javításában is, párologtató hatása hozzájárul a városi hőszigetek csökkentéséhez. A tervek szerint az új közpark középső sávjában kanyarogna végig délről északra a növényekkel átszőtt vízfelület, mintegy háromhektárnyi területen. Ennek részletes kidolgozása az s73 feladata lesz.
Külön kitért a Duna és a Weiss Manfréd út közötti elhanyagolt, részben barnamezős területre, amelyet „akár mezőgazdasági barnamezősnek is nevezhetjük, hiszen a rendszerváltásig szántóföldek sorakoztak itt.” Errefelé a leginkább gaznak nevezhető bálványfa terjedt el, míg a Kis-Dunához közeli területen „értékesebb, honos fajok alkotta galériaerdő burjánzik”. A koncepció szerint ezek a fák megmaradnak, nyugat felé fokozatosan ritkulni kezd az erdő, és szép lassan ligetes, majd füves területté válna, ahol számos közösségi funkció helyezhető el. A területet várhatóan egy sor épület zárja a Weiss Manfréd út mellett.
Délen, a Galvani utca vonalában az új Duna-hidakat összekötő út zárja a területet, de mint Vitézy megjegyezte, később, még délebbre folytatható a park egy újabb 25 hektáros területen. „Éppen ezért a Csepel és Pest közé, az Illatos út vonalába készülő Kis-Duna-híd úgy épül, hogy a csepeli parton az útpálya további 180 méteren a park felett pilléreken állva halad”, így az út két oldalán lévő zöldterület folytonos marad, tette hozzá, továbbá az útpálya „áttörten, felsliccelve készül, hogy az alatta levő felületeke besüssön a nap, eljusson a fény.”
A park előkészítő munkái már csaknem négy éve zajlanak, a terület városrendezési terveire 2018-ban sikeres nemzetközi tervpályázatot bonyolított le a BFK elődje, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja – jegyezte meg a vezérigazgató.
„Budapesten feltétlenül szükség van újabb parkokra – folytatta. – A rendszerváltás óta folyamatosan visszaszorulnak a rendezett, jól funkcionáló zöldterületek. A műholdas vizsgálatok szerint nagyjából stagnál az összes zöldfelület mértéke, de az adatokat lebontva az látszik, hogy az erdők, parkok, fasorok csökkenő területét csak az elhanyagolt, spontán bezöldülő, főképp vasúti területek, töltésoldalak, fölhagyott pályaudvari zónák ellensúlyozzák.”
A bejegyzés elején Vitézy felsorolta a projekt néhány fontosabb elemét, köztük – a fent leírtakon túl – a gyalogos- és kerékpárutakat, közösségi sportpályákat, közösségi kerteket és játszótereket.
A teljes posztot itt olvashatod.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
