Emmanuel Macron két évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül helyreállítják.
A párizsi Notre-Dame székesegyházban pusztító tűzvész második évfordulóján Emmanuel Macron francia államfő a helyszínen méltatta „az eddig elvégzett hatalmas munkát” a katedrális helyreállítására, amely a tervek szerint 2024. április 16-án ismét templomként működhet, jóllehet a külső munkálatok addigra még nem fognak befejeződni.
A francia elnök először tett látogatást a tűzvész óta a több mint 850 éves gótikus székesegyházban, ahol 2019. április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony.
„A közös büszkeség nevében beszélek, mert hatalmas tettet vittünk végbe az elmúlt két évben, és elkerültük a legrosszabbat. Hatalmas köszönet ezért mindazoknak, akik ezrével segítettek” – hangsúlyozta a francia elnök a Notre-Dame tetején, 47 méteres magasságban, a szétnyílt tetőzet körüli állványzaton, ahol jelenleg köteleken leereszkedve alpinisták a boltívek megerősítésére a mozgó épületköveket rögzítik vissza a helyükre. A felújításhoz szükséges állványzat stabilizálása csak ezután kezdődhet meg.
A cél Emmanuel Macron francia elnök szerint az, hogy a templomot használatra alkalmassá tegyék, mielőtt a város megrendezi a 2024-es olimpiát, amelynek nyitónapját 2024. július 26-át tervezik.
De vajon reális-e ez a cél?
„Kényes kérdés – mondja Michel Picaud, a Notre-Dame de Paris barátai, a templom újjáépítésére szolgáló jótékonysági adománygyűjtés elnöke. – A katedrális 2024-es megnyitásával nem feltétlenül fejeződnek be a munkálatok.”
Emmanuel Macron két évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül helyreállítják. Egy évvel később a koronavírus-járvány miatti első országos karantén alatt videoüzenetben ismételte meg az ígéretét, és ismét köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a katedrálist az összeomlástól, és azoknak is, akik a helyreállításon dolgoznak.
Az azonban már biztos, hogy a munkálatok öt év alatt nem fejeződnek be teljesen. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt 2019 júliusban három hétre leállították, aztán ősszel és télen a viharok nehezítették a munkát, egy éve pedig a koronavírus-járvány késlelteti a helyreállítást. A felújítást vezető kormánybiztos ugyanakkor többször is jelezte, hogy 2024. április 16-án meg lehet tartani az első misét a templomban.
Patrick Chauvet, a székesegyház rektora szerint a látogatók „rá sem ismernek majd” a katedrálisra a helyreállítás után, mert az évszázadok óta a templomban lerakódott szennyeződés eltávolítása, és az épületkövek megtisztítása után a belső tér „fényesebb és világosabb” lesz, a kövek visszanyerik régi szépségüket, ismét fehérek lesznek.
Emmanuel Macron egyébként tavaly júliusban engedélyezte, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a leomlott huszártornyot, jóllehet a francia elnök eleinte azt szerette volna, ha kortárs építészeti tervek szerint, a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát magán hordozva épült volna újjá a katedrális. Az viszont továbbra is kérdéses, hogy ismét ólmot használnak-e hozzá.
A tűzvészben összeomlott, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.
A huszártorony felújítás alatt állt, amikor 2019. április 15-én az állványzaton tűz ütött ki. Az állványzat nem omlott össze, de megrongálódott a tűzvész okozta hőben. A deformálódott és a tűzben egymásra olvadt fémhengerekből álló építményt elbontották, de az épület stabilizálása csak a nyár végre fejeződhet be, a tényleges helyreállítás így leghamarabb ősszel kezdődhet meg.
Az országos és a hazai gyűjtéseknek köszönhetően a helyreállításhoz 340 ezer adományozótól a világ minden tájáról 833 millió euró (300 milliárd forint) áll rendelkezésre.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
