Hajógyár helyett lebegő konténerek: a Bjarke Ingels Group kollégiumot tervez Koppenhágában.
Bjarke Ingels ellentmondásos, ugyanakkor a mai építészet megkerülhetetlen figurája. Szereti borzolni a kedélyeket, vízióit vagy imádja a szakma vagy éppen ügyes kommunikációs fogásnak tartja, ám tény, a BIG építészirodáról sokan és sokszor beszélnek. A dán építész, akiről nemrég film is készült, megy az elképzelései után és bírálóinak egy újabb projekt felkarolásával üzent: az Urban Rigger ötletét megvalósítva diákoknak tervezett házakat a vízre.
A helyszín
Dánia, Koppenhága, kikötő. A Refshaleøen sziget szomszédságában lévő kikötő a világ legnagyobb hajógyárának (B&W) adott otthont, és ez az a terep, ahová a Bjarke Ingels tervezte úszó kollégiumot felépítették.
Az egykor ipar uralta terület ma már a kultúra és a szórakozás kedvelt helyszíne, ahol művészek és startupperek találkoznak.
Itt nincs elhagyott rozsdaövezet, helyette viszont vannak éttermek, bárok, közösségi terek és zenei fesztiválok, meg persze víz és a belvárosi zajtól megszűrt csend. Mindez biciklivel mindössze 15 percnyire a központtól.
Az ötlet
Az ötlet nem a BIG irodától, hanem az Urban Rigger nevű cégtől származik, amely abszolút "úszó" objektumokban gondolkodik.
A céget Kim Loudrup azzal a céllal alapította, hogy olyan fenntartható, egyben forradalmi lakásrendszert építsen ki, amely választ ad a diákok lakáshelyzetének problémáira.
Rengeteg elképzelést láthatunk, olvashatunk arról, miként fog az emberiség egy része átköltözni a vízre, például a klímaváltozás okán, de ezek legnagyobb része sajnos csak terv szintjén létezik, ám az Urban Rigger létező koncepció.
A lebegő házak kialakításához Koppenhága tökéletes kiindulási pontnak tűnt. Mivel a világ 10 legdrágább városa közé tartozik, sok esetben gondot jelent az albérleti díjak kitermelése még akkor is, ha az ember csak egy szobát szeretne bérelni, illetve nincs is elég férőhely (a dán hatóságok szerint Koppenhágában 24000 diák van állandó, megoldott lakhatás nélkül). Ez utóbbi nem csak dán probléma: az EU-s országok kormányai és helyi önkormányzatai kétségbeesetten keresik a megoldásokat a megnövekedett lakhatási kihívásokra. Több példa van arra, hogy megpróbálják támogatni a diáklakások építésében való érdekeltséget azzal, hogy az egyetemeknek megengedik, hogy ők maguk kössenek a fejlesztőkkel hosszú távú szerződéseket, ezzel biztosítva a bérleti garanciát.
Ez olyan társaságok megalakulásához járult hozzá, melyek az EU-ban a nyugdíjalap és az ingatlanbefektetések területén a legnagyobbak közé tartoznak és ezek a társaságok a hallgatók lakhatási befektetéseit az elkövetkező 20 évben a legstabilabb befektetések közé sorolják.
A lakáskeresés nehézségeit ráadásul Loudrup a saját bőrén tapasztalta, amikor fiának próbált albérletet találni Koppenhágában. Az ötletgazdát egy közös barátjuk mutatta be Ingelsnek 2014-ben, aki elmondása szerint három perc alatt ráharapott az ötletre és hozzálátott a tervek elkészítéséhez.
Ingels és Loudrup összesen hat komplexumot terveznek, melynek prototípusa már látható a szigeten és lakásait az alkotók egyszerűen csak riggernek hívják.
Ez a lakásmennyiség persze csak csepp a tengerben, de úgy gondolják, amennyiben sikeres lesz, akkor más országok is alkalmazhatják majd az ötletet, amely megfizethető megoldást jelentene. A projekt következő állomásként Göteborgot szemelték ki az alkotók. A koncepció célja, hogy újraértelmezzék a használaton kívüli vízi utakat, és ott lehetőség szerint olyan lakhatást biztosítsanak, amely olcsó, fenntartható, könnyű és gyors eljutást biztosít a városközpontba.
Technológia és kialakítás
A konténerek beton alapzaton hatszög alakzatban kapcsolódnak egymáshoz. Az egyszerűnek tűnő ötlet mögött komplex technológia húzódik: Ingels egyik vezérelve a fenntarthatóság volt, környezetbarát technológiák alkalmazásával. A riggerben felhasznált energia egyharmada a tetőn elhelyezett napelemekből származik, valamint a padlófűtést támogató, egyúttal a vízenergiát felhasználó rendszert alakítottak ki. Az összes lakásban van konyha és fürdőszoba, és vannak közös funkciók, területek mint a kert, a pince, a mosókonyha és edzőterem. Az első lakó idén költözött be, Silke Klingberg, aki korábban két lakótárssal bérelt közösen egy lakást, nem messze a városközponttól, lényegesen magasabb áron, mint amennyit a vízparti kollégiumért elkérnek.
További fotókért kattintsatok ide vagy nézzétek meg a videót itt.
Forrás: Vízparti fejlesztések blog
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
