Mintha kémiai reakcióba lépnének egymással a Debreceni Gyógyszertudományi Kar épületrészei

Nem mindennapi épülettel bővült a Debreceni Egyetem, ahol gyártóüzem is működik. Erről szóló írásunkat a napokban megjelenő, 195-ös, 2024/7-es lapszámból közöljük.

• Szöveg: Uhl Gabriella
• Fotó: Jaksa Bálint
• Olvasási idő: …

Debrecen városa évszázadok óta kiemelkedő és sikeres oktatási központ. A Debreceni Református Kollégium 1538-as alapítása óta ad otthont a legkorszerűbb oktatási-kutatási módszereknek, falai között jeles természettudósok működtek és rajzottak ki a világba mindenféle. A kollégium híres épülete 1804-1816 között Péchy Mihály tervei alapján készült el, a kor hasonló intézményeinek jellegzetes építészeti formakincse szerint, a kolostori iskolák belső udvaros változatának felnagyított, zárt formájaként, klasszicizáló homlokzattal.

A száz évvel később, 1912-ben alapított (1914-től működő) Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem urbanisztikai elhelyezésében szintén a legkorszerűbb mintákat követte a Nagyerdőn kialakított campusával, amely nyugodt elmélyedést biztosított a hallgatóknak a támogató és inspiráló város határában. Az egyetemfejlesztés 20. század eleji léptékét mutatja, hogy a központi épület kialakítása az adott kor harmadik legnagyobb beruházása volt. 

Ezt a lendületet és dinamikát folytatja napjainkban a Debreceni Egyetem, a magyar felsőoktatás meghatározó, kiemelkedő szereplője. Nemcsak a hazai és nemzetközi oktatás, hanem a kutatás, innováció és fejlesztés, valamint a vállalati szférával való kapcsolattartás terén is élen jár. A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet megköveteli az intézménytől a rugalmasságot, a megújulás képességét, valamint az elvárásokhoz való alkalmazkodást. Az innováció azonban nem csak a tudományos eredményekben nyilvánul meg, hanem az ingatlanok fejlesztésében is.

A kollégium, majd egyetemi campus immáron innovációs park névvel illethető a 21. században, szellemiségében megtartva és/de tovább gondolva a nagy elődök ideáit. A szellem- és építészettörténeti hagyományból inspirálódva, de a legkorszerűbb elvek mentén épült meg a Debreceni Egyetem Gyógyszertudományi Karának új gyártóüzemmel kombinált épülete a város északkeleti peremén, a nemrég átadott innovációs központ kiváló konstrukciójától néhány perc járásra. (A szomszédos telkeken több gyártóüzem és iroda valósult meg az utóbbi években, s a terület dinamikus fejlesztése tovább folytatódik.)

A BORD Építész Stúdió által jegyzett házat azért citálom ide [lásd Gondolatcsere, OCTOGON, 2022/4. – a szerk.], mert mindkét épület feltűnően mutatja azt a törekvést, hogy az innováció „templomai” jellegzetes, remekbe szabott kortárs építészeti karakterrel bírjanak. Ez a jellegzetes karakter építészeti innovációt takar – a házak olyan korszerű nyelvet beszélnek, ahol az anyaghasználat, a formaképzés és 21. századi technológia szervesülnek az épület funkciójával, kiemelve, megerősítve, (építészeti) keretbe foglalva, reprezentálva az innovációt. 

A Debreceni Egyetem új Gyógyszerészeti Kara az oktatás és kutatás szerves összefonódásának kitűnő példája: az elméleti képzés mellett rögtön a gyakorlatban, laboratóriumokban kísérletezhetnek a hallgatók, metodológiailag elmélyítve tudásukat, s már az egyetemi évek idején felkészülve az ipari követelményekre. Térképzésében ezt a folyamatot modellezi az új épület. A tervezés érdekességét a két fő funkció eltérő karakterének egy épületen belüli találkozása adja, melyben a publikus és nyitott oktatási épület a gyártóegység zárt, dobozszerű tömegével alkot egy kompozíciót.

Ennek feloldásához, illetve metaforikus megmutatásához a laborokban zajló kutatómunka szolgált inspirációként: az oldódás, pezsgés, tehát maga a kémiai átalakulás látványos folyamata. A kémiai reakció során a két különböző komponens, azaz a két épülettömeg lép egymással kölcsönhatásba. A fehér, habszerű felső tömeg oldja az alsó szögletes anyagot – az pedig visszahat, majd nagyobb megnyitások keletkeznek, melyek fellebegnek a fehér homlokzaton. Az ipari épületrész a környező antracit burkolatú csarnokok architektúrájából építkezik, melyre az egyetemi szárny szofisztikáltabb, részletgazdagabb tömbje ül. 

Az oktatási épület és a gyártósor karakterét a fényjátékkal, a fény befogadási lehetőségeivel is jellemzi a Pyxis Nautica Építésziroda által felvett koncepció. A felvilágosodás mozgalma, amely az oktatáson és a tudományon keresztül gondolta és próbálta kiemelni és felemelni az emberiséget, kétarcú tudást mutatott: a fénnyel teli empirikus iskoláét és az alkímia folyatásaként a titkos társaságok gyakorolta tudományét. A Gyógyszerészeti Kar oktatási épülete a korszerű iskolaépületek szigorúan funkcionális, világos, átlátható tereit képviselik, míg a gyártósor tömbje a legkorszerűbb módon óvja a külvilágtól, a fénytől az érzékeny anyagokat. A teljesen zárt laboratóriumi körülmények megteremtése kötelező, hiszen a legkisebb (külső) beavatkozás végzetes lehet a kísérletek szempontjából.

A teljesen zárt, antracit kubusok misztifikálják a tudást – inspirációjukat és redukciójukat az ókori kelet tökéletes geometriai formát kereső és megjelenítő templomépítészetéből kölcsönzik. A két tömb szervesen és dinamikusan épül össze: lehetőséget biztosítva az átlátásra és a szabályozott körülmények közötti átjárásra. Az oktatás és gyártás közötti „valós” átjárásra egy szimulációs üzem került kialakításra, ahol a hallgatók laboratóriumi körülmények között dolgozhatnak, az átmeneti térben felkészülve a gyártási körülményekre. Ez az átmenet lehetővé teszi az egyetemisták friss, innovatív megoldásainak azonnali, de szabályozott körülmények közötti kipróbálását és lehetséges beépülését a gyártási folyamatokba.

A látszólag a funkciót fókuszba állító építészeti gondolat a részletekben szívesen inspirálódik képzőművészeti megoldásokból is. Nagyszerű, ahogy elsősorban Miro vagy Klee, illetve Hans Arp biomorf formáit idézik meg az épületen, amelyek nagy léptékben a homlokzatot borító háló kivágatán, attraktív, azonosító logóként is szolgálnak. A forma visszaköszön a belsőépítészeti megoldásokban, valamint a kert kialakításában is. A klasszikus avantgarde mesterei a biomorf formát az akkori legújabb tudományos kutatások modellálására, művészi, szimbolikus megjelenítésére használták. Ez köszön vissza a szabályosság és szabálytalanság formai feloldásában, a kémiai-fizikai folyamatok egyetlen pillanatfelvételében, filmstilljének rögzítésében. A visszatérő vizuális jel dinamikus, utal a házban, a Gyógyszerészeti Karon folyó kísérletezésre, szellemi kihívásokra, az agy és az anyag mozgására.

További képek a cikk végén található galériában!