A Ruttner-ház a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával újulhat meg.
Hostel, kávézó és a börtönmúzeum fogadóközpontja: új funkciókkal éled fel Veszprém egykori kereskedelmi fő utcáján a város egy újabb értékes történelmi épülete. A hányatott sorsú, de országos védettségű műemlék Ruttner-ház – az egykor sikeres vas- és fűszerkereskedés – a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kezdetére újul meg. A Jókai utca egyik legpatinásabb épületének csaknem 1.3 milliárd forintos felújítását követi majd a Börtönmúzeum átalakítása, és az utca megújítása is.
Veszprémben az egykori Heim Pál gyermekkórház romos épületének alig két hete bejelentett felújítása után megkezdődik egy, a veszprémieknek ugyancsak nagyon fontos épület, Jókai Mór utca 8-as szám alatti egykori Ruttner-ház megmentése és átépítése.
A közvetlenül a Vár és a volt börtön alatt álló U alakú ház több generáción keresztül volt a vagyonos Ruttner kereskedőcsalád otthona. Az utca egyik legpatinásabb épületeként 1958 óta országos műemléki védettség alatt áll, de felújítása késett. Oldalszárnyakkal közrefogott függőfolyosós és lodzsás udvara, konzoldíszes kapuja, homlokzatdíszei a 2001-es értékesítés után évről-évre rosszabb állapotba kerültek. Az épület egyre tarthatatlanabb sorsa akkor fordult jobbra, amikor idén januárban háromoldalú együttműködést írt alá Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. és a Veszprémi Törvényszék.
Az együttműködési megállapodás a Veszprémi várbörtön múzeum fejlesztését, a volt Ruttner-ház rekonstrukcióját, valamint a Várkert felújítását támogatja.
„Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy a csendes Jókai utca volt a város egyik fontos főútvonala, ütőere. Itt haladt el az Esztergom, majd Buda felől Városlőd–Pápa irányába tartó, az ország délnyugati bel-és külföldi kapcsolatait szolgáló nagy út. Innen kapaszkodtak fel a Jeruzsálemhegyre tartó meredek utcák is, a Kőbányához vezető Festő, és a Vámos, Nagyvázsony irányába tartó Jeruzsálem és Toborzó utca. Forgalmát az is növelte, hogy a város két ősi piacát kötötte össze, a Várhegy északi lábánál (a mai Patak téren), a völgy-átkelőhelynél lévő Kispiacot és a mai Óvárostér helyén működő Nagypiacot. Forgalma akkor csökkent valamivel, amikor 1936–37-ben megépült a Szent István völgyhíd, amely a 8. számú állami út átkelési szakasza lett, s ezzel a város főútvonala is megváltozott.
Mivel az utca lakói a 20. század közepéig többségében iparos mesterek (szabó, csizmadia, kalapos, könyvkötő, kötélverő, kékfestő, kályhás, lakatos, kovács, asztalos, ács, esztergályos, rézműves, üveges, mézesbábos, pék, mészáros, hentes, bognár, kéményseprő stb.) voltak a házak udvari részében iparosműhelyek működtek, amelyek szintén a korábbi állapotokat őrizték. Az udvarok másik jellegzetessége, hogy különösen a Vár felőli oldalon hegybe mélyített pincék sorakoznak. A legtöbb veszprémi iparoscsaládnak szőlője volt a város közelében a Csatárhegyen és más, ma már felhagyott vagy beépített szőlőterületen, a Sashegyen, a Pléhszőlőkben a mai Felszabadulás úti lakótelep helyén vagy a Pázmándi-dűlőben a mai Kinizsi utca környékén. A tehetősebb iparosok, kereskedők a Balaton-felvidéken (Vörösberénytől a Nivegy-völgyig, Dörgicséig) bírtak, műveltek szőlőket. Ez a magyarázata annak, hogy a Jókai utcában és a Jeruzsálemhegyen a sziklatalaj okozta nehézségek ellenére szinte minden telekhez-házhoz tartozott pince.
A Jókai utca egyik legpatinásabb épülete a közvetlenül a volt börtön alatt álló U alakú ház, amely a Moson megyéből érkező Ruttner kereskedőcsalád otthona volt több generáción keresztül.
Ruttner János (1797–1861) vaskereskedő házassága révén került Veszprémbe, Lorich Annát vette feleségül 1827-ben és pár évtized alatt jelentős vagyonra tett szert. Gazdasági sikerét annak köszönhette, hogy szinte valamennyi korabeli építkezéshez szállított vasanyagot, az irgalmas nővérek és az angolkisasszonyok rendházának és iskolájának építkezéseitől a várbeli börtön építkezéséig. Szépen gyarapodó családja számára ezt a Vár alatti házat találta legalkalmasabb otthonnak. A korábbi földszintes házat ő építette át az 1850-es években U alakú emeletes lakóházzá.
  |
Az emeleten a család lakott. a földszintet pedig kereskedésének rendezte be. Fájdalma az volt, hogy nyolc gyereke közül csak egyik fia, Sándor élte meg a felnőtt kort. A kereskedés mellett a német polgárság képviseletében közéleti szerepet is vállalt, volt városi pénztáros és kórházi gondnok, 1845-ig részt vett a város külső tanácsában. Fiát a piarista gimnáziumban taníttatta és németországi tanulmányútra küldte.
  |
Apja halál után fia, Ruttner Sándor (1832–1899) vette át az üzletet, melynek kínálatát tovább bővítette. A vaskereskedés mellett fűszer- és vetőmageladással is foglalkozott. Az 1888-as devecseri kiállításon a kitűnő gazdasági magvakért és jeles boráért (Badacsonyban is volt szőlője) arany oklevelet kapott. Igényesen válogatta meg kereskedésébe a felvett tanulókat. Jó iskolai bizonyítványú, akár 1-2 gimnáziumi osztályt végzett, német nyelvet beszélő jelentkezőket foglalkoztatott. 1862-ben feleségül vette Ferenczy Ádám, a Fekete Sas Gyógyszertár tulajdonosának lányát Josefát, de gyermekét és fiatal, szép feleségét is hamar elvesztette. Az alsóvárosi temető gyönyörű női alakját ábrázoló sírja az ő emlékét őrzi.
Apja mintáját követve ő is bekapcsolódott a város és a megye közéletébe. Különböző egyesületek (tűzoltó, lövészegylet, nemzeti kaszinó, kereskedő társulat stb.) választották meg vezető pozícióba. A Veszprémi Takarékpénztárnak 15 évig volt elnöke, és a város tanácsosának, majd képviselőnek is megválasztották. Sokat jótékonykodott, mert tudta, hogy a gazdagság kötelezettségekkel is jár. Szülei emlékére 100 forintos alapítványt tett a munkaképtelen emberek intézete, a szegényház és a zárda alap javára.
Mint iskolaszéki elnök, majd a gimnáziumi bizottság elnöke ezen munkálkodott. Jókai utcai otthonába sokszor összehívta megbeszélésre a bizottság tagjait. Nemcsak irányította a közadakozást, hanem maga is házról házra járt, hogy összegyűjtse az iskolafejlesztéshez szükséges anyagi fedezetet. Fáradozásaiért 1888-ban az uralkodótól nemesi címet kapott és „mosonyi” előnevet, amelyet utódai is használhattak. Elegánsan, mindig cilinderben járt, ahogy Cholnoky Jenő földrajztudós önéletrajzában megörökítette. Mosonyi Ruttner Sándor takarékpénztári elnök 1899. március 16-án hirtelen, közvetlenül a csütörtöki ebéd elfogyasztása után szívszélhűdés következtében halt meg, csak 63 évet élt. Családi síremlékük az alsóvárosi temetőben, a Heisler-kápolna közelében van. A sír felett kezében könyvet és keresztet tartó és az égre felmutató antik női alak őrzi emléküket.
Ruttner Sándor halála után az üzletet bérbe adták, az emeleten több lakást alakíttatott ki. Többek között Láng Zsigmond zenetanár és Bánhegyi József, Pásztori Ferenc lakatosok is laktak ebben az épületben. Dr. Csolnoky Ferenc javaslatára felmerült, hogy a Ruttner-ház földszintjén helyezik el a szegény sorsú tüdőbetegeket gondozó intézetet. Rövid időre a Járásbíróság vette igénybe személyzete részére az egyik négyszobás lakást.”
  |
A Veszprém kulturális és építészeti arculatában fontos fejlesztést dr. Navracsics Tibor , Markovits Alíz, Ovádi Péter országgyűlési képviselő, és Porga Gyula Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere mutatta be a sajtótájékoztatón.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztos kijelentette, hogy „A beruházás akárcsak a gyerekkórház, 2023-ban több szempontból szolgálja majd a céljainkat, hiszen részben szálláshelyeket is ad a megújuló Ruttner-ház, főként a középiskolás fiatalok, iskolai csoportok számára. A belváros egy újabb ikonikus épülete kap esélyt, hogy újra élettel teljen meg és közösségi színtérré váljon.”
A kivitelezésre kiírt közbeszerzés nyertese egy veszprémi cég, a Kuti és Fia Kft. lett, akik a tervek szerint 2022 végére, 2023 elejére készülnek el az épület megújításával.
Forrás: sajtóanyag
Nézegess még képeket a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
