A városi gazdálkodás egyik úttörője a Staten Island Urby.
Zöldtetők, növény-felhőkarcolók, közösségi farmok különböző fajtái a városokban - a városi mezőgazdaság lehetőségéről már a 2000-es évek elején megindult az építészeti gondolkodás, de az ötletek megvalósításáig egészen az elmúlt évekig várni kellett. Ma már az épületek elengedhetetlen része a tetőkert és jó látni, hogy már nemcsak az irodák, hanem a magánházak is számolnak vele. Az Urby projekt missziója összekapcsolni a városban élőket a természettel - amellett, hogy segíti a kistermelőket -, úgy, hogy a növénytermesztésben ők maguk is részt vehetnek, miközben a projekt rámutat arra, hogy az urbánus környezetben is működik az önfenntartó életmód.
A New Yorki-i vízparton elhelyezkedő Staten Island Urby apartmankomplexum ablakaiból jól látható a Szabadság-szobor. A szobor különösen jól passzol a lakókomplexum hangulatához, az embert ugyanis kellően megcsapja a szabadság és innováció szele, amikor az épületben vagy annak udvarában tartózkodik.
A komplexumban 571 lakás és 35.000 négyzetméternyi kereskedelmi terület található, azonban igazi esszenciáját 5000 m2-es közösségi farmja és a mögötte megbújó koncepció adja.
A Rabbit’s Garden névre keresztelt farm ötvözi a biodinamikus, a biointenzív és agroökológiai gazdálkodás módszereit. A zöldségeket, gyógynövényeket és virágokat a CSA modell alapján (community-supported agriculture) termesztik, amely az alternatív termelési hálózatok egyik elterjedőben lévő formája, a kistermelők és a fogyasztók interakcióján alapszik. A kvázi családi farmok anyagi működtetője a fogyasztói közösség, akik éves tagdíjat fizetnek be és így garantálják, hogy a termelést folytató gazdáknak lesz felvevőpiaca. Az Urby esetében az apartmanház szolgáltatásainak eleme a közösségi kert, amely egyfajta kísérleti projekt volt, amikor 2017-ben létrehozták. Azóta két újabb farmmal bővült a projekt, és további hasonló apartmanházakat terveznek megvalósítani. Nemcsak a kistermelőket védi ez a modell, hanem fontos cél vele, hogy a városi embereket is összekössék a termelési folyamatokkal.
A növénytermesztésért felelős csapat workshopokat is szervez a főzés, a kertészkedés, a tudomány és fenntarthatóság témaköreiben, vagyis megtanítja a városi embert arra, amit esetleg addig még nem nagyon látott és tapasztalt: földet ásni, növényeket ültetni, a termést learatni és saját célra felhasználni, a maradékot pedig eladni. Az Urby lakói ugyanis a saját maguk által elkészített ételeket elfogyasztják, amelyekhez a kertben termesztett friss zöldségeket használnak fel, a növények fennmaradó részét pedig a termelői piacon értékesítik, vagy a helyi éttermeknek adják el.
Az Urby filozófiája ötvözi a vendéglátást a butikhotelekkel és a közösségek közötti kapcsolódási pontokkal, ezért az apartmanház egyik legfontosabb eleme a gazdálkodási terület mellett az Urby konyhája. Itt lehet főzni, elfogyasztani az elkészített ételt, de akár a kertbe is ki lehet menni, és étkezés közben bámulni a tengert. Utána az elfogyasztott kalóriákat le lehet dolgozni a ház edzőtermében, aztán ejtőzés gyanánt lehet csobbanni a fűtött medencében. Ha valaki azonban inkább egyedüllétre vágyik, hogy nyugalomban dolgozhasson, tanulhasson vagy olvashasson, erre is van lehetőség.
És hogy kiknek a fejéből pattant ki az Urby gondolata? A gazdálkodást Olivia Gamber vezeti, aki azon kívül, hogy nagy rajongója a városi mezőgazdaságnak, több éves tapasztalattal bír a közösségi kertek fenntartása terén, és van hozzá környezetmérnöki diplomája is. Az épületet pedig az ingatlanfejlesztő David Barry hozta létre, aki elsősorban butikhoteleket fejleszt és üzemeltet.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
