A Gyarmati Dezső Uszoda a PLANT-Atelier Péter Kis irodától.
Egyszerűségében logikus, anyaghasználatában és színvilágában visszafogottan elegáns, tágas, de mégis befogadható méretű uszoda épült Pesthidegkúton. Néhány alapvető mértani formával és a színek tudatos használatával az épület szinte maga vezeti benne a látogatót. Bán Dávid írása az Octogon 156-os lapszámából.
„Miért ijednénk meg egy kalaptól?” – teszik fel a kérdést a kis hercegnek a felnőttek, akik már csak a szemükkel képesek látni és nem veszik észre a felszín alatti lényeget. Ha a pesthidegkúti Gyarmati Dezső Uszoda épülete nem is ennyire rejtőzködő, de a homlokzatát nézve valóban egyfajta kalapformát kirajzoló épület logikus elrendezést és finom megoldásokat rejt.
Az alapelemekkel tudatosan építkező uszodaépületet a kettősség uralja. Bemutatásakor számos, akár már-már közhelyszerű jelzőpárt lehetne egymás mellé rakni, de kétségtelen, hogy alapvetően a keresetlenség és az elegancia kettőssége vonul végig az épületen. A szemből nézve kalap nemcsak a formai egyszerűségével, hanem domináns színvilágával, monokróm, sötétszürke homlokzatával áll ünnepélyesen a terepen. Nem lehet nem észrevenni. Mégsem ijesztő tereptárgyként jelent meg ez az uszodaépület a fővárost szinte határoló Máriaremetei út jellemzően ligetes, családi házas környezetében; a néhány lépéssel odébb, hatalmas komplexumként megjelent Gustave Eiffel Francia Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium lényegesen széttartóbb épületegyüttesére pedig akár kontrasztos építészeti választ is nyújthat.
Homlokzati, alaprajzi kialakítása is két hangsúlyos mértani elemre bontható: a versenyuszoda medenceterének központi, dongaboltozatos tömegére, és az azt körbeölelő, L alakban telepített kiszolgálóterek hasábjaira.
Az elemek közötti egyes pontokon a teljes átláthatóság, másutt pedig a tudatos színhasználat kalauzol el bennünket, hogy merre kell haladnunk.
Az építmény észak-déli hosszanti tengelyében a transzparenciára való törekvés jellemző. A fő- és hátsó homlokzat földszintjén szalagszerűen végigfutó üvegezés teljes betekintést enged az előtéren keresztül az uszodatérbe, majd azon túl a kültéri medencéig. A vizuális élményt persze sokban segíti a praktikumra nagyban építő, funkcionális elrendezés is. Hiszen az előteret – szintén egy üvegfallal – azonnal követi a medencetér, az összes kiszolgálóhelyiséget pedig logikus rendben felfűzve a lelátók alatt helyezték el. Az előcsarnok két keskenyebb oldalán, kellő távolságból a jegypénztár és a büfé néznek szembe egymással, a levegős térbe pedig csak néhány mozgatható, illetve a büfé elé gombaszerűen telepített, állandóra rögzített asztal és szék került.
  |
Dombornyomásos, sötétszürke csempékkel burkolt folyosó vezet az öltözőkhöz, melyekben szintén a szürke színvilág az uralkodó. A folyosó csempéi a wellness-terek eleganciáját közvetítik, faltúrájukkal a látványban kissé szűkítik a teret – a projektből sajnos épp a wellness-jellegű elemek maradtak ki végül. A külső mély tónusú és a beltér világos világai az öltözők és a zuhanyzók után kezdenek finoman egymásba folyni. A burkolatok alig érezhetően – összességében néhány árnyalatnyi színváltásról van szó – lassan-lassan kivilágosodnak: a sötétszürkéből előbb bézs, majd a medencetérbe érve már egyértelműen fehér lesz. Beléptünk a tiszta zónába, az uszoda szentélyébe.
Van ugyanis valami szakrális az óriási medencetérben. A tízsávos, ötvenméteres versenymedence feszített víztükrét átívelő, hófehér dongaboltozat egyszerre megnyugtató, tisztaságával tekintélyt parancsoló.
A medencetér puritán, minden fölösleges kiegészítéstől, anyaghalmozástól mentes. Mindezt nagyban segít az is, hogy az összes gépészetet sikerült elrejteni, így szellőzőcső, kábelcsatorna, szervizfolyosó nem zavarnak bele a látványba, ráadásul a gépészeti működés is szinte teljesen hangtalan. A hatalmas, hullámos fémborítású, ezáltal némi indusztriális hatást keltő, boltíves, világos térbe a földszint két rövidebbik oldalán végigfutó üvegablakon, valamint a tetőbevilágítókon keresztül jut kellő mennyiségű természetes fény. Mindez azonban a végfalak („lunetták”) fehér, szinte csak textúrájában érzékelhető hullámvonalaival még jobban felerősödik.
  |
Ha egy gondolat erejéig még ragaszkodunk a szentély analógiájához, akkor az egyik hosszanti oldalán szintén üveghomlokzatú tanmedencetér egy csillogó kápolna lehetne – átellenes homlokzata egyébként a lelátók alatti térrésszel határos. A kívülről érkező fény a falakat szinte végigjárja, beragyogja a teret. Külön érdem az elegáns arculati elemekből felépülő, szépen megtervezett irányító rendszer, amely – ha helyenként az olvashatóság kárán is, de – egyedi módon vezeti a térben a látogatót.
Gyarmati Dezső Uszoda, Pesthidegkút
Szintterület (bruttó): 9761 m2
Tervezés éve: 2017
Átadás éve: 2019
Generáltervezés: Kis Péter, Molnár Bea, Tóth Anikó, Krausz Zsolt (PLANT-Atelier Péter Kis Kft.), Varga Béla, Ükös Tamás, Tokaji Péter, Szunyoghy-Kollár Dalma (Tecton Építészmérnöki és Tanácsadó Kft.)
Belsőépítészet: Kis Péter, Molnár Bea, Tóth Anikó (PLANT-Atelier Péter Kis Kft.)
Tájépítészet: Kovács Árpád (Újirány Tájépítész Kft.)
Épületvillamosági tervezés: ARTREA Consulting Kft.
Világítástechnika: BE LIGHT!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
