Hamarosan kiderül, ki tervezi a Közlekedési Múzeum új épületét.
Még egy hónap és kiderül milyen lesz a Közlekedési Múzeum, hiszen a hónap első felében összeül a pályázat nemzetközi zsűrije. A beruházás Európa egyik legjelentősebb, barnamezős területen végrehajtott kulturális projektje, amely izgalmas építészeti, városfejlesztési, örökségvédelmi és tájépítészeti kihívást jelent. A tervpályázat kiírását jelentős nemzetközi és hazai érdeklődés övezte, többek között a 3h építésziroda, a BIG, David Chipperfield Architects és a KÖZTI is pályázott. A beadott koncepciók rengeteg jó megoldást tartogatnak az ipari örökség megőrzésére és izgalmas kortárs építészeti kiegészítésére. Az értékeléskor a zsűrit olyan szempontok vezetik mint a minőség, az átgondoltság, a múzeumi funkcióknak való megfelelés.
A múzeum megújításának szándéka a Liget Budapest projekttel indult, melynek tervei közé bekerült a világháborúban súlyosan megsérült, majd a nyolcvanas években bővített múzeumépület eredeti formájában történő helyreállítása is, Pfaff Ferenc 1896-os tervei alapján. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a Városliget nem tud helyet adni a korszerű múzeumi elvárásoknak minden szempontból megfelelő, költséghatékony és kellően tágas megoldásnak, ezért megindult az új helyszín keresése. A legjobb alternatívának az egykori Északi Járműjavító területe bizonyult, amely már az 1870-es években a MÁV járműveinek javításával foglalkozott, de évtizedek óta üresen áll azon a területen, ahol több nagyméretű ipari épület is található: például a Feketeházy János tervezte Eiffel-csarnok, ahol már folynak a munkák, ide költözik ugyanis a Magyar Állami Operaház műhelyháza. A Közlekedési Múzeum fő helyszíne az ezzel szomszédos Dízelcsarnok lesz, amely lebombázott elődje pótlásaként a dízelvonatok javítására készült el 1962-re.
Az új múzeum épülete
A Dízelcsarnok Kőbányai útra néző, műemlékileg védett irodai szárnya biztosan megmarad eredeti formájában. A héthektáros területet illetően minden más a pályázat lezárása után derül ki. Az építészek becslése szerint a hatalmas és komplex beruházás végleges terveinek elkészítése két évet vehet igénybe, amelyet két-két és fél évig tartó építkezés követ majd; így öt év múlva reális az új múzeum megnyitása. Vitézy Dávid közölte: a MÁV-val összefogva dolgoznak azon, hogy a terület fővonalbeli vasúti bekötése fennmaradhasson, így a múzeum néhány perc alatt elérhető lesz a Keleti pályaudvarról. Nemrég megindult az ide tervezett új vasúti megálló tervezése, amely nem csupán az intézményt szolgálná ki: várhatóan napi nyolcezer ember szállna át itt a keleti elővárosok felől az 1-es villamosra. Ennek pénztára és váróterme az Északi Járműjavító szélén található Törekvés Művelődési Központ tömbjébe vagy környékére kerülhet.
Milyen járművek lesznek az új helyszínen?
Ide gurulnak például a gyűjtemény azon járművei, amelyek eddig akár évtizedek óta raktárakban pihentek. A jövőben önálló helyet kap az új műszaki és közlekedési könyvtár és a múzeum archív dokumentumgyűjteménye is. A tervezett kiállítás Magyarország közlekedésének történetén vezet majd végig a reformkortól napjainkig, jövőbe mutató módon, világos társadalmi mondanivalókkal. A tárlat a tömeges közlekedés történetére fókuszál, és profiljukhoz jobban illő helyszínt keres az olyan speciális tárgyak számára, mint a sportcélú vagy katonai járművek, miközben az elmúlt években sosem látott lendületet vett a szerzeményezés. Míg általában a közlekedési múzeumoknál a járműveknél megáll a kiállítási folyamat, a budapesti helyszínen mindezt a művészet, építészet, design, a társadalmi és városszerkezeti hatások bemutatásával szeretnék mélyíteni. Mindezt a progresszív hang-, fény- és vetítéstechnikai megoldásokkal teszik még élőbbé, még mozgóbbá, egyszóval izgalmassá.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
