Kétéves a Hotel Clark, amelynek különleges építési körülményeiről Májer András nyilatkozott.
A Hotel Clark építésének nehézségeit jórészt a speciális telek adta. A szálloda második születésnapja alkalmából felidézzük a Májer Andrással, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatójával készült interjút, ami eredetileg az OCTOGON Hotel Clark mellékletében jelent meg.
Ön a Marketnél, így ebben a projektben is, műszaki igazgatóként dolgozik. Nem biztos, hogy minden olvasó tudja, mi a feladata egy műszaki igazgatónak. Mikor és mivel kezdődik a munkája a kivitelezéskor?
A műszaki igazgató az elsőszámű felelőse, vezetője egy kivitelezési projektnek. Összefogja az összes résztvevő munkáját – mind a beszállítói, alvállalkozói szerződések megkötése, mind az építéshelyi irányítás tekintetében – tartja a kapcsolatot a megrendelőkkel, műszaki ellenőrökkel, különféle hatóságokkal. Lényegében onnantól, hogy megnyerünk egy kivitelezési munkát, elindul az én munkám is. A Hotel Clark projektnél fővállalkozók voltunk, már a kiviteli tervek elkészítésének a folyamatába bekapcsolódtunk: megkaptuk az engedélyezési terveket, és mi fejlesztettük tovább kiviteli tervekké.
Az, hogy saját hatáskörben folyt a kiviteli tervek készítése, könnyebbséget jelentett?
Részben könnyebb így, mert már kivitelezői szemmel tervezünk, ugyanakkor nehezebb is, hiszen rengeteg munka van a kiviteli tervek elkészítésével, és összességében nagyobb felelősséggel jár egy ilyen összetett munka.
Adott egy sok szempontból nehéz terület – kicsi telek, kitüntetett városi terület. Egy hotelt kell létrehozni, vagyis nem lehet ugyanaz, mint mondjuk egy iroda építése. Mit jelentett a műfaj, a körülmények a műszaki szakemberek számára?
Önmagában a műfaj nem jelent kivételt vagy specialitást, mert akár egy iroda, akár egy hotel esetében a megrendelői igényeket kell kiszolgálnunk, a megrendelői koncepciót kell megvalósítanunk. A specialitást a Hotel Clark megvalósításban a körülmények adták. Ahogy említette: nagyon kicsi építési területről beszélünk, a teljes telekterület mindössze 677 négyzetméter, közben pedig manipulációs terület nélkül kellett dolgoznunk.
Mit jelent részleteiben, hogy manipulációs terület nélkül kellett dolgozniuk?
Úgy kell elképzelnie, hogy ez a kis terület száz százalékban be lett építve a terepszint alatt. Nagyjából 12 méter mélyre mentünk le a talajszint alá, így három önálló szint – konyha és két garázsszint – jöhetett létre a felépítmény alatt. Amikor elkészült a földkiemelés, akkor a telek lényegében egyetlen hatalmas munkagödör, látványra mint egy méretes kút volt. A munkagödröt nem lehetett horgonyozni, csak dúcokkal tudtuk megtámasztani, így a földmunkákat a dúcok között mozogva zsebkendőnyi területeken végeztük el a munkagépeinkkel. Szintén a terület sajátosságai miatt nagyobb teljesítményű markológépet nem tudtunk használni, helyette kisebb gépeket és egy toronydarut vettünk igénybe a földkitermeléshez. Persze ezt az óriási struktúrát is el kellett helyeznünk a terepen, de csak a munkagödörbe tudtuk beállítani.
Ezt a dilemmát egy nem mindennapi ötlettel, eljárással oldottuk meg. A munkagödörben cölöposzlopokra egy födémsíkot építettünk, ezen állt és dolgozott a daru, mindeközben a födém alatt folyhatott a föld kitermelése.
A föld kiemeléséhez manipulációs terület hiányában egy ideiglenes födé- met építettünk, ahová be tudott állni egy szállítójármű és egy rakodógép. Amikor a földkitermeléssel elértük a megfelelő szintet, és már nem volt szükségünk a darura, akkor a cölöpöket elbontottuk, de a födém maradt: ez része lett az egyik földfelszín alatti födémnek. A helyszíni körülmények miatt a föld elhordását sem a megszokott módon oldattuk meg. Egyszerre ugyanis csak egy teherszállító jármű fért el az ideiglenes födémen, így amikor az földdel, törmelékkel megrakva kihajtott a területről, akkor rendeltük oda az újabb járművet. Roppant precíz, ütemezett tervezőmunkát és szervezést követelt meg tőlünk ez az építkezés.
A területhez közel van a Duna. Nem volt talajvíz?
Szerencsére talajvíz nem volt, megvan a megfelelő távolság a folyótól és magasan is fekszik a terület. Ugyanakkor régészetileg érdekes volt ez a helyszín. Nem csak az egykori Ybl-épület marad- ványai miatt, hanem régebbi korok maradványai miatt is. Három hónapon át dolgoztak a régészek a területen és már 4-6 méteren török kori falmaradványokat, római kori leleteket – cseréptöredékeket stb. – találtak a helyszínen.
Az egykori Ybl-épületből néhány építészeti tagozatot be is építettek a szálloda terébe...
Igen, ezek a belső udvarban látható fejezetes oszlopok, korlátszakaszok. Még jóval a kivitelezést megelőzően minden Ybl-épülettöredék bekerült a Kiscelli Múzeumba, ezek egy részét a hotel kivitelezése idején restaurálták, ezeket építettük be az épületbe.
Az épület előtt széles járdaszakaszok épültek. Ezt úgy sikerült elérniük, hogy a telekből „csíptek” le egy részt?
Nem, a járda teljes területe közterület volt korábban is, egyszerűen adottság. Természetesen a járdát is felújítottuk a kivitelezés során, és kialakítottunk egy taxiöbölt, hogy egy-egy autó kényelmesen meg tudjon állni, amíg távozik-érkezik az utasa úgy, hogy a gyalogosforgalmat sem zavarja közben.
Érdekes, hogy az általános, lemezes, könnyű homlokzati burkolatoktól eltérően milyen masszív, testes elemekből álló burkolást alkalmaztak. Nehezen birkóztak meg kivitelezéskor ezekkel a betonelemekkel?
Kifejezett igény volt a megrendelő részéről, hogy kőhatású, masszív homlokzat szülessen. Egy ideig dilemmáztunk is, hogy kőből vagy betonból készüljön. Azért döntöttünk a beton mellett, mert sokkal homogénebb felületet lehet létrehozni a betonelemekkel, és egyedi színt.
A betonelemek színének ihletője egyébként a Mátyás-templomban látható: a templom padozatának ugyanez a színe. Minden egyes elem teljesen egyedi, anyagában színezett, háromdimenziós − hasonló homlokzat egészen biztosan nem épült még Magyarországon.
A felhelyezésük nem volt egyszerű. A súlyuk, egyedi karakterük, a deponálás körülményei miatt minden darabot többször kellett emelnünk, és az elhelyezést követően a teljes homlokzatot, egyben, egy speciális eljárással egalizálnunk.
Szakmailag, emberileg mit jelent az ön számára a Hotel Clark?
Az elmondottak jól tükrözik, hogy szakmailag milyen sok mérnöki leleményt, tudást igénylő vállalkozás volt megépíteni ezt az épületet. És ami egy cseppet sem elhanyagolható, hogy egy világörökségi helyszínen, Budapest legszebb panorámájú, egyik legfrekventáltabb telkén dolgozhattunk, ami ezt megelőzően több mint 70 évig állt lényegében kihasználatlanul. Mindezek okán egészen biztos vagyok benne, hogy minden résztvevő számára emlékezetes marad ez a munka.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
