Azért csak majdnem, mert az építész szellemi örökségét kezelő alapítvány nem ismeri el Wright alkotásaként.
2012 óta eladó a Frank Lloyd Wright tervezte Massaro-ház, amely a New York-tól mintegy 80 kilométerre található Petre-szigeten helyezkedik el. Hiába csökkentették többször is az ingatlan árát, egyelőre nem kell senkinek, pedig két épülettel büszkélkedhet a komplexum: az egyiket az ötvenes években maga Wright tervezte, a másikat pedig az amerikai építész korai rajzai alapján a kétezres években toldották hozzá.
A szigetet 1949-ben vásárolta meg Ahmed Chahroudi mérnök, és rögtön megbízta Wrightot, hogy tervezzen neki egy tökéletes vízparti rezidenciát 450 négyzetméteren. Chahroudi azonban időközben rájött, hogy nem engedhet meg magának egy 50.000 dolláros költségvetésű projektet,
így végül az eredeti elképzelésekhez képest sokkal kisebb, egy alig 100 négyzetméteres ház került a szigetre,
ahol Chahroudi a nyugdíjas éveit töltötte. 1996-ban a sziget és vele együtt a ház mintegy 700.000 dollárért Joseph Massaro vállalkozó tulajdonába került, aki eredetileg csak a Wright által tervezett részt szerette volna felújítani, aztán végül leporolták a 450 négyzetméteres házra vonatkozó terveket is. Massaro megbízott egy építészt, Thomas A. Heinz-t, hogy vizsgálja felül és ha kell, egészítse ki Wright terveit. Heinz egy CAD szoftver segítségével lemodellezte Wright eredeti elképzeléseit, újragondolta a fűtési rendszert és tervezett bele például légkondicionáló berendezést is.
  |
Állítólag amikor Chahroudi felkérte Wrightot, hogy tervezzen neki házat, akkor az építész egy megbeszélés közben felkiáltott: amire ezt a házat befejezem, nagyobb lesz, mint Vízesés-ház! A Fallingwater House, vagyis a Vízesés-ház Wright egyik legismertebb alkotása, Edgar Kaufmann kereskedő számára tervezte.
A Vízesés-házhoz hasonlóan a Massaro-ház is konzolos szerkezetű, rezonál a természettel, konkrétan a vízpartot meghatározó sziklával: a ház gyakorlatilag a sziklákra épült, amely így bekúszik a belső terekbe is.
Massaro 2000-ben eladta a fémfeldolgozó vállalkozását, hogy kizárólag a ház építésére összpontosíthasson. Az építkezés azonban nem volt egyszerű, Massaro ugyanis összetűzésbe keveredett a Frank Lloyd Wright Alapítvánnyal, amelyet az építész 1940-ben hozott létre azért, hogy kezelje és őrizze a szellemi tulajdonát (és amely egyébként a Wright alapította építészeti iskolát is elüldözte a napokban).
  |
Az alapítvány ugyanis 450.000 dollárt követelt magának Wright vázlataiért, és szeretett volna részt venni a tervek újragondolásában is. Massaro erre nemet mondott, megbízta Heinz-t, az alapítvány pedig beperelte Massarot. A per azzal zárult, hogy bár a ház tartalmazza Frank Lloyd Wright építészetének vonásait, esztétikai és építési okokból nem tekinthető Frank Lloyd Wright alkotásának, csupán egy háznak, amelyet az építész munkássága ihletett meg.
Hiába a döntés, a ház mindent tartalmaz, ami maga volt Wright: jelen van benne az épület és természetes környezetének harmóniája, az érdekes geometriai kialakítás, de a beépített bútorelemek szintén Wright építészetének meghatározói.
Az épület a Mahopac-tó partján fekszik, és bírósági döntés ide vagy oda, úgy él a köztudatban, hogy ez a legnagyobb lakóépület, amit Wright valaha tervezett. Az ingatlan 2012-ben került ki először az ingatlanpiacra, 2018-ban 12 900 000 dollárt kértek érte, most 9 950 000 dollárért megvehető, vagy havi 40 000 dollárért kibérelhető.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
