Bemutatjuk a „Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete” nemzetközi, építészeti tervpályázaton II. helyezést elért Deichler Jakab Stúdió tervét.
A Nagyvásártelep épületegyüttes több szempontból jelentős. A múlt szempontjából: a csarnok az egykori telep legfontosabb épülete volt. Jelenleg a csarnok és az irodaház az egykori épületeggyüttes mára utolsóként megmaradt darabjai, jövőjét tekintve pedig a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program legfontosabb építészeti elemei közé tartozik. A Deichler Jakab Stúdió területfejlesztési koncepciója, mind közlekedésével, funkcionális tagolásával, mind a terek szerepének meghatározásában gyalogosbarát, emberközeli városrészt vízionál. Ennek részeként egyrészt a városnegyed minden fontos épülete kiegészítő teret kap, hogy ezáltal kialakulhasson körülöttük egy köztér vagy térbővület, másrészt a földszinti sávban különböző funkciók vegyes elhelyezésével számol, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy az idejüket itt töltsék. A tervek szerint a Nagyvásártelep épületegyüttese a terület kulturális központja, melyhez két köztér kapcsolódik: egy vízparti főtér és a lineáris park.
A stúdió koncepciójának alapja a csarnok belső tereit a környező külső terekkel – Nagyvásártelep útja, Lineáris park – összekötő folytonos köztér létrehozása, mely számára a meglévő épület, mintegy történeti hártyaként nyújt védelmet. Céljuk az épület burkának, tetejének, homlokzatának műemlékvédelmi szempontok szerinti helyreállítása, a belső terek élettel való megtöltése, atmoszférájuk megőrzése, a látogatók számára elérhetővé, átélhetővé tétele.
Szintek közötti kapcsolatok
A hatalmas méretű, támasz nélküli csarnokbelsőben a szerkezethez konzolszerűen csatlakozik az épület egész hosszában végigfutó karzat. Az alapvezően zárt, a kilátást kevés helyen engedő földszinti sáv mellett a karzat nagy előnye, hogy folyamatos vizuális kapcsolatban van a külső terekkel. A csarnoktér teljes területe alatt pince található, mely fő karakterét ma is látványos épületszerkezeti elemei, gombafödémei adják. Jelenleg a csarnokszint, a karzat és a pince alapvetően különálló világot képeznek, melyek között kiterjedésükhöz képest kevés kapcsolat van. A terv folytonos köztere vizuálisan és fizikailag is szervesen kapcsolja össze a három szintet, ezáltal az épület különböző hangulatú, karakterű helyei összetartozóvá válnak, egymást erősítik, új nézőpontok jönnek létre. A három szint egységben kezelése lehetővé teszi, hogy minden funkció kiaknázza az egyes karakterek értékeit: a csarnoktér egybefüggő nagy terébe csak a különböző funkciók fő elemei állnak be, a beköltöző nagyméretű funkciók ellenére tere szabad marad, eredeti hangulatát meg tudja őrizni. A pincébe süllyesztett nagy belmagasságú terek tetején létrehozunk a csarnok földszinti terétől elemelt privátabb, de publikus funkciókat, melyek a karzat szintjét is aktívan belekapcsoljuk a folytonos köztérbe.
A homlokzatok megnyitása
A karzat és az alatta elhelyezkedő homlokzati sáv a műemléki értékleltár szerint számos alkalommal átépítésre került. Jelenlegi formája töredezett, erős határt képez az épület belseje és a csatlakozó közterek között. A tervben a csarnok alsó falszakaszait újraértelmezték. Egyrészt könnyen átjárhatóvá téve azáltal, hogy a homlokzati mozgások és kapcsolatok erősítése érdekében a homlokzathoz közeli területeket a karzat alatti építmények bontásával felszabadították. Másrészt a pillérek közötti tömör falszakaszokban a fenti ablakosztással egyező, hármas tagolásban a felületeket elforgathatóajtókkal nyitják meg, ezáltal feloldva a külső és a belső tér közötti éles határt. Ezzel a megoldással megmarad annak a lehetősége, hogy különböző események, vagy az időjárás függvényében a falszakaszok – az ajtók visszaforgatásával – visszaálljanak eredeti formájukba.
A köztér folytonossága
A csarnok három szintjét átszövő folytonos köztér a külső tereken keresztül a Nagyvásártelep Épületegyüttes másik két eleménél is folytatódik. A kollégium pince és földszintje, az irodaház pedig földszinti és első emeleti területeivel kapcsolódik hozzá.
Funkcionális tagolás, kapcsolatok
Az épületegyüttes meghatározott funkciócsoportok mentén számtalan lehetőséget biztosít pihenésre, szórakozásra, mozgásra. A sporthoz kapcsolódó funkciók, tevékenységek a kollégiumban és a mellette lévő csarnok téri területeken kapnak helyet, melyeket süllyesztett udvar kapcsol össze. A rendezvényközpontot a városrész főterére nyílóan, a csarnok középső sávjában alakították ki. Az étkezés területeit a csarnok északi végén, az irodaház terasza felé bővülve határozták meg.
A zöldfelületek szerepe
Az épületegyüttes területén különböző szerepű és minőségű zöldfelületek jönnének létre. A kollégium és az irodaház belső udvara értékes privát zónákat határol a szabadon áramló nyitott földszinti sávban. A csarnoktér beltéri „erdeje” kulturális- és sport funkciók között természetes határt képez, akusztikailag is segít elválasztani a két funkciót egymástól. A csarnok kiegyensúlyozottabb klimatikus viszonyainak köszönhetően egész évben elérhető találkozóhellyé válik, gazdagítva az épületben helyet kapó, létrejöhető események palettáját.
„Házak” és „Élet a házak között”
A pályázat fő célja – utalva Jan Gehl azonos című könyvére –, olyan tereket létrehozása, melyeken a napszaktól, évszaktól függetlenül van élet. Jan Gehl szerint a jó közterek alapfeltétele, hogy legyen miért ott tartózkodni. Ez egyrészt magában foglalja, hogy az adott téren mi történik, hiszen a köztereken megjelenő események, interakciók létrejötte öngerjesztő folyamat. Ahol sokan tartózkodnak, vannak események, az vonzza az embereket, van mit látni, hallani, annak élvezetes a részévé válni. Minél többféle funkció, tevékenység kap helyet az adott területen, annál több a látnivaló, tevékenység, amibe be lehet csatlakozni. Ebben a tekintetben a tervezett állandó funkciók mellett jelentős a szervezett, ideiglenes tevékenységek szerepe is, mint az időszakos vásárok, piacok, fesztiválok, performanszok. Egy nyüzsgő, élettel teli közegben számos társas érintkezésre akad lehetőség.
A stúdió tervében minden funkciócsoporthoz tartozó épületrész, „ház” az adott szerephez legjobban illő, jellegzetes térstruktúrát alkot. Különféle fizikai és vizuális eszközökkel kapcsolódnak a környező területekhez. Kitelepüléseikkel, különleges karakterük által meghatározzák környezetük atmoszféráját. A csarnok nagy egybefüggő terében változatos hangulatú, nyitottságú helyek jönnek létre, amelyek különböző események, tevékenységek számára biztosítanak megfelelő területet.
Diákszállás: „Diákház”
A tervben a kollégium földszintjével és pincéjével kapcsolódik az ábrázolt folytonos köztérhez. Közvetlen kapcsolatban van a süllyesztett városi térrel, a pincéjében helyezkedik el a sport- és rendezvényterem. A földszint nyitott, átlátható és átjárható tereiben a megérkezéshez, üzemeltetéshez kötődő funkción kívül, kávézóval együttműködő közösségi teret alakítottak ki, mely a különböző külső kapcsolatainak köszönhetően – belső udvar, lépcsőző udvar, lineáris park, városi sétáló út felé – sokszínűen használható terület. Ezáltal a társasági tevékenységek mellett lehetőséget ad a nyugodtabb pihenésre, tanulásra is. A köztes szinteken feszes rendben alakították ki a szobákat, melyek belső átriumot körül ölelő közlekedőről nyílnak. Az átriumhoz kapcsolódóan közös- és pihenő tereket alakítottak ki. Ezek a szinti teakonyhákhoz hasonlóan az egyes szinteken félprivát zónákat, kisebb csoportok, társaságok által belakható tereket eredményeznek. Az épületet fentről a kollégium minden lakója számára elérhető, a városrész főtere felé néző tetőterasszal zártuk. A legfelső szinti teakonyha közvetlen kapcsolatban áll a terasszal, gazdagítva annak használati lehetőségeit.
Sportközpont: „Mozgás Háza”
A sportközpont bejárata az új, süllyesztett városi tér felől nyílik, mely nagyvonalú, lelátóként is működő lépcsőn keresztül a csarnoktérből is elérhető. Az sportközpont előcsarnokában a pince karaktere, eredeti gombafödémes térstruktúrája dominál, majd a nagy belmagasságú termen át a tér kitárul, a pinceszinti világ összekapcsolódik a csarnok grandiózus terével. A tervben a sportpályák termét kisebb, különféle mozgásformákra kialakított helyiségek – mint a squash vagy a jóga számára tervezett terek – veszik körül. Transzparens határolófelületeik által, mind a földszinti, mind a pinceszinti terekből láthatók, tapasztalhatók. Nagyobb rendezvények esetén a földszinti szabad tér előtérként működhet, ahonnan a lelátó közvetlenül elérhető.
A pincébe süllyesztés miatt nem alakul ki túlzottan nagy tömeg, a csarnok egybefüggő tere domináns marad. A sportterem tetején, a karzat szintjén kültéri, de időjárástól védett sportolási lehetőségeket alakítottak ki, itt lehetőség van tollaspálya, pingpongasztalok, edzőpark elhelyezésére, mely palettát a karzaton körbe haladó 520 m hosszú futókör színesít.
A mászófal tömbje izgalmas téri kapcsolatot hoz létre: a pincétől egészen a nagy gerendákig összeköti az épületet. Teteje külön világ. Az épület legmagasabb pontján, a gerendák közötti dongatetős térben megemelt teret alakítottak ki, nyugodtabb aktivitások (mint a jóga vagy a meditáció) számára. Megközelítése a mászófal tömbjében elrejtett lépcsőn keresztül lehetséges.
Rendezvényközpont: „Kultúra Háza”
A lesüllyesztett rendezvényközpont megközelítése amfiteátrumok terét megidéző, leülős lépcsőn keresztül a pinceszinti előcsarnokon át lehetséges. A lépcső a nagyvonalú megérkezés alaprendeltetésén túl gazdagon használható terület, helyet adhat felolvasások, előadások, vetítések számára is: a csarnok zárt köztérláncolatának elválaszthatatlan elemeként.
A rendezvényközpont előcsarnoka a pincében kap helyet, mely így lehetővé teszi, hogy az előadótér és a nézőtér tömbje a csarnokon belül a lehető legkisebb keresztmetszetet és magasságot foglalja el, megőrizve a csarnok eredeti téri nagyvonalúságát.
A Duna felé nagyméretű ablaknyílások engednek betekintést a bent zajló eseményekbe, izgalmas lehetőséget adva a különböző műfajok népszerűsítésére. A tömb mellett a dunai városi tér irányában akciótér jön létre, mely a rendezvénytér teljes infrastruktúrájával rendelkezésre tud állni egy nagyobb szabású esemény – koncert, fesztivál, előadás – számára is. A főtérrel közvetlen kapcsolatban, a csarnok legnagyobb egybefüggő terén kaphat helyet időszakosan biopiac, bolhapiac, egyedi kézműves termékek vására.
A tömb tetején, a csarnoktér egyedi miliőjében privát rendezvényteraszt alakítottak ki, mely változatosan berendezve különböző eseményeket – például bankettet, divatbemutatót – szolgál ki, melyek nem feltétlenül igénylik a zárt teret, időjárástól védve vannak, ellenben a csarnokszinttől magasságban elválasztva, de az éttermekkel kapcsolatban állnak.
Könyv és Kávé Háza
A tervben a csarnok központi területén a kulturális és rendezvényközpont mellett helyezkedik el a kávézó. Helyét a csarnok karzatszintjére felemelt könyvolvasó kuckó jelöli ki. A kávézó falak nélkül a csarnokszint szerves részét képezi. Időjárástól, eseménytől függően függönyökkel elhatárolható. A kuckó könyvei áttört, belső terét körül ölelő polcrendszeren helyezkednek el. Könyves falait helyenként ablakfülkék tagolják, melyek összekapcsoljá a belső zártabb világot a csarnoktérrel.
„Erdő”
A csarnok pincéjének padlóját egy szakaszon elbontva, majd talajjal feltöltve jön létre egy belső zöld felületet, ahol lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb méretű fák szabadon tudjanak növekedni. A kulturális- és sport funkciók között természetes határt képez, akusztikailag is segít elválasztani a két funkciót egymástól. A növények lombkoronája, ágai szétszórják az egyes funkciók felől érkező zajokat. Emellett a belső élő, és teljes értékű növényzet a csarnok mikroklímáját is pozitívan alkaítja. A csarnok kiegyensúlyozottabb klimatikus viszonyainak köszönhetően egész évben elérhető találkozóhellyé válhat.
Éttermek: „Gasztronómia Háza”
Az étkezőnél fontos szempont volt, hogy megtalálják azt, az emberi léptéket legjobban kiszolgáló térstruktúrát, mely kisebb csoportok és nagyobb rendezvények kiszolgálására egyaránt alkalmas. Az étkező rész teraszos kialakítása lehetővé teszi különböző méretű egységek létrehozását, melyekhez belső zárt, és csarnoktéri helyek is kapcsolódnak. Egyes teraszokat közös közlekedő mag köti össze függőlegesen, mely által a pinceszinti közönségforgalmi és kiszolgáló területek is elérhetők. Térstruktúrája átvezet a csarnok utcaszinti közteréről az irodaház első emeleti közösségi tereihez.
Irodaház: „Ötletek Háza”
Az irodaépület földszint és első emeleti tereivel kapcsolódik a terv folytonos közteréhez. Itt alakították ki a közös recepciót, tárgyalókat és kávézót, valamint a co-working területeket. Az első emeleten a meglévő zárt hídon elérhetők a csarnok közeli éttermi egységei. Új nyitott hídon pedig az irodaház terasza bekapcsolódhat az étterem teraszos világába. Az emeleten a tárgyalók és a kávézó helyezkednek el, melyek összeköttetésben állnak az új tetőterasszal, mely az inkubátorház lapostetején jön létre, valamint a jelenleg is meglévő hídon keresztül a csarnok karzatszintjével.
A földszinti közös térhez észak-kelet felől kapcsolódik az inkubtorház, amely egy startupok számára inspiratív tér. Az inkubátorház szuterénszintjén a startupok igényei szerint berendezhetnek különféle műhelyeket. A startup-irodaterek és a közös terek a földszinten egy új, belső, udvart ölelnek körbe, mely a gazdag, publikus városi szövetben nyújt a munkavégzésnek inspiráló, privát helyet.
Bejáratok
A csarnok folytonos köztere átjárható, nyitott. Kitüntetett bejárata nincs. Az egyes egységek a csarnoktérről érhetők el, működésük esetén a csarnok további területei megközelíthetők, bejárhatók ugyanakkor az egyes funciók védett területeinek zavartalan működése biztosított. A kollégium három oldalról – a csarnok felől, a Nagyvásártelep Épületegyüttes Útja felől és a Lineáris park felől – is megközelíthető.
Közlekedés
A gyalogosbarát, autómentes és kerékpáros közlekedést előtérbe helyező városépítészeti koncepcióval összhangban a kollégiumban kerékpártárolót helyezunek el a kerékpárúthoz közel, a földszinten. Az így létrejött kis alapterületű, de nagy kapacitású tárolókban két oldalról megközelíthető módon kialakítva lehetséges száz kerékpár kényelmes elhelyezése.
Anyaghasználat
A csarnoktérben az időjárás hatásaitól védve fa- és üveg felületek kerültek. A fa ideális választás: az egyik legkisebb karbonlábnyommal rendelkező anyag, melyet széleskörűen újra lehet hasznosítani, továbbá a megjelenő fa felületek egyfelől oldják a csarnoktér szürkés beton, karakterét másrészt emberközelisége, természetessége pozitívan hat a közérzetre.
Homlokzatképzés
A kollégium homlokzatát hártya szerűen világos színű, újrahasznosított polikarbonát lamellázattal burkoljuk. A világos szín lehetővé teszi, hogy a homlokzat kevésbé nyelje el, majd sugározza ki a nyári meleget, ezáltal környezetében élhetőbb közterek alakulhatnak ki.
Építész tervezők:
Deichler Tímea
Jakab Dániel
Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem)
Építész munkatársak:
Kolossváry Bernadett
Kovács Regina
Gaál Renáta
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
