Színes, kreatív, gazdag jelentéstartománnyal bíró utcabútorok kerültek az Európai Kulturális Főváros címre készülő Veszprém Haszkovó lakótelepére.
Kreatív óriásbútorok értelmezik újra a lakótelepek hiányosságait a veszprémi Haszkovó lakótelepen. A kiállítást a Paradigma Ariadné építésziroda szervezte a Veszprém-Balaton 2023 támogatásával.
Múlt pénteken nyílt meg, és még két hétig látható az a köztéri kiállítás, amelynek keretében öt ország (brit, görög, olasz, spanyol és magyar) építészei terveztek öt óriási és játékos bútort. Minden objekt értelmezi és kiegészíti a modern lakótelepek építészeti hiányosságait. Olyannyira, hogy a veszprémi Haszkovón – az ország egyik legnagyobb, fénykorában 40, mára 20 ezres lakótelepén – valóban elkezdték használni a helyiek a bútorokat.
„A modern lakótelepek mostohák. A Haszkovó is az – írja a kiállítás hátteréről a Paradigma Ariadné. – Történetük egybeforrott az élhetetlenséggel, szürkeséggel, lélektelenséggel. Lehet szürke és élhetetlen valami, ami húszezer ember otthona? Lehetséges, hogy ezek a sztereotípiák csak meggátolnak minket abban, hogy valódi városként tekintsünk ezekre a lakótelepi negyedekre és ezzel kreatív ötletekkel egészítsük ki őket?”
Aldo Rossi olasz építész 1966-ban megjelent könyve, „A város építészete” a modernizmus hosszú kifutása után egyik elsőként hozta be újra az építészeti közbeszédbe a történelmi idő és a közösségi emlékezet problémáit a város identitásának meghatározásában. Amely megközelítés lehetővé tette, hogy értelmezzük a modern városok, így a lakótelepek hiányosságait.
A lakótelepek hiányát szenvedik a Rossi szerint városi műtárgyakként értelmezett elemeknek, amelyek többek mint lakó, vagy középületek, többlettartalmuk van.
A Design Hét Veszprém apropóján létrejövő kiállítás célja, hogy öt óriási és játékos bútor segítségével megpróbálja kiegészíteni a modern lakótelepek építészeti hiányosságait Aldo Rossi gondolatai nyomán, és bizonyítani, hogy a Haszkovó is ugyanolyan városnegyed, mint akár Veszprém belvárosa, éppen csak nem jöttek létre azok az elemei, amikre szívesen emlékszünk, olyanok mint Veszprémben a „zsuzsi szobor”, az „óra” vagy a „tűztorony”, vagy Budapesten a „fényestökű lovasszobor”, a „gödör” vagy a „szabi híd”.
Az október végéig megtekinthető kiállítás tehát ezek pótlására tesz kísérletet, de több is annál: az öt objektum mindegyike többletjelentést hordoz, szimbólumokkal dolgozik, gesztusokat tesz, találkozási pontot kínál – ezért is kaptak ilyen egyszerű, lényegretörő nevet. A bútorok között audioguide vezeti el a látogatót. A hanganyagok a lakótelepek létrejöttének történetét, a posztmodern építészet kiútkereséseit, és a kortárs szelfikultúra építészetre történő hatását tárja fel a látogatók számára. Minden szobor oldalán megtalálhatóak a legfontosabb információk, de akár kényelmesen, a neten is elolvashatjuk őket (lásd a cikk végét). Nézzünk bele a kiállításba itt, hogy pontosabban lássuk, miről is van szó:
Lehetséges-e úgy szemlélni egy romot, hogy az idővel nem számolunk, azaz a rom öregségét nem vesszük figyelembe? Lehetséges-e egy egyértelműen a történeti építészethez köthető formának – lásd a rom-szerű forma – modern identitást és funkciót adni?
A Paradigma Ariadné a „modern romnál” négy olyan szék keresztmetszetének töréseit vette alapul, amelyek a modern kánon részei és amelyeket modernista építészek terveztek. Gerrit Rietveld „Vörös és kék” székjét, Alvar Aalto „Paimio” székjét, Breuer Marcell „Wassily” vagy más néven „B3” székét valamint Charles és Ray Eames leghíresebb heverőjét.
Mindez elsőre nyilván nem esik le így, részleteiben, ugyanakkor a napsütéses őszben a házak közt sétáló diákok magától értetődő természetességgel ültek le a rom széket formáló részeire.
A spanyol MAIO iroda terve ad valamit a területnek, ami nagyon hiányzik: a vizet. Vagy a víz illúzióját. Vagy eső után valódi vizet.
  |
Edward Crooks tervező a gyerekkora titokzatos tornyát – egy nagyobb épület töredékét – idézte meg, amely valós funkció nélkül is képes volt egy közösség életének szervezőerejeként jelen lenni. Veszprémben egy velencei harangtorony csúcsának önálló elhelyezésével faragott építészeti rímet a gyerekkori emlékhez.
  |
Nem véletlenül lila: a lila a sóvárgás színe, ahogy Crooks írja:
„Az épületbe belépve a szűkös falak között eltűnik az ember a kíváncsiskodók szeme elől – mindez pedig szükségszerű meghittséget eredményez, és tökéletes helyszínt biztosít az első csókhoz, amelyre mindketten vágytok, mégis túl bátortalanok vagytok belevágni.”
A görög Point Supreme tervezte arc „a Haszkovó hatalmas nyitott területét egy egészen apró épülettel egészíti ki: egy szobával. A szoba emberi arcként mutatja be magát, egyértelművé téve barátságos mivoltát, és a szó szoros értelmében úgy tűnik fel, mint egy barát, akire mindig lehet számítani és aki hajlandó találkozni is velünk ”.
  |
Ez az egyetlen építmény az ötből, amely direktben idéz meg egy nagy elődöt: homlokzatát Jamasita Kazumasza 1974-es házától kölcsönözte.
Stratégiai helyen fekszik, a játszótér mellett, hogy „bátorítsa az optimizmust, a játékosságot és a tapasztalatokra kész viselkedést, felszabadítva a mindennapi életet a megszokott tevékenységek sorozata alól a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt” – írja a Haszkovo.eu.
„James Stirling Haslemere-ben épült Olivetti képzési központjának egy 1:1 méretarányú töredéke. Az intervenció rámutat azokra az építészeti elemekre, amelyek teljes mértékben hiányoznak a Haszkovó lakótelepről – fejti meg a bútort a Paradigma Ariadné. – Néhány lépcső és oszlop, ezek tetején pedig egy túlméretezett oszlopfő – ezek az elemek tagolják Stirling épületének előcsarnokát, amelyet a Haszkovó lakóteleppel egy időben terveztek.”
Ám hogy mennyire tág az értelmezés tere, azt a gyakorlatban láthattuk: a nézelődők azonnal szónoki emelvényként kezdték használni, az egyikük pedig megjegyezte: „Íme a Haszkovó Hyde Parkja”.
A kiállítás végeztével szavazást tartanak majd, hogy melyik bútort szeretnék a lakótelepen élők „megtartani” és melyiket ajándékoznák oda Veszprém más kerületeinek.
A hangzó anyagok ezeken a linkeken érhető el:
http://www.haszkovo.eu/#/
http://www.haszkovo.eu/#/arc
http://www.haszkovo.eu/#/medence
http://www.haszkovo.eu/#/toronyegy
http://www.haszkovo.eu/#/toronyketto
http://www.haszkovo.eu/#/rom
Kiállító építészek:
Edward Crooks (UK) - https://www.edwardcrooks.co.uk/tagged/news
Point Supreme (GR) - http://www.pointsupreme.com/content/
Supervoid (IT) - http://www.supervoid.eu/
MAIO (ES) - https://www.maio-architects.com/
Paradigma Ariadné (HU) - https://paradigmaariadne.com/
Szervezők: Paradigma Ariadné, Veszprém-Balaton 2023 Zrt.
Kurátorok: Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid
Grafika, webdesign: Császár Adrienn
Code: Erő Júlia
Audio guide copywriting, szerkesztés: Német Szilvi
Audio guide, fordítás: Adele Eisenstein
Hang designer: Bertók Márton
Magyar hangok (megjelenési sorrendben): Kovács Kristóf, Huth Júliusz, Árkovics Lilla, Német Szilvi,
Csóka Attila Róbert, Német Szilvi, Keresztes János, TTS, Keresztes János, Német Szilvi
Angol hangok (megjelenési sorrendben): Ian Cook, Gorana Misic, An American Girl, Szilvi Német,
Esther Holbrook, TTS
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
