Szakmai beszélgetés a lakóépületek energiahatékonyságáról.
A lakóépületek energiahatékonyságáról rendezett szakmai beszélgetést a Magyar Közlekedési Klub a Levegő Munkacsoport közreműködésével. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) beszámolt a beszélgetésről, amelyen az egyesület egyik munkatársa, Beleznay Éva is részt vett.
A bő kétórás online beszélgetés résztvevői több nagy kérdéskört tárgyaltak, és mindegyiknél szembetűnő volt, hogy nincsenek kész válaszok, az energiahatékonyság tekintetében minden eset egyedi, rengeteg szempontot kell mérlegelni, és figyelembe kell venni az egyéni igényeket. Így például nincs nyomdakész válasz arra, hogy egy családi ház, lakópark vagy társasház karbonlábnyoma kisebb, mert nemcsak az adott épület műszaki színvonalától függ, de benne lakóktól is. Ha egy négytagú család tagjai az agglomerációból járnak Budapestre dolgozni és tanulni mindennap, akkor a közlekedés révén akkor is megnő a család energiafelhasználása, ha egyébként akár passzívházban laknak.
Teljesíthetetlen klímacél
Energiahatékonyság szempontjából nyilván az újépítésű lakások lennének jobbak, de reálisabb felújításokat végrehajtani – csakhogy ez nem a kellő ütemben történik. Beleznay Éva elmondta, hogy a korszerű épületállományhoz szükséges háromszázalékos éves épületfelújítási rátát messze nem érik el az európai országok. Itthon „egy százalék alatt kullogunk”, míg másol is csupán az egy százalék körüli érték a jellemző. Vagyis, ha így folytatjuk, a 2050-re tervezett karbonsemlegességet nem tudja elérni a szektor. Ezen kívül
„az épületállományunk 95 százaléka nem éri el azt az energiahatékonysági szintet, ami elvileg idén januártól előírás lett volna.”
A hőszigetelés és a fűtés témakörénél Csoknyai Tamás (BME) nagyon káros tendenciának nevezte a direkt elektromos fűtések terjedését, mert a hazai áram-előállítás hatásfoka mindössze 30-40 százalék között van, így hiába 100 százalékos hatásfokú elvileg egy modern villanyradiátor. Beleznay Éva beszélt a Magyarországon is elérhető újrahasznosított hőszigetelésekről, amelyeket ugyan nehezebb megtalálni, mert kisebb cégek termékei, de környezetkímélőbbek.
Veszélyes az 50 nappal hosszabb nyár
A beszélgetés végén az épületek hűtési igényének jogossága került szóba. Mint Szegfalvi Zsolt (Habitat for Humanity) elmondta, Magyarországon a századelőhöz képest 50 nappal hosszabb a nyár, ezért mind jogosabb igénnyé válik a hűtés is, megoldásnak pedig a kérdéskör szabályozását tartja. Ehhez Beleznay Éva hozzáfűzte, hogy egyre több olyan időszak van, amikor éjszaka sem hűl 20 Celsius-fok alá a hőmérséklet, ami nagyon veszélyes az emberi szervezetre, vagyis immár jogos igény a hűtés, ezen kívül kiemelte a zöld-kék infrastruktúra – zöldtetők, fák, vízfelületek – klimatizáló hatását, ami koránt sem csupán energetikai szempontból előnyös.
Beleznay Éva felhívta a figyelmet a helyi önkormányzatok energetikai tanácsadó irodáira is, amelyek a jogi, műszaki, pályázati kérdésekben segíteni tudják az érdeklődőket, és elmondta, hogy a közeljövőben Magyarországon is várható a felújítási útlevél bevezetése, ami azoknak segít, akik egyszerre nem képesek a teljes felújítást elvégezni.
(Borítókép: a szegedi geotermikus távhőrendszer építése, illusztráció)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
