Az emlékműpályázat legjobb helyezést elért tervei.

A nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélésének és az emlékezetpolitikai konszenzus formálásának céljából Budapest Főváros Önkormányzata szakmai és civil szereplők bevonásával indított több pilléren álló projektet, amelynek végső célja, hogy a háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelyet kapjanak a magyar fővárosban. A 2B Galériában március 9-től látogatható kiállításon a szakmai zsűri által a 36 beérkezett tervezetből a legjobbnak ítélt pályaműveknek a makettjét lehet megtekinteni.


A megnyitón kerekasztal-beszélgetés keretében a Háborúkban megerőszakolt nők budapesti emlékművének előkészítését célzó Elhallgatva – A háborús erőszaktétel története és megjelenítése című tanulmánykötet is bemutatták, a kiállításon pedig a zsűri által dobogósnak ítélt pályamunkák mellett további három pályamű kicsinyített mása is helyet kapott. A hat pályázatban közös, hogy egyszerre reflektálnak a múltra, a jelenre és mutatnak utat egy olyan jövő felé, amely nem fordul el szemérmesen a háborúk női áldozataitól.
 

I. HELYEZETT pályamű – Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete
Alkotók: Németh Ilona, képzőművész; Mészáros Gabi, építész; N. Tóth Anikó, író, költő

Az alkotás helyszíne a Hunyadi János úti foghíjtelek, amely a mű megjelenésével az emlékezés bejárható terévé válik. Az emlékműterv megkettőzi a meglévő betonfalakat, ezzel teszi tapinthatóvá a hiányt, s a teret a női szenvedés helyszíneként azonosítja. A látogató a támfal és másolata között egy folyosószerű térbe jut – ez lehet az elvonulás, a gyász helye. Az alkotás fontos eleme a gyógyítás kertje, illetve a traumára utaló szövegtöredékek együttese.
 

 



II. HELYEZETT pályamű – Szőnyeg alá seperve
Alkotó: Szilágyi Erzsébet

Az üres telken egy gyógynövényekkel beültetett kert közepén erőszak nyomait viselő fehér női hálóingek láthatóak – üveglap alatt, a föld alá helyezve. A néző azonban először csak a „leletet” körülvevő kertet észleli; pozíciója a távoli szemlélő és a résztvevő között ingadozik, e kettő között kell döntenie. Az emlékmű terében szemtanúvá válik – belehelyezkedése nélkül az emlékeztetés nem lép működésbe.
 

 



III. HELYEZETT pályamű – Palackposta
Alkotók: Monory Rebeka, Kund Iván Patrik

A Margitszigeten egyszerre funkcionálna emlékhelyként és a témáról összegyűjtött történetekhez vezető online elérésű platformként. Része a Dunában időről időre eltűnő emlékoszlop, egy bejárható út és maga a Duna is, mint az emlékezet metaforája. Az alkotást az egyszeri nézői jelenlét mellett az évente köré szervezett események teszik emlékművé.
 



TOVÁBBI KIEMELT ALKOTÁSOK:

Kariatidák
Alkotók: Vadász Bence, Vadász Balázs, Kaszap Ákos

Az emlékmű gondolati alapját a nőalakokként megformált ókori oszlopok alkotják. A kariatidák egy értelmetlen építményt, egy hatalmas tömböt hordoznak. A tizenkét nőalak sorsa változtathatatlannak, megpecsételtnek és elviselhetetlennek tűnik, terhüket mégis rezzenéstelenül hordozzák. Az óriási kubus alján a Prédikátorok könyvéből áll idézet erőszakról és szenvedésről.
 



Elhallgattatva
Alkotó: Biró Eszter

A Margitszigetre tervezett alkotás Ovidius Átváltozások című művéből indul ki. Huszonöt magaságyásban virágok mellett fülemüléket és füsti fecskéket ábrázoló porcelánfigurák jelennek meg. A porcelánok megfestését az alkotó közösségi tevékenységként gondolta el, ezzel újabb résztvevőket bevonva az emlékezés és emlékeztetés folyamatába.
 



Megtört csend
Koncepció: Kardos Vera, Kiss Attila; közreműködik a Soharóza kórus

Az audiovizuális emlékművet a tervezők a Hunyadi János útra komponálták. Fák között, koncentrikusan elhelyezett körívek egy földből kibukkanó félgömböt ölelnek körül, amely a Hold sötét oldalát jeleníti meg. A holdkráterekből folyamatosan ének hallatszik, amely a Hold fázisaihoz igazodva napról napra változik, a teljes csendtől a kórusénekig.
 

 

A kiállítás helyszíne: 2B Galéria (1092 Budapest, Ráday u. 47.)
Nyitvatartás: kedd-péntek: 14:00-18:00, szombat: 10:00-18:00
Megtekinthető: 2022. március 9-től április 8-ig

 

További információk a kezdeményezésről, a kötetről és a kiállításról a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete projekt weboldalán olvashatók.

 

Forrás: sajtóanyag




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nők az Építészetben | Csillag Katalin, a 3h vezető építésze

Nők az Építészetben | Csillag Katalin, a 3h vezető építésze

„A figyelemfelkeltés egyik lehetséges eszköze a jelállítás”

Az emlékezés szótlan helyei

Az emlékezés szótlan helyei

Készül a Hetedik Műterem budapesti gettónak szentelt emlékműve – a burkolatba rejtett jelek állítanak emléket a gettó hajdani határainak

A háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelye

A háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelye

Makettkiállítás 2.0 a Virág Benedek Házban.

Hirdetés