A posztmodernt éltette, a modernizmust eltemette.
Nyolcvanéves korában elhunyt Charles Jencks építész, tájépítész, aki leginkább építészkritikai, építészetelméleti írásaival hívta fel magára a figyelmet. Eltemette a modernizmust és éltette a posztmodernt, melyet A posztmodern építészet nyelve című munkájában körvonalazott. Úgy vélte, a modern építészet 1972. június 15-én délután 3 óra 32 perckor elhalálozott.
Charles Jencks 1939 június 21-én született Baltimore-ban, Maryland-ben, angol irodalmi diplomát szerzett a Harvard Egyetemen, mielőtt az építészetet kezdte volna tanulmányozni a Harvard Graduate School of Design-ban. 1965-ben szerzett diplomája után Angliába költözött, ahol építészettörténeti PhD-t végzett a londoni University College-ban.
Jencks doktori disszertációja a Modern mozgalmak az építészetben című 1972-es könyve volt. Ezt követően írta meg a A posztmodern építészet nyelve (The Language of Post Modern Architecture) című munkáját, amelyben a a modernizmus után létrejött építészeti stílusirányzatokat vizsgálta és kategorizálta. Ebben a könyvben Jencks kifejtette azon nézetét, hogy míg a modern építészet a síkokból és a derékszögből építkezik, a posztmodern építészet a természettel, az emberi elmével és testtel, valamint a városi környezettel összefüggésbe hozható alakzatokat részesíti előnyben.
Jenks úgy vélte, hogy a modern építészet meghalt St. Louisban, Missouri államban, 1972. június 15-én délután 3 óra 32 perckor, amikor a hírhedt Pruitt-Igoe-tervnek, még inkább egyes betontömbjeinek, dinamittal megadták a kegyelemdöfést.
A lakótelep a Modern Építészek Nemzetközi Kongresszusa (CIAM) leghaladóbb gondolatai szerint épült, és tervezése idején, 1951-ben díjat nyert az Amerikai Építészeti Intézettől (AIA). Lakói azonban alig két évtized alatt tönkretették, így lett romba döntés a sorsa.
Forrás: Tervlap.hu
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
