Életének 91. esztendejében, családja körében érte a halál
2024. március 3-án, vasárnap délután, 91 éves korában családja körében elhunyt Vadász György, Ybl-, Kossuth- és Príma Primissima díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzet Művésze - adta hírül a fia, Vadász Bence építész a facebookon. " Az egyik utolsó, szívvel- és lélekkel alkotó polihisztor távozott." - fogalmazott Vadász Bence. Az OCTOGON szerkesztősége tisztelettel búcsúzik generációjának kiemelkedő képviselőjétől.
Apám, Vadász György Ybl-, Kossuth-, Príma Primissima Díjas építész, a Nemzet Művésze. Mindent tud, amit az Építészetről tudni-, de főleg ÉREZNI lehet, - mindent járatlan utat kipróbált, - minden formából építkezett már! Nem „tudós építész”, nem részletekbe menő Baumeister, - szinte csak az építészet által kiváltott érzelmek érdeklik! Nincs kizárólagos saját „ösvénye”, - örök újrakezdő, útkereső! Nincsenek kőbe vésett saját stílusjegyei, az „értők” számára mégis felismerhetőek kicsiny munkái és nagyszabású alkotásai egyaránt. Mert vannak Jelei! De az Ő kéznyomai nem megfogható-, lerajzolható, vagy lefotografálható-, ismétlődő építészeti gesztusok, vagy csak-rá-jellemző szerkesztési elvek – hanem szeretetet sugárzó kompozíciók és részletek, - komikus-, drámai-, vagy épp gyermekien naiv és bájos képek és nézetek és színek és díszek.
Építészeti munkásságára ezért az eklektika jellemző. A jó értelemben vett, összegző és mindig más: Eklektika. És a személyiségéhez oly közel álló Romantika. Bár apai ágon genetikusan is vonzódik a Bauhaus formavilágához, szereti a modern vonalvezetést (Beregszász úti Új Bauhaus társasházak – 1997-1998 - Miltényi Miltenberger Miklóssal, Váncza Lászlóval, Király Noémival és Ádám Ildikóval), - ugyanakkor fejet hajt a tornácos parasztházak ihlette népi építészet előtt (Szigligeti nyaralók 1970, és 1993 Basa Péterrel). Izgatja a látszó nyersbeton durvasága (Bp. Jókai tér Medosz székház – 1975- 79 - Mészáros Endrével), de nem fél zsolnai kerámiával burkolni modern épületeket (Bp. II. Árnyas úti diplomata lakóházak – 1971-72 - Perczel Annával) sem. Csinál „izmusokba” besorolhatatlan, nőtt jellegű „szikla-építészetet” (Gellért hegyi víztározó – 1975-81 - Széll Andrással), de boldogan és hittel komponál már-már az „organikus építészet” alkotásai közé sorolható „nemzeti lelkületű” épületet is (Hannoveri Expo magyar pavilonja – 1999-2000 - Basa Péterrel és Fernezelyi Gergellyel). Tud precíz, pontos és konstruktőri módon, bonyolult funkcionális rendszereket összehangolva komoly középületeket szerkeszteni (Tétényi úti kórház – 1971), - de örömét leli az apró, „üzenettel bíró” szoborszerű építészeti jelek-, kultikus terek megformálásában (Sénye – 2002 - „Isten Kemencéje” ökumenikus Kápolna).
Ha a funkció megköveteli, tervezőasztalán zabolátlanul és szabadon szaladnak vonalai a skicc-pauszon, használja az aszimmetriát (Erdőalja úti családi ház – 1976-77, - RAM Colosseum – 2008-2011 – Kováts Miklóssal és Vadász Balázzsal), - de bevallottan vonzódik a szimmetriához, sőt az alaprajzilag végletekig leegyszerűsített, képletszerű alapformákhoz, a négyzethez és a körhöz (Sénye Kápolna, Szentendre Barackvirág úti Saját Háza stb.)
Dolgozott műemlék épületeken, felújítva és megőrizve azokat (Gellért Pezsgő Fürdő – 1975- 79 – Fohl Mártával), - de műemléki környezetben emelt új foghíj épületei (Székesfehérvári un. „Polgár Házak” – 1994 – Váncza Lászlóval és Miltényi M. Miklóssal) még izgalmasabb kihívást jelentettek számára. Tervez városi léptékű beépítéseket, szereti településtervezési feladatokat is (Zalaegerszegi városközpont un. „Csipkeházak” 1976-80 – Horváth Judittal, majd 1991-től Tekeres Ildikóval, Baja városközpont lakóépületei 1986-90 Nánay Évával és Specker Attilával, Pásztói városközpont 1991-93 Ádám Ildikóval és Vadász Bencével stb.), - mégis a másik véglet – a képzőművészeti alkotás, szobrászművész barátokkal (Mohács Nemzeti Sírkert, Muhi csata emlékhelye, József Attila emlékmű: „A Dunánál”, Gábor Áron Emlékmű Pasaréten, Szent István Emlékmű Somló-hegyen stb.) ami igazán izgatja. Olyan szobrász szerzőtársai-barátaival voltak-vannak közös, nagy sikerű munkái mint: Kő Pál, Melocco Miklós, Marton László, Kiss Sándor, Lessenyei Márta, Bencsik István, vagy Tóth Béla.
Talán csak a végletekig letisztított „minimalista” stílus nem található meg palettáján, nem azért mintha nem lenne képes a dolgokat sallangmentesen, csak a leglényeget mutatva látni és láttatni, - de talán ezt a megfogalmazási módot túl száraznak, érzelemmentesnek érzi – Neki pedig lételeme az érzelmek közvetítése. Fontosnak tartja, hogy egy épület funkcionálisan tökéletes legyen, hogy „működjön”, - de vallja: „A Szépség is egy funkció!” Apám Vadász György tehát tagadhatatlanul Reneszánsz Ember. Nagy szívvel, - csapongó fantáziával, - besorolhatatlan, mindig változó építészettel, - nagy, romantikus gesztusokkal és korlátokat nem ismerő emberi- és szakmai virtussal.
forrás: Vadász Bence DLA értekezés, 2016
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
