Hallgatói tervek Tatabányára
Nem mindennapi együttműködés valósult meg Tatabánya Önkormányzata és a BME Lakóépülettervezési Tanszéke között. A hallgatók két féléven át terveztek a város különböző helyszíneire valós problémákra és igényekre választ adó, előremutató szellemben fogant közösségi és lakóépületeket. Az első félév eredményeit, a slow-life építészet tanulságait korábban összefoglalta oldalunkon a tanszék két témavezetője, Nagy Márton és Dankó Zsófia. A idei félév eredményeit, illetve a teljes programot októberi témánk, a Fenntarthatóság jegyében az ötletgazda és kezdeményező, Varga Tamás DLA, egyetemi docens mutatja be, aki szintén közreműködött témavezetőként is.
Oktatás-kutatás-partneri kapcsolatok, építészként oktatás-alkotás-közéleti szerepvállalás…ez a hármas szerepkör határozza meg évek óta egyetemi oktatói tevékenységünket. Az oktatási piacon, az egyetemi képzésben tapasztalható verseny, a hallgatókért folyó küzdelem kikényszerítettek egy olyan tevékenységet oktatói és alkotói munkánk mellett, mely szakmailag és financiálisan is lehetőséget teremt legalább a tanszékünkön folyó képzés színvonalának megtartására, növelésére. Egy pályafutás egyszer csak elérkezik oda, hogy a munkásság megismerése mellett a partner a közös szakmai út és munka elismeréseként komoly bizalommal fordul az alkotó-oktató építész felé.
Városfejlesztési problémáit, fejlesztési stratégiáinak nehézségeit tárja elé, melyek beavatkozásra várnak, építészeti ötletek hiányában a település fekete foltjai, a fejlődés akadályai
Ez történt Tatabányán is. Személyes kapcsolatom révén jött a felkérés Tatabánya Megyei Jogú Város főépítészétől, Földi Zoltántól egy esetleges együttműködésre az Önkormányzat és a Lakóépülettervezési Tanszék között. A város vezetőivel az első bemutatkozó találkozások során a kölcsönös megismerést követően érzékelhető volt mindkét fél részéről a szándék a közös együtt dolgozásra. Ennek már „csak” a megfelelő formáját kellett megteremteni, mely egy alapítványi támogatás keretében megkötött együttműködési megállapodás lett, első körben egy szemeszterre, nem kizárva a lehetőségét a még egy félévvel történő meghosszabbításnak.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a város feltáratlan lakhatási lehetőségeinek kiaknázására városfejlesztési stratégia létrehozásába kezdett. A stratégia célja, hogy a lakóterület fejlesztéssel kapcsolatos várospolitikai döntések megalapozásához szakmai iránymutatást nyújtson: a helyi identitás növelés és közösségépítés, a szociális és bérlakás program felépítése, az innováció – inkubáció – infrastruktúra fejlesztés, a fiatalok helyben tartása területeken. A lakhatással kapcsolatos fejlesztési stratégia mellett hasonló fontosságú lett a településen hiányzó és szükséges közösségi funkciók feltárása, elhelyezése és megtervezése is.
Az együttműködés keretében a projekt alapú oktatási módszernek köszönhetően megvalósulhatott az oktatás-kutatás-partneri kapcsolatok egyesítése, mely az egyetemen a tervezési kurzusok minden szereplője részére komoly inspirációt jelentett, az önkormányzat részére pedig iránymutatást nyújtott távlati céljai megfogalmazásához és eléréséhez.
Mindezekről a végleges megállapodást megelőzően az Önkormányzat részéről sok vezetőt meg kellett győzni, különböző bizottságok tagjait és vezetőit, a képviselő testület tagjai elé kiállni, s a közös program előnyeit bemutatni. Az egyetemi oktatásunkat a politikától mentesen végezzük. Itt, ebben a környezetben mindenképpen nagyon komoly eredménynek érzem, hogy a város teljes vezetése elé tárt program politikai hovatartozástól függetlenül egyhangúlag került elfogadásra. A korábbi szkeptikusok is meglátták benne a város jövője szempontjából azokat az előnyöket, melyek a fejlődés lehetőségét hordozták.
A program kölcsönös elfogadtatása szempontjából ugyanilyen, ha nem nagyobb feladatnak tűnt a tanszéki oktató kollégák meggyőzése.
Tatabánya szürke, a szocializmusból bennünk ragadt emléke szükségessé tette, hogy le tudjunk porolni bizonyos, a várossal kapcsolatos sztereotípiákat, s el tudjuk helyezni ezt a települést egy inspirálóbb helyre mentális térképünkön.
Kellett ezt azért, hogy minden oktató megtalálhassa a vonzó tervezési helyszínt és feladatot a rábízott hallgatók számára. Időt, energiát nem kíméltünk, de meg lett az eredménye, hiszen az első szemeszterben a kiválasztott helyszínek és feladatok hallgatóink részére és az oktatók számára is tartalmazták az előzetes elvárások tervezési szempontjait.
Fontos volt ehhez a közös helyszíni kirándulásunk. Emlékezetes kép, amikor a csuklós buszok megérkeznek Tatabányán a színház elé, s közel 300 építész hallgató és oktató lepi el az épületet, vagy amikor megérkeztünk Felsőgallára, s a megadott forgatókönyv szerint nyakunkba vettük a városrészt, majd este megfáradva vártuk szintén közösen Budapest felé a vonatot, melyen talán többen is, már a tapasztalt élményeket osztottuk meg egymással.
Minden műterem különböző módszerekkel, de nagy erőkkel vetette bele magát a munkába és már a vázlatterv bemutatás alkalmának is különleges atmoszférája kerekedett. Magas színvonalú tervek születtek már ebben a tervfázisban is, bizonyosan köszönhető ez a bemutatást még jobban inspiráló polgármesteri, területi képviselői és főépítészi látogatásnak. Nem volt szokás eddig ilyen kidolgozottságú terveket látni, kapni ebben az időszakban.
Érzékeltük, láttuk, hogy a valós feladat, a közösség élménye, a rengeteg külsős oldalról érkező impulzus, segítség, információ tartalmilag is beépül a hallgatók gondolkodásába, megjelenik, leképeződik az építészeti tervekben.
A Lakóépülettervezés 2. című tantárgyunk keretében a felsőgallai, sváb eredetű, közösségi életét és falusias karakterét máig megőrző településszövetben kiválasztott foghíjtelkek beépítésén keresztül vizsgáltuk a terület jövő beli lehetőségeit. A terület a topográfiai adottságának és úthálózatának köszönhetően nagyon változatos, a hagyományos hosszú, nadrágszíj telkek mellett saroktelkek, lejtős, néhol sziklában végződő, kis alapterületű, vagy zsákutcákkal feltárt zárványtelkek vegyes képét mutatta. A sokféle lehetőség egyszerre adhatott modellértékű és helyspecifikus megoldásokat.
Négy témakörben tematizáltuk a félév tervezési alapelveit: Lakozás és életformák; Település és strukturáltság; Tájtól a kertig; Lépték és karakter. A témák egyszerre tartalmaztak lehetőséget a vidéki lakhatási formák vizsgálatára, továbbgondolására és a kortárs lakóépülettervezés szempontjainak elsajátítására, értelmezésére.
Az őszi félév másik tervezési feladatában a tervezési specializáción lévő, negyedéves hallgatók a Bánhidai Erőmű hűtőtó területén aktívan jelenlévő horgász szabadidős tevékenység figyelembevételével a tó körüli kisléptékű középületek tervezését kapták, alapvetően szabadidős, rekreációs és sport tevékenységű funkciókkal. A tervezés a helyszínen talált hangulatoktól inspirálódva indult. A hallgatói fotókon látszó kuszaság, sokféleség ellenére érzékelhető volt már ebben a fázisban, hogy a területnek hasznos építészeti értékei vannak. A tervezett építmények nagysága a területet jelenleg használó közösség léptékéhez lett igazítva, hogy ezzel is elősegítsük a terület megújulásának lassú, természetes módon generált folyamatát.
A félév végi kipakolás, tervbemutatás – az energiaválság miatti korlátozások miatt – hideg, zord körülmények között, a fűtetlen Központi Épület 3. emeletén zajlott, külön engedéllyel, azonban fantasztikus hangulatban. Hallgatóink teljesítménye minden várakozást felül múlt, mindenkinek melegséggel feltöltve szívét, lelkét, aki a „legkisebb” munkát beletette ebbe a projektbe. Nem is lehetett kérdés, hogy ezt a tervanyagot ki kell vinnünk az egyetem falain kívülre, be kell mutatnunk a tervezési helyszínen élőknek, az ottani szakembereknek, a város vezetőinek. A már említett különböző szempontok szerint tematizált, legjobb terveket összeválogattuk, kiadványt szerkesztettünk belőlük, melyben az oktató kollégák szakmai véleményüket megfogalmazva értékelték a féléves munkát.
Tatabányán a Tulipános Házban egy kiállítás és mini konferencia keretében mutattuk be a projekt produktumait. Soha ilyen nagy létszámú résztvevő nem tekintette meg tanszékünk eredményeinek prezentációját, mint itt, akkor Tatabányán. Soha ennyi gratulációt és elismerést nem kapott hallgató és oktató, összességében a BME Lakóépülettervezési Tanszéke, mint ott és akkor és az eseményt követő sajtómegjelenésekben.
A szemeszter során sok rétegben nagyon magasra szárnyalt a projekt íve, mely a település szempontjából hasznosítható, kortárs beavatkozásokat mutatott be, építészeti javaslatokat sorakoztatott fel. Fluid, önterülő módon terjedt több, mint 1500 ember számára helyezte Tatabánya települést egy egészen más dimenzióba, s megteremtette Tatabányán a kortárs építészeti magatartás beágyazódásának lehetőségét.
Olyan szemléletformáló erővel bírt a bemutatott eredmény, mely látható és hallható volt a városvezetők aktuálisan akkori és későbbi megnyilvánulásában is. A hallgatók szempontjából a valós, projekt alapon feldolgozott feladaton keresztül az alkotói szabadságuk teljes kiteljesedését tette lehetővé. A megélt sikerek pedig további egyetemi éveiket alapozhatták meg szárnybontogatásuk folyamatában. A tanszék szempontjából új dimenziókat nyitott meg a külsős intézményi és gazdasági támogató szereplők bevonásának szükségességét és lehetőségét tekintve, illetve az együttműködés módszerének kidolgozásában jelentett óriási tapasztalatot.
Az őszi szemeszter sikereire alapozva a város még egy félévre együttműködési megállapodást kezdeményezett a tanszékkel, más tervezési helyszínekre, más tervezési programokkal, de hasonló várakozással. Az önkormányzati képviselőtestület elé terjesztett újabb együttműködés kereteit már nem kellett különösebb szakmai indokokkal alátámasztani. Az előterjesztéseket összeállító, bizottságokat vezető képviselők a tőlünk hallott és kapott építészeti indokok, érvek, szempontok és tapasztalatok felsorakoztatásával győzték meg képviselőtársaikat, s szavaztak közösen, szintén egyhangúan a program folytatása mellett. Az építészeti kultúra terjedése, a kortárs szemlélet térnyerése vált tapinthatóvá az együttműködés eredményeként.
A város vezetőivel közösen mértük fel, hogy a település más részein, de ugyanúgy szükség lenne friss, fiatalok által összeállított programokkal olyan jellegű építészeti beavatkozásokra, melyek összhangban vannak az integrált városfejlesztési stratégiákkal, a település jövőképével. A legmarkánsabb mottó ebben a kontextusban a fiatalok helyben tartása és a lakhatás lettek. A kiszemelt tervezési terület pedig Tatabánya Újváros része.
A sokkal összetettebb, komplex építészeti szemléletet igénylő feladatot az alapképzést követően, már a tervezői specializáción lévő negyed és ötödéves hallgatók számára ajánlottuk a Komplex Tervezés 1. és a Diplomatervezés című tantárgyaink keretében. Az oktatási módszer nem tért el a korábbi szemeszterekben alkalmazottaktól. A tanszékünkön működő három műhelyben – Szociális Lakhatás Műhely, Kraft Műhely, Fenntartható Lakhatás Műhely – a féléves munka a hely megismerésével, városépítészeti és építészeti összefüggéseinek feltárásával, történetiségének, társadalmi, szociológiai, infrastrukturális, intézményi ellátottsági, zöldterületi, közlekedési…stb. adottságainak felkutatásával kezdődött. A műhelyekben előzetesen meghatározott mottók, – mint szociális bérlakás, mint sűrítés, (tömeg a térben, vagy tér a tömegben) és mint határok a lakhatás, a funkcionalitás és a tér tekintetében – mellett a kutatások eredményei generálták a beavatkozások helyét, funkcióját, nagyságát meghatározó gondolatokat.
A szocreál lakótelep szövetébe illesztett új épületek így minden egyes tervben sok szempont figyelembevételével, súlyozásával kerültek elhelyezésre. Mindegyik tervnek külön története van, mindegyik egyedi, különleges, de természetesen csak annyira, amennyire Tatabánya Újváros településképébe kortárs módon illesztve mai, friss építészeti karakterét mutathatja.
A műhelyek mottóit, tervezési módszereit és építészeti hangsúlyait tükrözve a félév végére elkészült tervek komoly építészeti és műszaki tartalommal bírnak. Bemutatásuk ezért sokkal nagyobb léptékű, részletesebb, hogy minden érdeklődő számára érthetőek legyenek azok a szándékok, melyeket hallgatóink terveikben megfogalmaztak.
A szemeszterben készült legjobb tervekből október elején kiállítás nyílt Tatabányán a Vértes Agorájában, terv- és könyvbemutatót tartottunk az előző szemeszterhez hasonlóan. Az elismerések most sem maradtak el…
…de miért is jó egy ilyen projekt, egy ilyen kapcsolat?
…és mi egy ilyen program sikerének titka?
A képek forrása:
Tatabánya 1 _ 2023 BME Lakóépülettervezési tanszék _ ISBN 978-963-421-900-2
Tatabánya 2 _ 2023 BME Lakóépülettervezési tanszék _ ISBN 978-963-421-930-9
A program első félévéről szóló cikkünket is érdemes elolvasni!
Tértervezés a BME Lakóépülettervezési Tanszékének másodéves kurzusán
Magazinunkra itt lehet online előfizetni.
A tervek nagyobb méretben megtekinthetők a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.