Élvonalban

Hogy vélekednek a Graphisoft szakemberei a digitalizáció és építészet kapcsolatáról?

Szöveg: Zöldi Anna
Olvasási idő: …

Messze már az az idő, amikor a digitalizáció az építészetben a számítógéppel történő rajzolást jelentette. Az OCTOGON online szeptemberi, digitalizáció és építészet tematikája kapcsán a Nemetschek Csoport tulajdonában álló, idén 40 éves Graphisoft SE vezető szakembereivel beszélgettünk a jelen és jövő irányairól és kihívásairól.

Beszélgetőtársaink:

Reicher Péter, építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök. 10 éve a Graphisoft Magyarországért felelős igazgatója, feladata a magyarországi piaci pozíciók kiépítése és fejlesztése, a GRAPHISOFT és a Nemetschek Csoport építőipart támogató termékeinek bevezetése a magyar piacra.
Szolnoki Tibor, senior manager of product marketing, építészmérnökként végzett a BME-n a kilencvenes évek elején. Phd témája a Középülettervezési Tanszéken már a digitalizációval volt kapcsolatos. 25 éve dolgozik a Graphisoftnál, feladata a cég termékeinek ismertetése és népszerűsítése érthető és emészthető nyelven az értékesítők és felhasználók felé.

Fiatal építészekkel beszélgetve az derült ki számomra, hogy keveslik az Archicad oktatását az egyetemen – persze valahogy mindenki megtanulja. Hogy lehet hatékonyan kommunikálni az Archicad-et az oktatásban?

A BME-n három angol és három magyar nyelvű kurzus van, azonnal betelik mindegyik. Az egyetemi oktatásnak véleményem szerint nem a szoftver megtanítása lenne a célja, hanem digitálisan kéne oktatni, már a feladatokat is kiadni, tanítani. Várjuk mi is az átállást, annak érdekében, hogy a felsőoktatásból digitálisan jól képzett mérnökök kerüljenek ki. Magyarországnak hallatlan előnye, hogy az Archicad itt van helyben, magyar nyelven elérhető, tanulható. A Graphisoftnak nagyon jó kapcsolata van az egyetemekkel, sőt középiskolákkal is, közvetlen visszajelzésünk van a diákoktól. Nagyon jó példákat látunk Debrecenből, Győrből, most jön ki az első évfolyam a BME építőmérnöki karáról, ahol már kötelező volt a BIM oktatás. Ott vagyunk a diploma bírálóbizottságokban is, látjuk, hogy milyen tudással jönnek ki a hallgatók. A következő lépés, hogy ez a tudás beépüljön az iparba is.

A Graphisofthoz is válogatnak ilyenkor munkatársakat?

Nagy előny, hogy oktatóként is jelen vagyunk az egyetemeken, első kézből látjuk, ki az, aki alkalmas lehet. Van egy gyakornoki programunk, akár az angol, akár a magyar képzésből fogadunk diákokat, ami aztán átalakulhat teljes idejű alkalmazássá. Évente száz kollégát veszünk föl a céghez, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden harmadik napon belép hozzánk két ember. A magyar építész praxisok 91 százaléka az Archicad-et használja, nekik csak egy folyamatos tudásbővítésre van szükségük, ezért odafigyelünk arra, hogy az oktatás naprakész legyen.

Amikor én megtanultam az Archicad-et a kilencvenes években, a 7.0-nál tartottunk, és annak is csak a töredékét használtuk ki, most szeptemberben a 26.0 jött ki. Évente kiadnak egy frissítést, tudja ezt a hazai építész szakma követni?

Száztíz országban vagyunk jelen, sok helyről ismerős a probléma. De a hatékonyságnak éppen az a mércéje, hogy milyen módon használja egy-egy praxis, iroda a rendelkezésre álló eszközt. Mi a nemzetközi tapasztalatokra építve bővítjük a lehetőségeket, természetes, hogy nem mindenhol van mindenre szükség, de nekünk az összes létező igény előtt kell járnunk, ahogy ezt 40 éve tesszük. Amikor ide megérkezett a Covid, mi már 3-4 éves tapasztalattal rendelkeztünk a távolról végzett csoportmunkáról, arról, hogy lehet a szakágak információit a felhőbe feltenni – nem ért váratlanul a kihívás.

Mik a fejlesztés főbb irányai?

Az egyik, a szakágak együttműködési lehetőségének megteremtése, amit kiegészít az üzemeltető, tulajdonos, további szereplők. A digitalizációnak nem a modell vagy a dokumentáció, akár a kommunikáció felgyorsítása az igazi értelme, hanem hogy az épületre vonatkozó digitális adatbázishoz bárki, aki az épülettel kapcsolatban lesz, hozzáférjen. Ez az információ-halmaz megmarad, frissíteni lehet, ez alapján lehet döntéseket hozni. Az életciklus-támogatás olyan irány, ami újabb forradalmat fog hozni a digitalizáció területén. A BIM-mel (Building Information Modeling) foglalkozó konferenciákon új slágerfogalom a „digital twins” – a kétirányú kapcsolat a modell és a valós épület között. A modell segítségével lehet vezérelni az épület működését, de az épület is ad visszajelzéseket az állapotáról, és ennek alapján lehet például karbantartani. Az építőipar sokáig nagyon konzervatív szegmens volt, de a digitalizáció az elmúlt évtizedekben forradalmasította – nekünk, szoftverfejlesztőknek külön kihívás, hogyan tudjuk a felhasználóinkat folyamatosan szinten tartani, nem áll meg a feladatunk az újabb és újabb termékfrissítések kidolgozásánál. A Graphisoft létrehozta a Graphisoft Learn nevű online oktatási felületet, amelynek egy része önállóan is elsajátítható, de vannak hibrid, trénerrel támogatott képzések is. Ezen kívül itthon is nagyon népszerű a speciális BIM menedzserképzés, olyan szakembereké, akik az egész komplex folyamatot kézben tudják tartani. Külföldön a digitális tervezés már beépült az egyetemi alapképzésbe, gondolkoznak az egyetemek a posztgraduális szakmérnöki képzésen is.

Az Archicad-et szinte minden építész használja valamilyen szinten, de a magyar építészeti praxisban sok a kis vállalkozás, nekik mennyire éri meg mélyebben beleásni magukat a témába?

A BIM a kis magyar építészirodák hatékonyságát is jelentősen befolyásolja, ezzel tudnak adatokat tárolni, szakágakkal kommunikálni – például Magyarországon a statikusok 90 százaléka néhány fős irodában praktizál. Ebből az következik, hogy nem csak a felhőkarcolókra kell a BIM fejlesztésekor gondolni, hanem ezekre az adatbázisokra is. A naprakész információt tehát a kis irodákhoz is el kell juttatni. A hatékonyság ott dől el, hogy ki milyen szinten használja a rendelkezésére álló szoftvereket.

Nincs olyan, hogy BIM szoftver – a szoftvert kell „BIM-ül” használni.

A nemzetközi szabványok előbb-utóbb a kis irodákat is rá fogják kényszeríteni a fejlett digitális megoldások elsajátítására. Németországban például már csak nyílt BIM formátumban lehet feltölteni a terveket az engedélyezési platformra. A másik terület a fenntartható építészet, itt is olyan szabályozott követelményeket kell teljesíteni, amit csak a digitális technológia segítségével lehet teljesíteni. A digitalizáció használata attitűdváltás kérdése. Míg egy ház elkészül, nagyon sok szereplőnek lesz köze hozzá, őket a digitalizáción keresztül össze lehet kötni – akár van vírus, akár nincs. Bármilyen kicsi vagy nagy, országon vagy szakágon átnyúló folyamatba be tudnak a magyar építészek kapcsolódni az Archicad technológiája által. Megfelelő digitális tudással bárhol kaphatnak munkát

Aidea, Fülöp-szigetek

Felhasználói szempontból ez azt a fejlesztési irányt feltételezi, hogy a használatot egyszerűsítsék…

A 26-os verzió esetében egész konkrétan ez volt a mottó: stay focused design more (azaz maradjon fókuszban, töltsön több időt a tervezéssel). Arra koncentráltunk, hogy a folyamatokat minél egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyük, kiváltsuk a repetitív lépéseket így több időt hagyva a kreatív munkára. A szakágakkal történő együttműködés vonatkozásában nagy előrelépés a Graphisoft történetében is, hogy egy gépészeti tervező program (DDScad) is a cég része lett. A másik terület ebben a statikai tervezés, a 26-os verzióban a tervezés kulcsmozzanata, az analízis-modell közvetlenül az Archicad-ben előállítható. A fenntarthatóság (sustainable design) terén szintén bővült a paletta, az egyes anyagokhoz illetve szerkezetekhez a BIM-ben közvetlenül hozzá tudunk rendelni olyan alap adatokat, amik a tervezéshez szükségesek – ezek a szoftverbe már be vannak építve, nem kell az építésznek keresgélnie. Egy-egy új Archicad-verzió kiadása arról szól, hogy figyeljük a világban, a piacon zajló folyamatokat, az felhasználóktól, egyetemektől kapott visszajelzéseket, és ezt a tudást építjük bele a csomagba. Folyton frissülni persze kétélű dolog, feltételezi, hogy a felhasználók tudását is frissen tartjuk. A termékfejlesztés az egész „ekoszisztéma” – a kapcsolódó szoftverek, a platform, ahol ezek összejönnek, és a szolgáltatások, ahol meg lehet őket tanulni – frissítését is jelenti.

Sokan az Archicad-et teszik felelőssé itthon a hazai építészet elsivárosodásáért. Ha elemkészletekből lehet tervezni, az valóban csábít némi szellemi lustaságra, erről mi a véleményük?

A hazai építészeknek nagyon nagy szerencséjük van, a világ legjobb szoftvere nagyon rég óta ott van az asztalukon. Ezzel a szoftverrel görbe vonalat is lehet tervezni, sőt, kiszámolja a görbe vonal összes szakági konzekvenciáját. Egy Zaha Hadid házat csak számítógéppel lehet megtervezni.

Nem a program a hibás a derékszögben, az Archicad nagyon flexibilis program, olyan szinten lehet használni, amilyen szinten szükség van rá.

Egy hullámzó szalag alakú tetőszerkezetet, amit egy szalvétára – bal kézzel – felskiccelt az építész, olyan szintig tudunk megmodellezni, hogy nem csak a formát lehet megalkotni, de geometriailag optimalizálni lehet hozzá a szerkezetet, a lefedést, az anyagmennyiséget, stb. A grafikai programban megalkotott modellhez aztán az Archicad-ben lehet hozzárendelni a műszaki tartalmat – ez a BIM működésének a lényege. A parametrikus tervezés például nem arról szól – ma még – hogy megnyomok egy gombot és kijön egy ház. Az ilyen programok, mint például az Archicad-del összekapcsolt Grasshopper alkalmazásával, sokkal több tervezési opció közül választhatja ki a legjobbat az építész.

Mivel lehet meggyőzni a még ódzkodókat a BIM előnyeiről?

A Nemetschek cégcsoport részeként az Archicad a korai tervfázistól a kivitelezési dokumentáció leadásáig tartó periódusra fókuszál, alapvetően a modellezés, dokumentáció, együttműködés lehetőségét nyújtja. Minden egyéb területen, ami azóta fókuszba került az építészet körén belül – úgy mint a vizualizáció, a parametrikus tervezés, a fenntartható design – együttműködik az ezen a területen legjobb szereplőkkel. A Grasshopper a kézi rajzot le tudja modellezni, de nem tudja, miből lesz majd az a vonal, és hány kiló. A BIM nem a programokat jelenti, hanem egy folyamatot: hogy a szalvétán megjelenő skiccet egy grafikai program geometriává alakítja, amit egy csúszka segítségével optimalizálni lehet, az Archicad ezen adatok alapján megépíti ugyanezt a bonyolult modellt, és hozzáteszi az építészeti tartalmat. Egy digitális adatbázisból dolgozik mindenki; van, aki csak egy vonalat húz, van, aki megmodellezi, más kiszámolja, a harmadik megcsinálja a költségvetést – mindezt egyetlen adatbázisból – ez a BIM lényege. Óriási lehetőséget tartogat az építészek számára, akármekkora léptékben dolgoznak. Ha ismerik a digitális lehetőségeket és élni tudnak vele, egy távoli kis faluból is becsatlakozhatnak specialistaként akármekkora munkába. Az ukrajnai építészek közül nagyon sokan most így dolgoznak külföldre.

Archimatika, Ukrajna

Nagy különbség van a magyar és a külföldi piac között?

Azt gondolom, hogy igen. Versenyhelyzetben mindenki rá van kényszerítve, hogy a legfejlettebb technológiát keresse, itthon ez lassabban zajlik. A 2008-as válságra nálunk az építési szektor nagyon nehézkesen reagált, a most kialakuló helyzetben már rugalmasabban alkalmazkodik, és ebben a digitalizáció lehetőségeinek ismerete nagy segítség lehet, akár az építőipari cégek, akár a tervezők esetében. Ennek a tudásnak az átadásában mi az építész szakmai szervezetek kötelező képzéseiben például örömmel partnerek lennénk. A magyar építész társadalom két véglet között mozog. Mivel már nagyon régen, a kezdetektől itt volt az Archicad a piacon, vannak, akik magas szinten alkalmazzák és világszínvonalú külföldi projektekben is részt vesznek vele, de többen vannak, akik továbbra is csak digitális rajzeszközként használják.

Mik a jövő kilátásai?

A nagyon fejlett építőiparral rendelkező országokban, mint például Japán, a jövő a general contractor modellé, ahol minden egy kézben fut össze, itt elengedhetetlen a BIM, és ez a bedolgozó kisebb cégeket is rá fogja kényszeríteni a digitális technikák mélyebb ismeretére. Hogy hozzánk ez hogy fog betörni, az egyelőre kérdés. Magyarországon a legnagyobb piaci szereplők már elkezdték a BIM alkalmazását, az iparban is jelen van. Új szereplőként megjelent az állam, néhány nappal ezelőtt új miniszteri biztost neveztek ki Dányi Gábor személyében, akinek a digitalizáció elősegítése és szabályozása is a feladatai közé tartozik. Jelenleg rengeteg beruházást leállítottak, az építéspolitika láthatóan abba az irányba tereli az ágazatot, hogy a felszabaduló idő és kapacitás a tervezésre fordítódjon. Tapasztalatunk alapján a tervezésre fordított többlet figyelem akár 15%-os megtakarítást is eredményezhet a későbbi kivitelezés során.

A magyar építészek számára hatalmas lehetőség, hogy magyar nyelven, helyben juthatnak hozzá világszínvonalú ismeretekhez. A világ leginnovatívabb építész-szoftverfejlesztői vagyunk, idén lett a Graphisoft 40 éves, pontosan egy időben indult azzal, hogy világszerte elkezdődött az építés digitalizációja. Történelmi pillanat volt, és azóta is egy történelmi ívet ír le a cég fejlődése.