A Széllkapu minden bizonnyal az év legfontosabb parkrendezése volt.
Az államalapítás ünnepén adták át a Széllkapu Parkot a Millenárison, és már akkor egyértelmű volt, hogy az év legfontosabb tájépítészeti aktusáról beszélhetünk. Később mindenféle kritikát kapott a projekt az alapvetően negatívtól a naiv rácsodálkozóson át a támogatóig – mi most Bán Dávid Titkok kertje című írását idézzük fel az OCTOGON 162-es lapszámából.
Rejtőzködő, intim szigetként bújik meg a bel-budai forgalomban a Millenáris Park régen megálmodott, most átadott második üteme. Változatos és máris burjánzó növényzettel, rejtőzködő építészeti elemekkel egyszerre nyitott és mégis zárt tud maradni az új park.
A budai Millenáris Park a hazai rozsdaövezeti rehabilitációk egyik első és máig jelentős példája. A nagyvárosi beépítettség és a zöldövezet határvidékébe régóta beleékelődött ipari létesítmény, a nagy múltú Ganz villamossági gyártórészlege sokáig meghatározta a környék arculatát. A rendszerváltás után a Ganz folyamatos átalakulásokon esett és esik át, így a budai részleg termelése is lecsökkent, majd vidékre költözött. Ezzel kezdődött el a Millenáris Parknak mint az egyik első komplex rozsdaövezeti rehabilitációs programnak a története.
A korábbi gyártelep épületállományának jelentős – talán túlzott – csökkentésével komoly parkfelület jött létre a 2000-es évek elején, ugyanakkor az átalakított ipari csarnokokban több nagyszabású kiállítás, alkalmi rendezvény valósult meg. Hosszú távú funkciók – például az esetlegesen ideköltöző Műszaki Múzeum – azonban nem alakultak ki, a park és a nagyterű, zárt építményei a könyvfesztiváltól kezdve a gasztro-programokon keresztül a fitneszhétvégékig a legkülönfélébb programoknak ad helyet.
A Fény utca és a Margit körút közötti terület bevonását sokáig a Gazdasági Minisztérium épülete, a még megmaradt üzemcsarnokok és a Mammut bevásárlóközpont fejlesztési tervei akadályozták. A két megmaradt épület bontására végül megszületett a döntés, és ezzel egy időben elkezdték az akkor zajló Széll Kálmán téri rekonstrukcióra is utaló Széllkapu elnevezésű zöldítési projekt előkészületeit. Az, hogy a terület felszínére parkot szánnak, már rég ismert volt, azonban, hogy mindez miként valósul meg, sokáig rejtve maradt. Az elhúzódó építkezést gondosan körbezáró kerítések mögül csak a Mammut mellett egyre magasodó műtárgy bukkant elő, titokzatossága pedig biztos táptalajt nyújtott a jó- és rosszindulatú pletykáknak, találgatásoknak.
Nemrég azonban lehullott a lepel, beléphettünk a titkok kertjébe és az addig csak részben megismert, mozaikszerű elemek végre összeálltak egy logikus renddé, egy tudatosan végiggondolt parkká, ami a jövőben is megtartaná titokzatosságát.
(...)
Kádár Mihály és Könözsi Szilvia (TSPC Mérnökiroda) építészeti, valamint Majoros Csaba és Balogh Andrea (4D Tájépítész Iroda) tájépítészeti szemszögből a parkot két fő alapvetés mentén fogalmazták meg: legyen egy intimebb, rejtőzködőbb zöldfelület, ahol nem az építészeti elemek dominálnak, s mindez töretlenül simuljon bele a már meglévő Millenárisba. A kapcsolat megteremtése szintén nem volt egyszerű feladat, hiszen a területen vezet keresztül a jelentősebb forgalmat kiszolgáló Fény utca. Mivel szabályos alagutat a terület beszorítottsága, a szomszédos házak és garázskijáratok közelsége miatt nem volt hely építeni, megoldásként az utcát valamelyest lesüllyesztették. Ide, valamint a mélygarázs felszínre törő műtárgyai által keletkezett kitüremkedések fölé vastag földhalomból dombokat emeltek, ezáltal a park változatos topográfiát kapott, és az autós átjáró feletti dombra telepített szerpentinút észrevétlenül és akadálymentesen köti össze a két parkrészt.
(...)
A két terület összevarrva, egységként tud működni – alkalmazott anyag- és eszközhasználata összhangban van a környező, már korábban megújult közterületek arculatával –, noha funkcionálisan különböző szerepeket szánnának nekik.
A meglévő térség ezután is a nagyobb tömegeket is becsalogató rendezvényeknek, fesztiváloknak adna helyszínt, az új rész a maga intimitásával inkább a csendességre, a rejtőzködésre törekszik, amit jól segítenek az utcák felé szinte teljesen zárt – kifelé a látszóbetonnal bátran bánó – térfalak, az izgalmas terepviszonyok, valamint a megnyitáskor már dicséretesen dús és változatos növényvilág.
Az új térség centrumában három, tetején napelemmel ellátott, gombára emlékeztető árnyékoló térelem – az archetípus ma már számos külföldi parkban fellelhető Sevillától Szingapúrig –, tervezői terminológiájuk szerint design napelemek. A nyilvánvaló nemzetközi előképek kapcsán a tervező fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ezek léptékükben és funkciójukban teljesen egyedülálló daraboknak tekinthetőek, tervezésük pedig az építészet és a tájépítészet szülötte. A térelem mellett kellő mélységű tavacskát és vízjátékot helyeztek el.
Az egész parkban egyfajta origami világ vonul végig, kezdve a látszóbeton-felületekbe vitt törésektől a „hajtogatott” térelemekig, vagy az aljzatban megjelenő, a vízi világ ihlette grafikai mintázatokig. Behajtásokban bújik meg a két kávézó, a maga nyersességével is feltűnés nélkül olvad bele a környező zöldfelületekbe. Mindenhol a zegzugosság, a játékosság vonul végig, egy olyan helyszínt adva, ahol akár minden sarokban lehet valami kisebb történés: kamarazene, performance, beszélgetés. Mindezt pedig jól öleli körbe a változatos és a hazai beruházásokhoz képest lényegesen körültekintőbben, gondosabban előnevelt növényvilág, amely már az átadáskor is dúsabb hatást kelt, mint jó pár, évekkel ezelőtt átadott zöldfelület.
Széllkapu projekt
Tervezés és megvalósítás éve: 2016-2017/2017-2020
Teljes tervezési terület: 34 700 m2
Generáltervezés: TSPC Mérnökiroda Kft.
Vezető építész tervező: Kádár Mihály, Könözsi Szilvia (TSPC Mérnökiroda Kft.)
Építész tervezők: Szántó Csilla, Fekete Attila, Gönye Péter (TSPC Mérnökiroda Kft.)
Tájépítészet: Majoros Csaba, Balogh Andrea (4D Tájépítész Iroda)
Parképítő generálkivitelező (függőleges és vízszintes zöldfelületek, vizes attrakciók, játszótér): Parkertech Kft.
Generálkivitelező: West Hungaria Bau Kft. és Garage Kft.
Beruházó: Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.
A fotókat Juhász Norbert készítette a TSPC megrendelésére, illetve Soós Dániel a Millenáris megrendelésére.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
