Kapszulaépület, organikus 3D extravaganza és a metaverzum első levitációs központja – a The Row hat művészt kért fel, hogy tervezzenek NFT-ként értékesíthető épületeket. A Six N. Five, Alexis Christodoulou, Daniel Arsham, Andrés Reisinger, Misha Kahn és a Hard Architects tervei feloldanak minden építészettel kapcsolatos konvenciót.
Az Alexander Team nevű ingatlanügynökség és a metaverzum-ingatlanokkal foglalkozó Everyrealm együttműködésével jött létre a The Row, melynek tagja lehet bárki, aki vásárol egyet a Mona platformján keresztül elérhető, művészek által tervezett virtuális épületekből.
Az üstökösként berobbanó metaverzum fogalom több mint egy éve tartja lázban nemcsak az üzletembereket, de a kreatív ipar szereplőinek egy részét is. A metaverzum és az építészet kapcsolata különösen érdekes – vannak, akik szerint a metaverzum jelenségének életben tartásában elengedhetetlen szerepe lesz az építészeknek, míg mások szerint azt már nem nevezhetjük építészeti feladatnak, ha fizikailag megtapasztalható terek és anyagok nélkül kell tervezni. A metaverzum mindennek ellenére egy olyan irányt mutat, mely szerint
a jövő építészirodájában az építészek mellett 3D művészek, játéktervezők, programozók lehetnek majd, akik végre a fizika törvényszerűségeitől, az építészeti szabályozásoktól és financiális megkötésektől mentesen alkothatnak tereket, vagy akár konzerválhatják virtuálisan azokat az épületeket, amelyek bontásra ítéltek.
Ha a metaverzum valóban az emberi interakciók jövője – mint ahogyan azt a Meta szereti híresztelni – akkor a virtuális világok építőinek valóban kitüntetett pozíciója lehet az internet háromdimenzióssá alakításában, egyelőre azonban csak egy átmeneti időszakban vagyunk.
A The Row projektje ennek értelmében inkább csak kísérletként értékelhető, mintsem kiforrott építészeti manifesztumként. A felkért alkotók a művészet területéről érkeztek, épületeik az eszképizmus megtestesítői: a virtuális ingatlanok nem hasonlítanak a mai városi struktúrákhoz, a fantáziaépületek körül végtelen nyugalmat árasztó tájak húzódnak.
A Six N. Five amorf épülete a sejtek felépítését idézi fel. Az organikus forma szinte ránő környezetére: úgy ékelődik a sziklák közé, hogy közben nem tesz kárt a természetben. Kerekded formáihoz a belső tér íves vonalvezetésekkel idomul: a lépcsőtől az ablakon át a bútorokig minden hullámzik, áramlásban van.
Alexis Christodoulou 3D művész a metaverzum első levitációs központját tervezte meg. A Mirage egy olyan tér, amely a tervező elmondása szerint segíti a fizikai világból a digitális létbe való könnyed átmenetet. A lebegő gömbökkel ellátott konzolos építmény több árnyalatban is elkészült, hogy a különböző napszakokhoz igazodjon.
Daniel Arsham Árészt, a hadak istenét jeleníti meg munkájában, melyben a fikció és az archeológia találkozik. Christodoulou épületéhez hasonlóan itt is több színvariáció készült, a színváltás leginkább az építmény központi elemén, Árész portrészobrán lekövethető.
Mind közül a legrealistább megoldásokat Andrés Reisinger argentín tervező alkalmazta: derékszögek, üvegfalak és betonszerkezet alkotják épületét, amely mintha lebegne a víztükör felszínén. Reisinger felkérését valószínűleg az is indokolta, hogy a tervező 2021 elején 450 ezer dollárért, azaz több mint 170 millió forintért értékesítette virtuális bútorait egy online aukción, melynek híre végigjárta a nemzetközi szaksajtót.
Misha Kahn egy korábbi kerámiasorozatát vette alapul tervéhez. Az így létrejött Quagmire’s Karst egy túlburjánzó formákból kreált létesítmény, melyben az organikus alakzatok dominálnak. Lényegesen letisztultabb ehhez képest a Hard Architects munkája, akik egy végletekig absztrahált épületet, egy kapszulaformát helyeztek a digitális tájba.
Képek forrása: DeZeen
The Row/Everyrealm | Web | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
