Milyen előnyei vannak, ha egy építész elszegődik UX-designernek, és milyen lehetőségek vannak Magyarországon?
Hogyan lesznek építészekből UX-designerek? Milyen előnyei vannak egy UX-designernek, aki az építészet felől érkezik? Két eltérő halmaz egy jókora metszettel, avagy mi minden lehet még egy építész.
Ma már egy építész előtt számtalan karrierlehetőség áll, köztük olyan területek is, amelyekre akár öt évvel ezelőtt sem gondolt volna szinte senki. Az egyik lehetséges út épületek helyett digitális termékeket és felhasználói élményt (User eXperience) fejleszteni, azaz jól használhatóvá tenni honlapokat, szoftvereket, applikációkat.
A UX-design óriási kiaknázatlan terület, de már itthon is akadnak építészek, akik erre váltottak.
Somlai-Fischer Ádám egy kezdetleges szoftvert fejlesztett, amivel diplomamunkáját átláthatóbban, követhetőbben tudta bemutatni – nem sokkal később Halácsy Péterrel és Árvai Péterrel ebből az ötletből kiindulva megalapították a Prezit. Bujdosó Attila (Bujatt), szintén építész, aki a közelmúltban mutatta be a Social Design Cookbook könyvet, amely sikeres társadalmi kezdeményezések megtervezéséhez kínál recepteket. Somlai-Fischer és Bujdosó is a Kitchen Budapest (KiBu) bázisán kísérleteztek annak idején, közel 13 éve, olyan projekteken, amelyek összekapcsolták a teret, a technológiákat és az interaktivitást.
Miért legyen egy építész UX-designer?
A fő ok általában az eltérő alkotói folyamat. Az építész, akárcsak a UX-er, alkotó, aki inspiratív módon létrehoz valamit, amelyben érezhetően része van. Egy épület megtervezése azonban hosszú időt vesz igénybe: több évig is eltarthat, míg a UX dizájn esetében a terméktervezési ciklus sokszor hetekben mérhető. Egy nagyobb építészirodánál, ahol egyes munkafolyamatok akár éveken keresztül ugyanazokhoz a tervezőkhöz vannak leosztva, lanyhulhat a lelkesedés.
A UX folyamatokat ugyanakkor jelentősen gyorsabbá teheti az agilis hozzáállás, rugalmasan és interaktívan irányítani a projektek tervezését és megvalósítását. Cél, hogy a minimálisan életképes terméket is a lehető leggyorsabban szállítsák a legalacsonyabb projektköltséggel, így a felhasználók visszajelzéseit folyamatosan beépíthetik a munkafolyamatba, hogy a termék ütemtervét a valós igények alapján irányítsák. Egy épület elkészülte után érkezhetnek különböző változtatási kérelmek, amelyek sokszor bonyolult, lassú folyamatot jelentenek. Ellenben a UX-tervezés gyors iterációja lehetővé teszi a problémák azonnali kezelését.
„A holisztikus, azaz a teljességre törekvő szemlélet nagyon hasznos – fogalmaz Bujdosó a Trust your Architect! című könyvben. A KÉK gondozásában megjelent kötet nem kis részben éppen az építészek előtt álló lehetséges karrieralternatívákról szól. –
Az építészet ehhez jó alapot ad, mert ötvözi a műszaki, megvalósíthatósági, racionális szempontokat az úgynevezett szoft, humán szempontokkal.”
Valóban, a tervezés folyamata a két területen nagyon hasonló. Az építészek, akárcsak a UX-designerek, problémákat oldanak meg, ahol egy felhasználóbarát, funkcionális és esztétikus megoldás a cél. Innovatív módon, új és releváns perspektívát nyújtva, a rendelkezésre álló költségvetést szem előtt tartva terveznek, úgy, hogy lehetőleg ne károsítsák a környezetet. Mindezek eléréséhez diplomatikusságra, mediációra, érdekképviseletre is szükség van a megrendelő és kliens között. Például, hogy ne legyen használhatatlan ún. Norman-ajtó. A Don Normantól származó kifejezés a nem emberközpontú designra vonatkozik – az egyszerű felhasználókat őrületbe kergető ajtókat nevezi így, és rámutat, hogy a használati tárgyak tervezésénél alapvetően két szempontnak kell érvényesülnie: azonnal és könnyen rá lehessen jönni, hogyan kell használni a tárgyat, illetve legyen visszajelzés arról, hogy jól, rendeltetésszerűen használták azt. A UX-designnak, akárcsak az építészeti tervezésnek, maga a felhasználó az alapja.
És bár van, akinek nem feltétlenül jön be a UX-design pörgősebb világa, a szintén építészből lett UX-er, Marcin Ukleja ennek egy másik aspektusát is felvillantja: óriási felelősséget ró az építészekre, hogy egy-egy épületet sokkal hosszabb távra, évtizedekre terveznek, miközben a felhasználói élmény gyorsan változik: a legtöbb szoftver talán csak egy évig marad változatlan, utána jön a 2.0-s verzió, vagy akár egy teljesen új termék.
Magyarországon még nagyon kevés UX-designer dolgozik, de egyre több képzésen lehet tanulni. „Nagyon keresett szakma, egyre több a nyitott pozíció – mondta Kis Tibor Roland, a Graphisoft UX-designere szintén a Trust your Architectben – Egyre több cég ismeri fel, hogy szükség van ilyen kompetenciára és munkaerőre, mert ezzel optimalizálhatják és javíthatják a termékeiket, így azok eladhatóbbá és keresettebbé válnak.”
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
