Szösz Klaudia DLA, habil építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Belsőépítész tervező művész MA szak és Építőművész MA szak szakvezetőjének írása az OCTOGON online májusi, Fiatalok városa tematikája kapcsán.
Az építészet gondoskodás. Reakció különböző helyzetekre, kihívásokra. Aktív szerepvállalás szociális problémák megoldásában, közösségek teremtésében. Gondoskodik, de emellett mindennél jobban keresi a helyét, ezért folyamatosan változik, alakul. Látja a célokat, de még nem tudja pontosan, mi kell a megvalósításukhoz.
Az embert körülvevő környezet, legyen az mikro- vagy makrokörnyezet mind hatással vannak a benne élő társadalom viselkedésére és érzelmeire. Urbánus környezettől haladva az építészet, belsőépítészet és tárgytervezése felé mindegyik célja közös: a társadalom irányított viselkedésének elérése, melyben egyre inkább teret kap az érzelmi befolyásolás is. Ezeket a viselkedési mintákat és érzelmeket a design, mint tervezési elv szabályozza. A létrejött környezet minden társadalmi csoportra máshogy hat, ezért kell a tervezés folyamatát mindig a felhasználók igényeire szabni.
Ahogy Jean Nouvel mondta: „Minden új szituáció egy új építészetet kíván.”
Fiatal korúaknál, de legfőképpen gyerekeknél az ergonómiai és viselkedési minták is merőben eltérnek egy átlag felnőttétől. Ezért a nekik szánt terekben markánsan megjelennek olyan elemek, amik máshol nem. A korai növekedésnél különösen arra törekednek a tervezők, hogy olyan épített környezetet alkossanak, amelyek nem váltanak ki negatív hatásokat. Mivel a gyermekek legtöbb idejüket az óvodában, iskolában töltik, fontos megvizsgálnunk, hogy milyenek azok a terek, amik dedikáltan nekik készültek, és amiben elsősorban közösségi életet élnek.
KISGYERMEKKOR
A montessori módszer
A 20. században kidolgozott pedagógiai-pszichológiai iskola a 21. század épített környezetének egyik legnagyobb “trendje” lett. A gyermekek saját tanulási és fejlődési tulajdonságait javítja a környezet által. Alapját 3 pillér adja: a gyermek, a tudatos felnőtt, és az előkészített környezet. Békét, nyugalmat, barátságos, harmónikus, érzelmileg tiszteletteljes fizikai környezetet kínál, otthoni- és publikus terekben egyaránt. Színhasználata visszafogott, bútorai egyszerűek, könnyen használhatóak, már-már puritánok.
Kedvenc példám ebben a témában a 2015-ben publikált Junya Ishigami felhő inspirálta óvodája. Ishigami ezt mondta róla:
„A felhők tetszőlegesen változtatják formájukat, bizonyos racionalitással. Fehérek és bolyhosak, van bennük egységérzet és némi következetesség is. Mostanában azon gondolkozom, lehet-e így gondolkozni építészetről is.”
Egy 13 emeletes irodaház hetedik emeletén kellett kialakítania a funkciót, tehát a körülmények nem nevezhetőek ideálisnak gyerekek fejlesztése szempontjából. Leképezi mindazt, mit is jelent, hogy gyerekeknek mást kell tervezni, mint a felnőtteknek. Változatos, felfedezni való térformálás, izgalmas atmoszféra. Valamelyik nyitáson tényleg csak gyerekek férnek át, valahová fel tudnak mászni, el tudnak bújni. Azért is jó példa, mert felhívja a figyelmet arra, hogy van a túlszínezett, vibráló tereken túl is megoldás erre a funkcióra.
GYERMEKKOR
Iskolás kortól kezdve a gyerekeknek rengeteg szabálynak kell megfelelniük. Egyik napról a másikra kezdenek el tanulni napi több órán át, egy helyben ülve, egy nagy közösség részeként, mégis manapság egyre magányosabban. Az iskoláknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a gyerekek mentális egészségének javítására, a szociális-érzelmi tanulásra, és a fizikai környezetük fejlesztésére. Claire Latané, a Cal Poly Ponoma tájépítész és környezettervező professzora 2021-ben adta ki könyvét: Iskolák, melyek gyógyítanak: Tervezés a mentális egészséget szem előtt tartva címmel.
5 pontot nevez meg segítségképpen ahhoz, hogy az iskola pozitívabb környezetté váljon:
2. „A kisebb terek és a terek változatosabbá tétele az, ami jobb proszociális viselkedéssel, kevesebb zaklatással és kevesebb bűnözéssel korrelál” – mondta Latané. „Néha szükségünk van egy kis helyre, hogy eltávolodjunk a többi embertől, és helyreállítsuk a nyugalmunkat.”
3. Az osztálytermek komfortosabbá tétele: természetes anyagok használata, a kényelem fokozása a bútorokban és az eszközök alkalmazásában.
4. Az osztály házi kedvence (pl.: halak, hörcsög, akár vendég kutya) sokat hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók boldogabbnak érezzék magukat az iskolában, és jobban tudjanak kapcsolódni a környezetükhöz. A környezetükben való gondoskodás a lényeg, állatok híján a növények is megteszik.
5. Hangos zajok szűrése is fontos (riasztók, építkezések, HVAC), mert ezek potenciálisan stresszt vagy traumát válthatnak ki.
A Cobe Studió Koppenhágába tervezett óvodája illetve 0-15 éves korú gyerekeket befogadó napközije jó példa a formailag változatos és játékos terekre, természetközeliségre. Egyfajta lazaság jelenik meg a tömegformálásban, ami annak is az eredménye, hogy ez a „Kid’s City” leképezi a környék, illetve a város építészeti sokszínűségét is.
FIATAL FELNŐTTEK
Az építész hallgatóknak, akiket most képzünk, nincs könnyű dolguk. Munkájuk során a kapitalizmus és fogyasztói társadalom új kihívásaival is meg kell küzdeniük. A ma ikonikusnak számító épületek és tárgyak mindig is a társadalom által formált igényekre reflektálva jöttek létre: A modernista építészeti mozgalom az ipari forradalom eredménye volt. A bauhaus az emberek szükségleteit elégítette ki, a nagypolgári életmóddal szemben.
De mik a mai igények?
A mai fiataloknak/építész hallgatóknak egyre nehezebb a dolguk: megoldásokat kell találjanak, egyensúlyt kell teremtsenek olyan ősellentétek között, mint a „globális kontra helyi”, „közérdek kontra magánérdek” és „naturalista kontra urbánus” között.
Mindig voltak trendek, irányelvek az utóbbi évszázadban, viszonylag könnyen és tisztán beazonítható célok az építészetben. Most eljött az az idő, amikor erősebbek a társadalmi igények, a fenntarthatóság, mint maga az épített környezet megjelenése.
A fenntartható fejlődés felé való törekvés generálja a fiatalokban azt az igényt, hogy városfejlődési problémákra holisztikusan vizsgálják a megoldásokat, tágabb értelemben tárgyaljanak kimondottan építészeti szakmai kérdéseket. Ez 20 évvel ezelőtt sem a társadalomra, sem az építészetre nem volt jellemző. Nem csak ellenálló és hosszútávon fenntartható épületek a céljaik, hanem, hogy minél inkább visszaadjon az épület a használójának, a közösségének.
Erre egy jó példa a talán többek által ismert Precht Stúdió „Farmháza”, ahol egy olyan toronyépületet hoztak létre, mely nemcsak lakhatásra lenne alkalmas, hanem az élelmiszerek megtermelésére is. Nemcsak a környezetnek, de a benn élő embereknek is jót adna, közösséget építene. Kevesebbet kellene élelmiszert szállítanunk, kevesebb vegyszert kellene használnunk.
  |
Minden generációnak megvannak a maga kihívásai. A jövő generációi alakítani, formálni fogják környezetüket úgy, ahogy nekik a legkomfortosabb. Legyen ez a környezet épített vagy digitális, meg fogják találni a módját annak, hogyan tegyék élhetőbbé.
Budapesti Metropolitan Egyetem | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
