Ilyen volt a negyedik Archikids Budapest
Idén tavasszal immár negyedik alkalommal rendezte meg a Kortárs Építészeti Központ a világszerte népszerű Archikids fesztiválok mintájára Budapesten is az ArchiKids _Városálmodók névre keresztelt eseményt. Egy napra a Város és a Gyerekek váltak főszereplővé, játékos, építészettel kapcsolatos gyerekprogramokkal várták a családokat, elsősorban a Bartók Béla út környékén. Idén először a Nyitott Stúdiók keretében 8 helyszínen 9 építésziroda tárta ki kapuit, és készült színes programokkal. Kern Orsolya szakmai kurátor (KÉK) beszámolója.
Az idei programkínálat új elemekkel bővült, a legizgalmasabb újítás a Nyitott Stúdiók program volt, amelynek keretében a gyerekeket az erre vállalkozó építészirodák várták saját műtermükben, maguk által kitalált programokkal. A fesztivál így az előző éveknél több gyereket és családot vonzott, és egy napra zümmögő méhkassá változtatta a Kortárs Építészeti Központ irodáját is, az esemény centrumát. A nagyelemes térjátékoktól a városismereti játékos sétán át a kétkezi makettezős foglalkozásokig rengeteg építészettel kapcsolatos izgalmas téma várta a kicsiket és nagyokat. Ilyenkor külön nyereség, hogy a szülőket is sikerül érdekeltté tenni, érzékenyíteni őket az építészet iránt.
A NYITOTT STÚDIÓK VÁLTOZATOS PROGRAMOKKAL VÁRTÁK A GYEREKEKET:
Az ARCHIKON SZÍNEK-FORMÁK-ÉTELEK című programja a várakozásnak megfelelően inkább a kisebb, alsó tagozatos gyerekeket vonzotta. A nagyobbak a sablonnal készülő házikók összeállításában, városi hálózat kialakításában jeleskedtek, míg a kicsiket egyértelműen a gumicukor-tájépítészet hozta lázba.
A TIBA Építész Stúdió lelkes csapata összetett programmal készült. A stúdióhoz személyesen kötődő fiatal művészpáros, Karácsony Anna és Koczka Kristóf vezetésével felállítottak egy használható és működőképes indián tipit az iroda kertjében, melyet a foglalkozásvezetők néhány éve saját kezűleg alkottak eredeti leírások alapján, megfelelő anyagokból és technikával. A Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai ehhez kapcsolódva beszélgettek, illetve indián tematikájú játékokat játszottak a kisebbekkel.
Az irodában a látogatók VR szemüvegen keresztül kipróbálhatták a belsőépítészeti színtervezést, és azt is, hogy milyen a virtuális valóságban egy családi házban barangolni. A gyerekek újrahasznosított elemeket felhasználva egyedi, egymással összeilleszthető homlokzati részleteket makettezhettek meg saját fantáziájuk szerint. Minden irodától kértünk visszajelzést, ennek alapján nemcsak a résztvevők, de a vendéglátók is jól érezték magukat és már tervezik a jövő évi aktivitást:
A szakmai programot meg tudtuk valóstani, majd házon belül megbeszéljünk, miben kell/érdemes változtatni jövőre.
Izgalmas, egyúttal rejtélyes címmel jelentkezett az idén 20 éves MINUSPLUS architecture and design: 1D - 2D - 3D : HOGYAN LESZ A VONALBÓL TÉR?
A Tarr Ivett által felvezetett animáció, a városok keletkezését viccesen felvillantó bevezető előadás után egy rövid beszélgetés keretében a közösségi lét, a hálózatok kialakulása felé terelték a műterem munkatársai a hallgatóság gondolkodását. A programban közös építést hirdettek, lézervágóval rétegelt lemezből kivágott formákból. Ez sok résztvevőt csábított, akik kicsit csalódottan vették tudomásul, hogy ez természetesen programozott gépi vágás volt, amit csak megfigyelhettek. A csapat beszámolója szerint azért nem maradt el a siker
„a barkácsolás, építkezés nagyon vidám volt. Csodálatos dolgok készültek.”
A COVID még az idei évünkre is hatással volt és bár csak szórványosan ütötte fel a fejét, a SPORAARCHITECTS-ben gyerekeket a még érvényben lévő járványügyi előírások miatt nem fogadhattak, de ígéretet kaptunk, hogy „HŰTŐSZEKRÉNY VAGY TORONYHÁZ? – amikor a kicsi a nagy és a nagy a kicsi, a sok kevés és a kevesebb több” című várossal, léptékkel játszó programjukat jövőre bepótolják és kétszer akkora felhőkarcolókat építhetnek.
Ha el nem is maradt, de a központtól távoli helyszín okán – az események többsége a Bartók Béla út környékéra, a KÉK irodája köré szerveződött – sajnos alig mutatkozott érdeklődés a PÉTERFFY + DŐRY architects VIADUKTÉPÍTÉS programjára. Egyetlen vigasz, hogy az iroda munkatársainak nem sikerült még kinőni a gyermekkorból, így megépítették az apró agyagtéglákból a tervezett híd makettet, ennek köszönhetően meg tudjuk mutatni mire is invitálták a gyerekeket. Lelkesedésüket szerencsére nem vesztették el, máris jelentkeztek egy jövő évi mostari hídépítésre.
A 8-10 éves korosztályt szólította meg a HETEDIK Műterem mesetérkép rajzoló foglalkozása. A gyerekek meserészletek alapján egy nagy közös térképet készítettek, amin színes karton makettekkel elevenítették meg a mese tereit, építettek varázshegyet közösen. A foglalkozásvezető, Zacher Bendegúz szerint ilyen, bevezetővel irányított programmal
„ezt a korosztályt pontosan 67 percig lehet lekötni”
A GUBAHÁMORI és BIVAK stúdiók PÁLMA közösségi műtermében a gyerekek az Égig érő paszuly mese alapján spagettiből, makaróniból és pillecukorból saját képzeletükre bízva készíthették el az egekbe nyúló babkórót és tetején a házat. Guba Sándor visszajelzésében az építész tudás átadásában rejlő spontán lehetőségekre mutat rá – nos, pont ilyen beszélgetésekre, mintaadásra gondoltam, amikor megfogalmazódott bennem, hogy vigyük „házhoz” az ArchiKids programját.
„Nagyon jó tapasztalatokkal zártuk a napot. A 6-10 éves korcsoport optimálisnak bizonyult ehhez az építős feladathoz. Fogyott rendesen a pillecukor. Emellett egy spontán dolog is kialakult: a Pálma irodában kiraktuk a szabad asztalokra az itt készült maketteket. Ezeket egyesével végignéztük a gyerekekkel, nekik pedig minden épületnél ki kellett találni az adott épület funkcióját. Ezt nagyon szerették. Így lehetőség volt kicsit beszélgetni a különböző léptékű makettekről, részletezettségről stb.”
A MONOSTUDIO „TÉRBEN LAKÓ TERECSKE – FONAL FORMÁLTA TEREK” címmel egy szabadtéri foglalkozásra invitálta a gyerekeket. A fák közé szőtt téri világ lenyűgözően alakult mind a parkoló téri átalakítását, mind a szőttes mintázatát illetően. Csábító lett volna az ott parkoló autókat is bevonni a kompozícióba, de ettől megkíméltük a tulajdonosokat.
A Finn Nagykövetség gellérthegyi épülete immár negyedik éve ad hangulatos otthont egy-egy foglalkozásnak. Az épületnek és környezetének kisugárzása mindig lebilincselő, és mivel kiscsoportos foglalkozásokat fogad, a műtermek adta nyugalom jellemzi. Idén „Derengő színes város” címmel a GYÍK Műhely varázsolta a tereibe színes fóliák segítségével egy homályból előbújó város pirkadati hangulatát a formákat, színeket megidéző, hatalmasra nagyított fényfestéssel.
A visszajelzések alapján tehát sikeresen indult a Nyitott Stúdiók program, de nyilván bőven akad fejleszteni valónk. A tudásátadás továbbra is szándékunk, és várható, hogy ezek a stúdiók megmaradnak a kiscsoportos, csendesebb, nyugodtabb légkörű alkotásra lehetőséget nyújtó helyszíneknek.
„minden gyereknek volt valami köze az építészethez szülői oldalról, gondolom nem újdonság, hogy az ilyen szülők keresik a leginkább az ilyen programokat” – írta visszajelzésében Zacher Bendegúz.
Felmerült bennem, hogy vajon nem az építész szülők akartak-e más műtermekbe bekukucskálni gyerekeik révén? Ez sem lenne baj, hisz kérdés, van-e a természetes versenyen túl spontán vagy tervezett fizikai kapcsolat az egyes szomszédos szakmai műhelyek között a hétköznapokban? Találunk rá jó példát, ilyen a Pálma közösség. Ezt a fajta kapcsolódást is érdemes lehet továbbgondolni és ebben saját gyerekeink jó ösztönzést adhatnak. De reméljük, az építész-szülők túlreprezentáltsága inkább csak a Nyitott Stúdiók első évének köszönhető, és amint híre megy a lehetőségnek, egyre több és több „külsős” szülő hozza el gyermekét az Archikids-re. Mi itt leszünk jövőre is!
ArchiKids_Városálmodók | Web
Bővebb képanyag a foglalkozásokról a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.