Az ARCH-STUDIO gondolatai a tervezésről
A közelmúltban hirdettek eredményt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére kiírt pályázaton. Nem mindennapi építészeti feladatról van szó, amelynek itthon egyáltalán nincsenek előképei. Kíváncsiak voltunk, milyen gondolatok vezették a tervezőket, ezért felkértük a nyertes és díjazott pályázókat, osszák meg velünk mi minden inspirálta őket. Minden csapat ugyanazokra a kérdésekre válaszolt, reméljük tanulságos és gondolatébresztő lesz olvasóink számára is. A közlés nem a díjazás, hanem a válaszok beérkezésének sorrendjében történik. Következzen a megvételt nyert ARCH-STUDIO véleménye. Makrai Sándor és Vesztergom Ádám válaszolt kérdéseinkre.
Milyennek kell lennie szerintetek egy korszerű építészeti múzeumnak?
Az építészeti múzeum csak kortárs alkotás lehet, hiszen a mában élünk és minden kor csak a saját eszközeivel képes érvényes építészeti gondolatokat közvetíteni. De ugyanakkor legyen időtálló is, mert a túlzott divatkövető magatartás szélsőségekhez vezethet, mely később a divat múlásával megunt üres formalizmusnak mutathatja magát. Az épület utaljon az általános európai építészeti örökség és a magyar építészeti hagyományok megjelenési formáira, de kerüljön minden direkt utalást ezekkel kapcsolatban. A múzeumegyüttes legyen a helyhez kötött abban az értelemben, hogy illeszkedjen a már beállt városi szövethez és a közvetlen környezetéhez.
  |
Hogyan lehet az építészetet kiállításon bemutatni a 21 században?
A kiírás az állandó kiállítás tereit a meglévő műemlék épület tetőterébe javasolta. Mi úgy gondoltuk, hogy flexibilis, nagy terek segítsék a múzeumtechnológiai koncepciót, ami ha változik, könnyen lekövethető legyen, ezért az ideiglenes és az állandó kiállítás tereit az új épületszárnyba, egymás mellé terveztük. (Amúgy makettek, fotók, tervrajzok, archív filmek, animációk, 3d-s VR és interaktív installációkat képzeltünk bele.)
  |
Mi a múzeum feladata: gyűjtés, gyűjteménykezelés, kiállítás? Ti mire fókuszáltatok a tervezés során? Voltak-e nehézségek a kijelölt helyszín, illetve a program vonatkozásában?
Természetesen mindkettő a feladata. A helyszín (a két műemlék épület felhasználásával) és a kötött program nem könnyítette meg a feladatot.
Mi a véleményetek a formai kérdésekről: ikonikus jelre van szükség, vagy semleges, befogadó, jól működő épületre, amely tartalmával kommunikál?
Megjegyezhető, jelszerű épület is tud megfelelően a környezetébe illeszkedni, a jól működés pedig alapfeltétel. Úgy gondoltuk, hogy a két felújított és rekonstruált magastetős ház fedése kellően karakteresen fejezi ki a századfordulós magyar eklektika jegyeit. Ezért a melléjük kerülő múzeumi épület lebegését kihasználva a tetőket megfordítva, de a pikkelyes fedés hatását megtartva, kapcsolatot hozunk létre a Herczel és Grünwald villa nagy tetőidomaival és kiselemes burkolatával. A fejjel lefelé álló tető csak rejtett utalás. A helyhez kötés rejtett eszköze. Mondhatni tudatalatti kapcsolat. A szemlélő inkább a függesztett formára figyel fel, mely, mint egy fecskefészek, az eresz alatt húzódik meg a „tornác” oszlopsora mögött. Az oszlopsor használata a görög építészettől egészen a XIX. századi magyar népi építészeten keresztül napjainkig ível. A klasszikus görög templomoktól a magyar parasztházig minden esetben a funkcionalitás és reprezentáció furcsa keverékeként jelenik meg. Ezért lett meghatározó építészeti eleme a koncepciónknak.
Voltak előttetek külföldi vagy hazai példák?
Túl sok is.:)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
