Mert a nagyvárosokban is növelhető a biodiverzitás.
A nagyvárosok élhetősége és jövője szempontjából létkérdés a zöldfelületek aránya és állapota, ugyanakkor jellemzően épp a nagyvárosokban korlátozott az erre rendelkezésre álló terület. A Pilisi Parkerdő Zrt. ezért Budapesten természetvédelmi célú városierdő-fejlesztést indít – írta a szervezet honlapja. A megvalósítás finanszírozása is modellértékű: saját forrásokon kívül üzleti és önkormányzati támogatók „szálltak be” a kezdeményezésbe.
Az erdők működőképességének egyik alapvető feltétele a minél nagyobb fokú biodiverzitás: a sokféle növény- és állatfajnak élőhelyet biztosító erdő ellenállóbb, kevésbé kitett a klímaváltozás negatív hatásainak, és látványa is igazi erdőképet mutat. A Pilisi Parkerdő az általa kezelt közel 60 ezer hektáros állami erdőterületnek éppen ezért immár 42 százalékán folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodást folytat, amelynél a sokféle korú és fajú egyedekből álló erdőben kialakuló és fenntartható biodiverzitás a hosszú távú természetvédelem egyik alapja.
Most a Fővárosban és a közvetlen közelében található erdők természetvédelmi célú megújítása indul el.
„A Budapest pesti oldalán fekvő erdők általában telepített, egykorú és kevéssé elegyes, gyakran idegenhonos fajokból álló erdők – magyarázta Dr. Csépányi Péter, a Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. – Ezeken a területeken lényegében a jelenlegi, jócskán elöregedett faállomány letermelésével új, vegyes korú és fajú erdőket kellene kialakítani. Azonban fontos az ott élőkre is gondolnunk, ezért fokozatosan újítjuk meg, tesszük természetvédelmi szempontból értékesebbé ezeket a területeket, így mindenhol megmarad az erdő látványa és élménye. A budai oldal erdőiben pedig a már meglévő, évtizedek során kialakult elegyességet és biodiverzitást növeljük.”
A természetvédelmi célú erdőmegújítások két helyszínen, Budapest XII. kerületében, a Budakeszi-erdő 14/B és 15/D erdőrészletekben, valamint a X. kerületi, a Kőbányai Határ-erdő, 4/M erdőrészletben indulnak el. Az erdőgazdálkodási beavatkozások célja mindkét helyszínen az őshonos, változatos összetételű fa- és cserjeállomány arányának növelése, továbbá eltérő arányban mindkét helyszínen kitermelik az elöregedett és dőlésveszélyes, idegenhonos faegyedeket, hogy a fiatal csemeték fejlődése számára megfelelő mennyiségű fényt biztosítsanak.
„Az erdők közjóléti, természet-, illetve klímavédelmi funkciói mellett fontosak a gazdasági funkciói is. A fenntartható erdőgazdálkodásban a fa megújuló alapanyagként és energiaforrásként értékesítve biztosítja az erdőgazdálkodók számára az erdő többi funkciójának biztosításához szükséges forrásokat.
A városierdő-gazdálkodás során azonban a gazdasági funkciók jelentősen háttérbe szorulnak, így ezeknek a városi klíma- és természetvédelmi fejlesztéseknek meg kell találnunk a finanszírozási megoldását” – mutatott rá Dr. Csépányi Péter.
A Pilisi Parkerdő a program két első projektjének megvalósításához civil szervezetek és vállalatok, valamint a Kőbányai Önkormányzat személyében megtalálta a városi klíma- és természetvédelem ügye, azaz saját és gyermekeink jövője iránt elkötelezett partnereket, akik jó befektetésnek tartják Budapest hosszú távú élhetőségének biztosítását.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
