Az esztergomi Sándor-palota kilátásai

Az palota felújtására kiírt pályázat első díjas munkája

• Szöveg: Octogon
• Olvasási idő: …

A MOL – Új Európa Alapítvány által felkért bírálóbizottság a Grafit Műterem Kft. és az ARCHI.DOC Kft. konzorciumának pályázatát részesítette első díjban a meghívásos építészeti tervpályázatra beérkezett nyolc érvényes pályamű közül. A februári műemlékfelújítás tematikánkhoz illeszkedő nyertes munkát a tervezők leírásával közüljük.

A XVIII. sz. közepén épített esztergomi Sándor-palota a látszólagos enyészet ellenére hazánk egyik legépebben megmaradt barokk városi palotája. Mind eredeti térstruktúrája, mind korabeli épületszerkezetei, díszítőfestései, tartozékai a hiteles rekonstrukcióhoz szükséges mértékben megtalálhatók.

A kiírás alapján reprezentatív közösségi tér, rendezvénytér, kiállítótér funkcióját töltené be a Kuratórium munkáját segítő adminisztratív funkciók mellett.

Műemlékek esetén kiemelten fontos a meglévő térstruktúrába írt tulajdonságokhoz illeszkedő új hasznosítás, nem csak térbeli értelemben. Az épület több mint falak, födémek, díszítőfestés összessége. Akarata, személyisége, története van, meg kell ismerni “őt” és figyelni mit üzen. Inspiráló volt tapasztalni, hogy a kiírt helyiségprogramban megfogalmazott szellemiség milyen pontosan simul az eredeti terekbe. A szép arányú épület tömeg, belső terek és a kert barokk együttese befejezett egész, kiegészítésre nem szorul. A Királyi városrész térfalakkal zárt világát a IV. Béla király utcára jellemző kerítésfalak mögötti felsejlő titkos kertek, a kerítések felett átbukó lombkoronák átvezetése a Kis-Duna zöldfelületébe finoman feltöri. Az eredeti barokk térfalak közötti kert szabadtéri közösségi tér, mind a főbejárati kapuáthajtón, mind a kerítéskapun ide érkezünk. A szomszédos épületünk földszintes oldalszárnyából alakítottuk ki a kertből feltáruló, barokk orangerie-k világát idéző légies, könnyed kávézót. 

Építészeti alapállásunk a takarékosság, a nem bontás, adaptáció melletti határozott kiállás.

A védett örökségünk kötelező megóvásán túl a meglévő épületek, épületszerkezetek, városi morfológiájának megőrzése egyrészt éppoly értéket képviselnek, mint a palota, másrészt alkalmasak a továbbépítésre, az új funkció befogadására. Továbbá fontos számunkra a fenntartható építészet, a korszerű megújuló építőanyagok alkalmazásának - jelen pályamunkán keresztül is történő- bemutatása, megismertetése.

A szomszédos Jókai utca 3.-5. épületben, a pincéjét és földszintjét szinte teljes mértékben megtartva, részleges emeletráépítéssel kiegészítve helyeztük el a kortárs kiállító-, adminisztratív-, és az üzemeltetéshez szükséges tereket. Fontos szempont volt, hogy az új ráépítésekkel a meglévő tűzfalakat, oromfalakat eltakarjuk, így a belső udvarokban egy nyugodt rendezett hangulatú világ alakul ki, amelyet a tengelyre szerkesztett tájépítészet tesz teljessé. Belsőépítészeti alapkoncepció szintén az épületegyüttes hármas alapállításával párhuzamos megoldásokra tesz javaslatot. A belső tereket három fő kategóriába soroltuk: teljeskörű rekonstrukcióval ellátott terek a palota terében; a környezettudatos átalakítás a meglévő nem védett terekben; és fenntartható kortárs kialakítást követő koncepció az új terekben.

A Sándor-palota és a barokk lakóház külön-külön kerttel rendelkezik, de koncepciónk szerint egységes anyaghasználattal, azonos elvek szerint, hasonló stílusban kialakítva.

A két kert közötti vizuális kapcsolat és az átjárhatóság a kávézó terén át biztosított. A kertek térbeli elrendezése, a burkolatok és a növényfelületek kialakítása alapvetően a funkcionális használathoz igazodik. A kertek nem tudják, és nem is akarják a barokk kertek alaprajzát mesterségesen megidézni. Ez abban az esetben válna csak relevánssá, ha a későbbi kutatások során kertterv, vagy kertrégészeti eredmények indokolnák. A koncepciónk szerinti kert így össz-formai megjelenésében kortárs, de egyes elemeiben mégis barokkhoz illő jegyeket hordoz. A növényalkalmazás során megjelennek nyírt örökzöldek, Buxus sempervirens (puszpáng) vagy Taxus baccata (tiszafa) cserjékből kialakítva.

A műemlék épület, belvárosi elhelyezkedés nem teszi lehetővé egy mindenen túlmutató zéró kibocsátású ház működtetését, de a cél ennek optimalizálása. A sokoldalúan, akár részlegesen is használható, szakaszolható, bérbeadható, bevételt termelő, tagolható funkcionális elrendezésű épület megteremti az önfenntartás lehetőségét az intézmény számára. Építési oldalról vizsgálva leghatékonyabb az a tér, ami már megvan, amit nem kell megépíteni. Így a tervezés során vizsgáltuk melyek azok a meglévő terek, amibe az tervezési program szerinti funkciók elhelyezhetők, függetlenül a műemléki védettség kötelező jellegétől. A szükséges kiegészítések, új épületrészek esetében törekedtünk a meglévő, helyben lévő bontott anyagok felhasználására, és a megújuló, kis szénlábnyomú alapanyagok, korszerű szerkezetek alkalmazására. Üzemeltetési oldalon vizsgáltuk az eltérő használati módokat, eltérő felhasználói csoportokat – pl. állandó-, időszakos-, alkalmi használat. Átgondolt üzemeltetési programmal a téli energiaszükséglet optimalizálásra nyílik lehetőség. A megújuló energiaforrásokon túl az épület üzemeltetéshez víztakarékos (szürkevíz és esővíz) felhasználást terveztünk aqua-loop technológiával, és a tetőről, burkolt felületekről az esővíz gyűjtésével, tárolásával. 

Grafit Műterem   Web | Facebook | Instagram

ARCHI.DOC Építésziroda  Web | Facebook | Instagram

Rajzok a galériában.