Vo Son Nam írása a novemberi hő tematikánk kapcsán.
A GB Group szakértőjével, Schmideg Andrással beszélgettünk a rétegragasztott fapanel, azaz a CLT, mint tartószerkezeti fa építőanyag hőtulajdonságairól és jövőképéről a panelház-építészet paradigmaváltó jelenségére reflektálva.
Az épített környezet jövője, fenntarthatósága és dekarbonizálása egy megalapozott józan használatbavételi megfontolás, ami a célszerű energetikai tervezésben rejlik az új épületek kivitelezése, a régiek bővítése és az elavultak javítása során.
Előző cikkünk témájával – Energiaközösségekkel egy fenntartható épített környezetért – a napenergia egy aktív áramfejlesztési és felhasználási megoldását bontottuk ki a városi térben. Novemberi fókuszpontunkat a lakossági épített környezet passzív energetikai vizsgálatára szeretnénk élesíteni: az emberközpontú hőtervezésre.
Egy átlagos európai háztartás aktív energiahasználatát 78%-ban, Magyarországon 80%-ban (Eurostat, 2020) a tér fűtés- és használati melegvíz hőtermelésére fordítjuk. Így ezen kritikus pontok orvoslása az elsődleges prioritású klímaadaptációs- és dekarbonizációs lépés, melyek megoldásához egy megfontolt térhasználati és passzív hőtervezési gondolkodás mentén juthatunk el.
A város embere a sűrűn beépített környezet minden előnyével és hátrányával együtt megtanult élni köz- és lakóépületein belül. A közös falak, kisebb, de mégis emberi léptékű terek és a nagy százalékban centralizált fűtési rendszerek biztosítják a hőkomfortot az urbanizált lakótérben. Ezt a városi sűrűsödést (urban densification) tagadhatatlanul a vasbeton, mint szerkezeti építőanyag elterjedésének köszönhetjük.
A vasbeton panelépületek, melyeket az ipari forradalom világháborúk utáni lakáshiánya és termelési hatékonysága katalizált, Európa keleti régióiban külön fejezetet érdemelnek a településképet meghatározó építészet katalógusában. Magyarországon a paneltömbök összessége közel 800.000 lakást foglal magába, melyekben a lakosság 20%-a ma is él.
A napról-napra sürgetőbb klímakatasztrófa és globális energiaválság idején: még mindig a vasbeton lenne a de facto szerkezeti megoldás az energia- és költséghatékony, környezettudatos, meleg és komfortos otthonok kivitelezésére?
A vasbeton vagy tégla tartófalakkal ellentétben, a vékonyabb, könnyebb, nagyobb áthidalású CLT szerkezettel tágasabb belső tér alakítható ki, amelyek lakhatósága kellemesebb hőkomfortot eredményez; a látszó felület hőmérséklete a szobai hőmérséklethez közeli és a fa vizuális hőérzetével is nyugtatja lakóját.
A közel nulla-energiás passzívházak térhódításával, a CLT könnyűszerkezetes magasépítési anyag is egyre gyakrabban kerül a tervezőasztalra lakóépületek, középületek, mobilépületek és nyaralók kivitelezésében. Ennek oka a JAF Holz leírása szerint:
a kiszámítható és rugalmas építészeti tervezés és költség-kalkuláció; száraz, gyors és egyszerű helyszíni összeszerelés; a szerkezetek rögtön terhelhetőek és a panelosítás lehetővé teszi a minimális építkezési hulladék mennyiség felhalmozását.
A faanyag közhiedelmi tulajdonságait megcáfolva, a rétegragasztott tömör fapanel kiváló hő- és hangszigetelő, ráadásul kimagaslóan jó tűzálló értékekkel rendelkezik. Egy esetleges tűzben, az acél kötőelemek nagyobb hibalehetőséget hagynak a szerkezetomlásra, mint maga a CLT faanyag (AXA, 2019). Ráadásul a faanyag természetéből adódóan, lényegében szén-dioxidot tárol az épület falai között, amellett hogy példátlanul alacsony károsanyag kibocsátású az előállítása: 50%-a a cementének, valamint 1% az acél gyártásához képest.
1. Optimális benapozottsági tájolás
2. Hőhídmentes rétegrendek
3. Kiváló hőátbocsátású (U-értékű) nyílászárók
4. Mechanikus hővisszanyerő szellőztető rendszer
5. Kiváló hőátbocsátású (U-értékű) szigetelés
6. Légtömör kialakítás
Így a passzívház tekintetében óriási szerepet játszik egy CLT szerkezet a hőhídmentes rétegrend, és kiváló hőátbocsátási U-értékű szigetelés és légtömör belső tér kialakításában. A Stora Enso, Helsinki bázisú megújuló építőipari anyagok gyártójának tanulmánya szerint, reprezentatív példaként: egy 10 cm vastag külső CLT fal 16 cm kőzetgyapot szigeteléssel párosítva U=0.18 W/m2K hőátbocsátási értéket produkál. Összehasonlításképpen, ezt az U-értéket egy 30 cm-es Porotherm téglafal tudja biztosítani azonos minőségű és vastagságú kőzetgyapottal szigetelve, majdnem kétszer akkora terület elfoglalásával a külsőfalak számára.
Az anyaghasználati specifikációkon és energetikai értékeken túl, az épület belső tereinek hőérzete és a bent tartózkodó személyek lakókomfortja is nagyon fontos tényező. Schmideg András szerint, a tudatos emberközpontú hőtervezés a kulcs egy energiahatékony passzív épület megépítésében:
Hogyan használják a lakók a teret valós élethelyzetekben? Túlzásokba kell-e esni egy magas életminőségű szint biztosítása felett? Milyen mértékben befolyásolja az érzékelt hőkomfort a valós hőérzetet?
A GB Group kivitelezői projektjei közül, változatos élethelyzetek és felhasználási igények figyelembevételével mutatom be a CLT létjogosultságát közösségi lakóépületektől kezdve a modulházakig.
Magyarország eddigi legnagyobb CLT épülete, a szombathelyi Markusovszky Kórház nővérszállója, amely a 2F-Bau Kft. (mint fővállalkozó) és a GB Group Kft. (mint alvállalkozó) kivitelezésében egy 20 apartman egységből álló, 40 fő elszállásolására alkalmas 2 szintes épülettömeg formájában ölt testet. Belső terei emberi léptékű, funkcionális, de mégis szellős kiosztású. A főként Kelet-Nyugat tájolású 11 négyzetméteres szobák tágas ablakfelületeikkel kényelmes teret biztosítanak a szálló lakóinak – egy védett, otthonos környezetben pihenhetnek, töltődhetnek fel.
A külső CLT falak 100 mm vastagságúak, 150 mm kőzetgyapottal szigetelve. A szálláson a szobák közti fal rétegrend pedig a moduláris tervezésnek köszönhetően, dupla falvastagsággal 100+100 mm, közöttük is 30 mm hangszigetelést rejtve a belső gipszkarton rétegek alatt. A moduláris kialakítás teret hagy a retrofit bővítésre, további apartman egységek igény szerinti hozzáadásával, valamint a kétszeres hőtömeg végeredményben még jobban stabilizálja az állandó beltéri klímát.
  |
Ugyancsak a 2F-Bau Kft. és GB Group Kft. kivitelezési munkájának eredménye ez a 160 m2-es révfülöpi gyermeküdülő közösségi épülete, amely 30 gyermeket és a velük foglalkozó 10-15 felnőttet képes befogadni. A nyitott hajós tér oktatási programok és többrésztvevős rendezvények megtartására is alkalmas.
A CLT szerkezet formatervezése egy Magyarországon szintén először alkalmazott fordított bordás RIB panel kialakítás, ahol a hosszú fesztáv konstrukciója indokolt, magas teherbírású és könnyű önsúly tulajdonságokkal párosulva. Mivel a bordák kívül, fordítva fekszenek az épület tetőszerkezetében, a közöttük megbújó szigetelés és a gépészeti elvezetések egy natúr látszó fa falfelületet hagynak a belső térben, ezzel is növelve a természetközeli esztétikai élményt és vizuális melegséget a használóik számára. Az aktív időtöltésre szentelt közösségi tér minimális berendezéssel is egy komfortos hőérzetet sugároz az év minden szakában.
Energetikai értelemben, az emberi test átlagosan egy 100 wattos fűtőberendezéssel egyenértékű energiát ad le a környezetének. Ennek fényében egy tervezés szerinti csoportos használatra kialakított tagolatlan egybefüggő tér a melegebb időben utat enged az egyenletes hőeloszlásnak; hidegebb időjárás esetén pedig az épület kiváló hőátbocsátású szigetelése a falakon belül tartja annak használóinak természetes biológiai hőjét.
Kisebb léptékekben, a KEYCO modulházak tekintetében a SOLO model tökéletesen demonstrálja, hogyan képes egy 30 négyzetméter alapterület kiszolgálni két ember igényeit magas minőségben, akár nyaraló, iroda vagy életvitelszerű használatbavétel esetén is. A gyors és kiszámítható előregyártott panelekből készült, egy nap alatt telepíthető kulcsrakész modulház az előző projektekben látottakhoz hasonlóan él a CLT kitűnő hőátbocsátási adottságaival. A könnyű, vékony falak maximalizálják a hasznos beépített területet, míg benapozottsága könnyen optimalizálható a telek tájolásától függően.
A TWIN modulház esetében, az alapterület a kétszeresére bővül. A teljesen felszerelt 61 négyzetméteres lakás kettő SOLO moduláris egységből áll össze; illesztésük hőhídmentes és a látszó fa falfelületek hőkomfortjával rendelkezik. A szombathelyi nővérszállóhoz hasonlóan, a modulházak kialakítása is a bővíthetőség jegyében készültek.
A KEYCO panelházak egy kortárs jóléti megfontolásból születtek, mégis mind méretükben, mind funkciójukban, mind energia- és költséghatékonyságukban rezonálnak a 20. század közepi vasbeton panelházak szellemiségére. Ha egy emberi léptékű, a korszerű anyagok használatát előtérbe helyező, tudatos és egyben elérhető lakóingatlanok kivitelezése a cél, a CLT fapanel építészet jó választás lehet a maga előnyeivel egy skálázható konfigurációban. A KEYCO projekt jelenleg hibernált állapotban várja a panel-építészet CLT reneszánszát. Példájuk is bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy az innováció megvalósítható egy konzervatív alapokon nyugvó építőiparban is, az előregyártott kulcsrakész modulházak a piac eddigi felvevőképessége alapján mégis megelőzte korát.
Az ipari forradalom negyedik felvonása a precíziós gépi vezérléssel lehetővé tette, hogy a fa, mint építőanyag az új megmunkálási eljárások során egy strukturáltabb, erősebb és tervezhetőbb formát öltsön. A CLT fapanel anyagának szinte minden – előállítási, szerkezeti, biztonságtechnikai és energetikai – tulajdonsága túlszárnyalja a 20. század építészetét meghatározó vasbeton szerkezetét a magasépítészetben. Egy paradigmaváltás előtt állunk, amelynek e ponttól kezdve csak az építészközösség fogékonysága, és egy régi idők igényeire szabott status quo jogszabályrendszer korszerűsítése szabhat határt.
URBANUM | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
