Famívesség

A BLOKK Építész Műhely praxisában.

• Szöveg: Zöldi Anna
• Olvasási idő: …

A hazai faépítés terén a BLOKK Építész Műhely megkerülhetetlen szereplő. Házak, bútorok, belsőépítészet és installáció egyaránt szerepel a praxisukban, és mindre jellemző az a mívesség, amit az anyag szeretete inspirál. Szabó Bulcsuval, az iroda egyik alapítójával beszélgettünk.
 

Hogy kerültetek kapcsolatba a fapaneles építési technológiával?

Fával mindannyian az egyetem óta nagyon sokat dolgozunk. A CLT építéssel először Nándor kezdett foglalkozni több mint tíz évvel ezelőtt. Külföldön is járt gyárlátogatáson, hogy a technológia mérnöki hátterét jobban megismerje. Ezután mindannyian megismertük, megszerettük és népszerűsíteni kezdtük. Itthon nem volt meg a tervezői, technológiai háttér a kivitelezéshez, ami ennek az építési módnak a lényege. Hátrányban vagyunk Nyugat-Európával szemben, nálunk csak az utóbbi években vált ismertebbé, elfogadottá. Mindenesetre a helyzet mostanában határozottan javulni látszik!

Mennyire éri meg a faépítés a hagyományoshoz képest?

Műszaki szempontból teljesen egyenrangú, gyorsaságban, pontosságban túlmutat a hagyományos építésen, így nem indokolt az elvárás, hogy még olcsóbb is legyen. Ennek ellenére jó tervezéssel olcsóbb is tud lenni, de nem ez a fő előnye. A bizalmatlanságot fokozza, hogy nálunk a faépítéshez a szocialista időszak könnyűszerkezetes faházainak minősége társul – nyikorog, vékony, ideiglenes. Ez a CLT-re nem igaz, sok szempontból jobb mint a hagyományos könnyűszerkezetes, vagy tégla, vasbeton vázas házak, de a megbízó mégis elsősorban azt várja tőle, hogy olcsóbb legyen. A költsége előre kalkulálható, gyors, pontos, tömegének köszönhetően nagy a hőtehetetlensége, tehát hőtechnikailag jobb, mint a favázas – könnyűszerkezetes építés. Erősebb és jobb hőszigetelő, mint a vasbeton, karcsúbb szerkezet építhető belőle, így még nagyobb hely is nyerhető vele, nagyon könnyű a felületére rögzíteni, jó hangszigetelő és nem utolsósorban környezetbarát. 

Ki fogékony erre a technológiára?

Mindenképp kell egyfajta vonzódás a természetes anyagok, technológiák iránt, de a mai építőipar alakulása, az alapanyagok, munkaerő drágulása miatt a CLT építés kiszámíthatósága egyre inkább előny. Sok beruházó azért kezd érdeklődni, mert olcsóbbnak gondolja. Sok előregyártott könnyűszerkezetes rendszerrel dolgozó készház építő cég irreálisan alacsony árral szerepel a piacon, ezek mögött általában alacsony műszaki tartalom van, vagy nem a teljes építési költségeket tartalmazza, ami csak építés közben derül ki. Ezeknél összehasonlíthatatlanul jobb a fapanel.

Mennyi időre szól egy ilyen ház?

Jó beépítéssel a fa több száz évig is károsodás nélkül megőrzi szilárdságát és sok mai anyaggal szemben, szépen öregszik. Nyugat-Európában nagy számban épülnek többszintes társasházak és egyre több magasház is fapaneles technológiával. Előfordul, hogy nem is látszik, hogy fából épült egy-egy korszerű ház, mert kívül-belül burkolva van, vagy csak bizonyos felületeit hagyják szabadon. Élettartama nem rövidebb a többi építőanyaghoz képest. Itthon is egyre több jó példa van, rohamosan nő az érdeklődés, részben a kiszámíthatósága miatt.

Hogy választjátok ki a gyártót?

Ma a piac úgy néz ki, hogy Európában van öt-hat nagy, megbízható gyártó, és mindegyiknek van országonként képviselője, aki abban érdekelt, hogy az ő termékét építsék be. Mi független tervezők vagyunk, megversenyeztetjük a gyártókat. A kiviteli tervekig úgy dolgozunk, hogy több gyártmányra adaptálható legyen a terv. Változó, hogy melyik gyártónál mire számíthatunk, ennek tudatában kérünk több ajánlatot, ami alapján a megbízóval közösen döntünk. Gyorsan változik a piac, sok minden befolyásolja, nagy különbségek vannak árban, határidőben és minőségben egyaránt. A legjobb gyártók folyamatosan fejlesztenek. A fapaneles épületeinkben legtöbbször látszó a fafelület, ami ennek a technológiának igazi szépsége, nem igényel további burkolást. Alapvetően háromféle felület van: nem látszó, ipari látszó és látszó. Az ipari látszó felület már megfelelő lehet egy családi házban, építettünk be nem látszó felületet is, ami teljesen elfogadható volt végleges belső felületnek. A fa élő anyag, fajtától függően sajátos színnel, rajzolattal, a csomók változatossága is hozzájárul a szépségéhez. Felületi minőségben van különbség a gyártók között is.

Hol a helye a fának az iroda profiljában?

A hagyományos épületek tervezése mellett ma már az iroda egyik fő tevékenysége a fapaneles épületek tervezése, és építés-koordinációja. A CLT épületeknél a technológiai tervezés, optimalizálás a kivitelezővel, gyártóval való egyeztetések plusz munkát jelentenek, ami speciális szaktudást, tapasztalatot igényel. Nem minden épületnél ideális a fapanel, az anyagismeret fontos, mindig racionálisan kell a technológiákat megválasztani, az adottságoknak, igényeknek megfelelően. Sokan biztonságosabbnak gondolják a hagyományos technológiát klasszikus fajsúlya és a könnyebb értékesítés szempontjából is.

Milyen megvalósult CLT épületeitek vannak?

Kisebb projektek valósultak meg előző években: Két öltöző-pihenő-vizesblokk pavilon épült, egy a Molnár-szigeten sportpályákhoz kapcsolódva, egy pedig Mezőkövesden egy gördeszkapálya mellett. Egy kis kompakt szállásépület egy moduláris belvárosi hotel prototípusa volt. Ezt később átszállítottuk a Budai Várba, ahol az Erdélyi Bástyánál az Első Bástya régészeti sétány információs pavilonjaként szolgált, új homlokzati burkolattal és belső kialakítással. Itt a moduláris paneles technológia nyújtotta az újrahasznosítás, a mobilitás és flexibilis átalakítás lehetőségét. A homlokzathoz a fát saját kezűleg égettük és szereltük fel egy lelkes diákcsapattal – egy állvány, pár behajtó és egy disznóperzselő elég volt hozzá. A budafoki könnyűszerkezetes házunknál a megbízó maga égette a deszkáját és burkolta vele a házát. 

Milyen kivitelezés előtt álló fapaneles épületeitek vannak?

Az elmúlt években nagyon sok fapaneles épületet terveztünk, most kezd egyre több megvalósulni. Tervezés alatt van egy társasház és több családi ház is. Erdélyben, Bálványoson az engedélyt várjuk tíz erdei szállásépületre, most dolgozunk a kiviteli terveken. Jelenleg két négy tantermes egyházi óvoda is kiviteli tervezés alatt van CLT-ből, egy Gyöngyösön, egy Egerben. A gyöngyösi a régi kálvária templom mellet épül, itt a templom is átalakításra kerül, az új óvoda része lesz egy új fapaneles galériával. 

A műhely, illetve bútorgyártás hogyan indult?

Nándinak van asztalos végzettsége is, az első egyetemi MOMÉ-s építőtábort is ő vezette még Erdélyben. A belsőépítészet iránti vonzódás kezdettől megvolt. Eleinte színpad és fesztivál épületeket építettünk, majd családi házakba készítettünk bútorokat. A csobánkai háznál a belsőépítészeti kivitelezést is ugyanazzal az aprólékossággal végeztük, mint a tervezésnél. A lépcső alatti bútor, a gyerekszoba, az egész előszoba a beton padlóelemekkel és polikarbonát felülvilágítóval egyedi. Az S39-el, Baróthy Annáékkal csináltunk beton workshopokat, a Kisüzemhez beton asztalokat, a Margit9-be mosdókat, pultot öntöttünk.

Tervezőként jobban szeretsz fával dolgozni?

Igen. A könnyű formálhatóság, nagy szilárdság, karcsúság és természetesség a fát kivételes anyaggá emeli. A legősibb, és úgy tűnik legkorszerűbb építőanyag. Szén-dioxidot köt meg és újrahasznosítható. Mivel dolgoztunk fával, tudjuk, milyen megmunkálni, milyen az illata – egész más, mint egy fémszerkezet. Érzelmi, szakmai és gyakorlati vonzalom ez egyszerre. A fapaneles technológia konstruktív jellege és homogén anyagszerűsége leegyszerűsíti az építészeti megjelenést és tereket. Az anyag és forma egységessége, ez a tektonikus, könnyed letisztultság vonzó, az épületeknek mindig előnyére válik.

A fa hagyományosan a vázas építés anyaga volt, ebben hol tartunk most?

Vázas szerkezettel épült családi házaink is vannak Budafokon, Nagymaroson, utóbbit egy közös barátunknak terveztük, nagyon alacsony költségvetésen, ezt nagyrészt ő maga építi. Aki ezzel keres meg minket, az többnyire olcsó házat szeretne, itt a készházakkal kellene versenyeznünk. A vázas szerkezet szépsége a könnyed faváz, hátránya, hogy nagyobb az élőmunka igénye, gondos kivitelezéssel nem mindig kifizetődő. A fapaneles és hagyományos épületeknek is gyakran vannak favázas részei is, ezeket nem lehet tisztán szétválasztani. Az ésszerűség határozza meg, hogy melyiket alkalmazzuk. A pesterzsébeti Hullám Csónakházak revitalizációja egyik első nagyobb favázas munkánk volt. A három 100 éves vörösfenyő szerkezetű csónakház helyi védettség alatt állt, több mint egy évig dolgoztunk a felújítás és teljes körű újrahasznosítás tervezésén, műemléki gondossággal. Az egyik védett csarnokot sajnos végül elbontották, a teljes régi vázszerkezetet eredeti formájában pontatlanságaival rekonstruálva vörösfenyőből újjá kellett építtetni. Az újonnan tervezett részekkel; belső galériákkal, eltolható térelhatároló falakkal, külső burkolatokkal végül az épület új életre kelt.
 

Mire lehet számítani a magyarországi terjedést illetően? 

Az előregyártott faépítés egyre versenyképesebb és egyre jobban megtérül a gyorsasága miatt. Egyre több megépült jó ház készül el, gyakran van építés, ahová az ügyfeleket ki tudjuk vinni élőben megmutatni  a gyönyörű, csupasz szerkezetet. Látványos, amikor egy családi ház szerkezete falakkal, tetővel egy hét alatt megépül. Van több jó kivitelező is, akik megbízható minőségben építenek, s néha nem könnyű szabad csapatot találni, mert egyre több munkájuk van. Egyik kivitelezőnek most tervezzük a fapaneles nyaralóját, amit magának épít. Tervezőként több feladat, nagyobb kihívás fapaneles házat tervezni, de a végeredmény mindig megéri. Folyamatosan fejlődnek a kapcsolódó rendszerek, részletmegoldások, burkolatok, speciális belső kialakítások is, amelyek tovább egyszerűsítik és egyre látványosabbá teszik ezeket a korszerű, természetes, környezetbarát épületeket, melyeket jó tervezni, és melyekben nagyon jó élni. 

BLOKK | Web | Facebook | Instagram | YouTube

A BLOKK Építész Műhely válogatott munkái a galériában!