Ez az épület két egységből áll: a felső, sötét, kompakt tömeg, amely az itt élő család privát tereit tartalmazza. A másik a földszinti, fehér egység, amelyet a tereket elválasztó fehér falak által meghatározott térhálózatként lehet leírni. Erről szóló cikkünket a 102-es, 2012/10-es lapszámból közöljük.

A Temesvárral teljesen összenőtt Újszentes történelmi részén (románul: Dumbrăvița, vagyis Ligetecske) épült a Black on White névre hallgató lakóépület. Építészt tervezője, Wenczel Attila szerint, habár jelentősen eltér a környezetétől, mégsem lóg ki abból. Nem hivalkodik. Próbál megbújni, és arra koncentrál, hogy az ott élők számára ideális lakótereket biztosítson.

A ház elnevezése nagy vonalakban az építészeti koncepciót is elmondja: az épület alapvetően két, egymástól jól elkülönülő egységre tagolódik. Az egyik a felső, sötét, kompakt tömeg, amely az itt élő fiatal értelmiségi család privát tereit tartalmazza. A másik a földszinti, fehér egység, amelyet leginkább a tereket differenciáló fehér falak által meghatározott térhálózatként lehet leírni. A földszint, és egyben a hozzá kapcsolódó külső terek a tervezői szándék szerint a lakók életmódjának megfelelően tagolják a közös használatú, félprivát és publikus terek világát. Teszik mindezt úgy, hogy közben a saját fizikai kereteiken túl nem kis mértékben támaszkodnak a lépten-nyomon beáradó fény térformáló erejére is.

Nézet a kert felől

Az elválasztó falak és beépített bútorok funkciójuktól függően határolják el az egyes területeket, és szabad utat hagynak a külső és belső terek folytonos áramlásának. A precízen szerkesztett épületnek ez a térstruktúra a legnagyobb erénye, habár a belső terekben tökéletesen működő határozott, finom tagolás a külsőben néhol kissé disszonánssá válik. Ha az érkezési udvar és az oldalkertben meglapuló gyümölcsös nem feltétlenül logikus szétválasztására úgy tekintünk, mint ahogy azt a tervező vizionálta, vagyis váratlan meglepetésként, akkor tökéletesen érhető, miért is nem került ajtó a kert e két részét elválasztó falra.

Beáradó fény és fekete fal kontrasztja a nappaliban

A ház belsőépítészeti kialakításában is a fehér szín dominál, a fekete egyetlen helyen, a felső szintre vezető lépcsőnek hátteret adó fal színeként jelenik meg. A visszafogott kialakítás, és a minél minimálisabb bútorzat tudatosan hagy lehetőséget arra, hogy a használók saját tárgyaikkal tehessék teljessé a belsőt. Néhány speciális hely színes megjelölést kap, amellyel természetes funkcionális hangsúlyok keletkeznek. A felső rész belső terei a külső tömeg zártságával ellentétben tágasak és világosak, tökéletesen illeszkednek az épület visszafogott és szögletes világához.

Tervezés: 2008
Kivitelezés: 2012
Telek mérete: 878 m2
Teljes alapterület: 230 m2

Építész: Parasite Studio
Társtervezők: Claudiu Toma, Maja Baldea


További képek a cikk végén található galériában!
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A legfestőibb tájolás megtalálása mindent felülírt

A legfestőibb tájolás megtalálása mindent felülírt

Ennek a tihanyi villának a legfőbb erénye, hogy a balatoni nyaraló-építészetből kilépve saját, egyedi hangot talált a hagyomány és a kortársi megoldások alkalmazásában. Erről szóló írásunkat a 193-as, 2024/5-ös lapszámból közöljük.

Régi kőház Szarvaskőn, mágikus kézművességgel újragondolva

Régi kőház Szarvaskőn, mágikus kézművességgel újragondolva

Kortárs megoldásokhoz is nyúlt az építész az Eger közelében található kis kőház újratervezésekor. Erről szóló írásunkat a 193-as, 2024/5-ös lapszámból közöljük.

Nem féltek belevágni a vályogházas kalandba, meglett az eredménye

Nem féltek belevágni a vályogházas kalandba, meglett az eredménye

Kortárs elemekkel bővítettek ki egy vályogházat Velencén, megőrizve az eredeti hangulat és technológia előnyeit. Erről szóló írásunkat a 193-as, 2024/5-ös lapszámból közöljük.

Hirdetés